1 És hajóra szállva átkele, és méne a maga városába.

2 És ímé hoznak vala hozzá egy ágyban fekvõ gutaütött embert. És látva Jézus azoknak hitét, monda a gutaütöttnek: Bízzál fiam! Megbocsáttattak néked a te bûneid.

3 És ímé némelyek az írástudók közül mondának magukban: Ez káromlást szól.

4 És Jézus, látva az õ gondolataikat, monda: Miért gondoltok gonoszt a ti szívetekben?

5 Mert mi könnyebb, ezt mondani-é: Megbocsáttattak néked a te bûneid; vagy ezt mondani: Kelj föl és járj?

6 Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma a földön a bûnöket megbocsátani (ekkor monda a gutaütöttnek): Kelj föl, vedd a te ágyadat, és eredj haza.

7 És az felkelvén, haza méne.

8 A sokaság pedig ezt látván, elálmélkodék, és dicsõíté az Istent, hogy ilyen hatalmat adott az embereknek.

9 És mikor Jézus onnét tovább méne, láta egy embert ülni a vámszedõ helyen, a kinek Máté volt a neve, és monda néki: Kövess engem! És az felkelvén, követé õt.

10 És lõn, a mikor õ letelepedék a házban, ímé sok vámszedõ és bûnös jött oda és letelepedtek Jézussal és az õ tanítványaival az asztalhoz.

11 És látva ezt a farizeusok, mondának az õ tanítványainak: Miért eszik ez a ti Mesteretek a vámszedõkkel és bûnösökkel együtt?

12 Jézus pedig ezt hallván, monda nékik: Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek.

13 Elmenvén pedig tanuljátok meg, mi az: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem az igazakat hivogatni jöttem, hanem a bûnösöket a megtérésre.

14 Akkor a János tanítványai jövének hozzá, mondván: Miért hogy mi és a farizeusok sokat bõjtölünk, a te tanítványaid pedig nem bõjtölnek?

15 És monda nékik Jézus: Vajjon szomorkodhatik-é a násznép a míg velök van a võlegény? de eljõnek a napok, a mikor elvétetik tõlök a võlegény, és akkor bõjtölni fognak.

16 Senki sem vet pedig új posztóból foltot az ócska ruhára; mert a mi azt kitoldaná, még elszakít a ruhából és nagyobb szakadás lesz.

17 Új bort sem töltenek ó tömlõkbe; máskülönben a tömlõk szétszakadoznak, és a bor kiömöl, a tömlõk is elvesznek; hanem az új bort új tömlõkbe töltik, és mindkettõ megmarad.

18 Mikor ezeket mondá nékik, ímé egy fõember eljövén leborula elõtte, mondván: Az én leányom épen most halt meg; de jer, vesd reá kezedet, és megelevenedik.

19 És felkelvén Jézus követé õt tanítványaival együtt.

20 És ímé, egy asszony, a ki tizenkét év óta vérfolyásban szenved vala, hozzájárulván hátulról, illeté az õ ruhájának szegélyét.

21 Mert ezt mondja vala magában: Ha csak ruháját illetem is, meggyógyulok.

22 Jézus pedig megfordulván és reá tekintvén, monda: Bízzál leányom; a te hited megtartott téged. És meggyógyult az asszony abban az órában.

23 És Jézus a fõember házához érvén, látván a sípolókat és a tolongó sokaságot,

24 Monda nékik: Menjetek el innen, mert a leányzó nem halt meg, hanem aluszik. És kinevették õt.

25 Mikor pedig a sokaság eltávolíttaték, bemenvén, megfogá annak kezét, és a leányzó felkelt.

26 És elterjede ez a hír abban az egész tartományban.

27 És mikor Jézus tovább ment onnét, két vak követé õt, kiáltozva és ezt mondva: Könyörülj rajtunk, Dávidnak fia!

28 Mikor pedig beméne a házba, oda menének hozzá a vakok, és monda nékik Jézus: Hiszitek-é, hogy én azt megcselekedhetem? Mondának néki: Igen, Uram.

29 Akkor illeté az õ szemeiket, mondván: Legyen néktek a ti hitetek szerint.

30 És megnyilatkozának azoknak szemei; és rájok parancsola Jézus, mondván: Meglássátok, senki meg ne tudja!

31 Azok pedig kimenvén, elterjeszték az õ hírét abban az egész tartományban.

32 Mikor pedig azok elmentek vala, ímé egy ördöngõs néma embert hozának néki.

33 És az ördögöt kiûzvén, megszólalt a néma; és a sokaság csudálkozik vala, mondván: Soha nem láttak ilyet Izráelben!

34 A farizeusok pedig ezt mondják vala: Az ördögök fejedelme által ûzi ki az ördögöket.

35 És körüljárja vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten országának evangyéliomát, és gyógyítván mindenféle betegséget és mindenféle erõtelenséget a nép között.

36 Mikor pedig látta vala a sokaságot, könyörületességre indula rajtok, mert el voltak gyötörve és szétszórva, mint a pásztor nélkül való juhok.

37 Akkor monda az õ tanítványainak: Az aratni való sok, de a munkás kevés.

38 Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az õ aratásába.

1 耶稣上了船， 过到自己的城来。

2 有人把一个躺在床上的瘫子带到他那里。耶稣看见他们的信心， 就对瘫子说： "孩子， 放心！ 你的罪赦了。"

3 有几位经学家彼此说： "这个人在说僭妄的话。"

4 耶稣看出他们所想的， 就说： "你们心里为什么存着恶念呢？

5 说‘你的罪赦了’， 或说‘起来行走’， 哪一样容易呢？

6 然而为了要使你们知道人子在地上有赦罪的权柄， （他就对瘫子说： ）起来， 拿起你的床， 回家去吧。"

7 他就起来回家去了。

8 群众看见， 就起了敬畏的心， 颂赞那把这样的权柄赐给人的 神。

9 耶稣从那里往前走， 看见一个人， 名叫马太， 坐在税关那里， 就对他说： "来跟从我！ "他就起来跟从了耶稣。

10 耶稣在屋里吃饭的时候， 有很多税吏和罪人来与他和门徒一起吃饭。

11 法利赛人看见了， 就对他的门徒说： "你们的老师为什么跟税吏和罪人一起吃饭呢？"

12 耶稣听见了， 就说： "健康的人不需要医生， 有病的人才需要，

13 ‘我喜爱怜悯， 不喜爱祭祀’， 你们去想一想这话的意思吧。我来不是要召义人， 而是要召罪人。"

14 那时， 约翰的门徒前来问耶稣： "为什么我们和法利赛人常常禁食， 你的门徒却不禁食呢？"

15 耶稣回答： "新郎跟宾客在一起的时候， 宾客怎能哀痛呢？但到了时候， 新郎就要从他们中间被取去， 那时他们就要禁食了。

16 没有人会拿一块新布补在旧衣服上， 因为补上的会把衣服扯破， 裂的地方就更大了。

17 也没有人会把新酒装在旧皮袋里， 如果这样， 皮袋就会胀破， 酒就漏出来， 皮袋也损坏了。人总是把新酒装在新皮袋里， 这样， 两样都可以保全。"

18 耶稣对他们说话的时候， 有一位会堂的主管走来跪在他面前， 说： "我的女儿刚死了， 但请你来按手在她身上， 她必活过来。"

19 于是耶稣和门徒起来跟着他去了。

20 有一个女人， 患了十二年的血漏病， 她走到耶稣背后， 摸他衣服的繸子，

21 因为她心里说： "只要摸到他的衣服， 我就必痊愈。"

22 耶稣转过来看见她， 就说： "女儿， 放心！ 你的信心使你痊愈了。"从那时起， 那女人就好了。

23 耶稣进了那主管的家， 看见有吹笛的人和喧哗的群众，

24 就说： "出去！ 这女孩不是死了， 只是睡了。"他们就嘲笑他。

25 耶稣赶走众人之后， 进去拉着女孩的手， 女孩就起来了。

26 这消息传遍了那一带。

27 耶稣离开那里的时候， 有两个瞎子跟着他， 喊着说： "大卫的子孙， 可怜我们吧！ "

28 耶稣进了房子， 他们来到他那里。耶稣问他们： "你们信我能作这些事吗？"他们回答： "主啊， 我们信。"

29 于是耶稣摸他们的眼睛， 说： "照你们的信心给你们成就吧。"

30 他们的眼睛就看见了。耶稣严严地嘱咐他们： "千万不可让人知道。"

31 他们却出去， 把他所作的事传遍了那一带。

32 他们出去的时候， 有人带着一个被鬼附着的哑巴来见耶稣。

33 耶稣把鬼赶走之后， 哑巴就说话了。众人都很惊奇， 说： "这样的事， 在以色列从来没有见过。"

34 但法利赛人说： "他不过是靠鬼王赶鬼罢了。"

35 耶稣走遍各城各乡， 在各会堂里教导人， 宣扬天国的福音， 医治各种疾病、各种病症。

36 他看见群众， 就怜悯他们， 因为他们困苦无依， 像没有牧人的羊一样。

37 他就对门徒说： "庄稼多， 工人少；

38 所以你们应当求庄稼的主派工人去收割。"