3 És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a magvetõ vetni,

4 És a mikor õ vet vala, némely mag az útfélre esék; és eljövén a madarak, elkapdosák azt.

5 Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala; és hamar kikele, mivelhogy nem vala mélyen a földben.

6 De mikor a nap felkelt, elsüle; és mivelhogy gyökere nem vala, elszáradott.

7 Némely pedig a tövisek közé esék, és a tövisek felnevekedvén, megfojták azt.

8 Némely pedig a jó földbe esék, és gyümölcsöt terme, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.

9 A kinek van füle a hallásra, hallja.

3 And he spoke to them many things in parables, saying, Behold, the sower went out to sow:

4 and as he sowed, some {grains} fell along the way, and the birds came and devoured them;

5 and others fell upon the rocky places where they had not much earth, and immediately they sprang up out of {the ground} because of not having {any} depth of earth,

6 but when the sun rose they were burned up, and because of not having {any} root were dried up;

7 and others fell upon the thorns, and the thorns grew up and choked them;

8 and others fell upon the good ground, and produced fruit, one a hundred, one sixty, and one thirty.

9 He that has ears, let him hear.