1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.

2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az õ útaiban, megútálja õt.

3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket.

4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bõsége pedig az ökörnek erejétõl van.

5 A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.

6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû.

7 Menj el a bolond férfiú elõl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.

8 Az eszesnek bölcsesége az õ útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.

9 A bolondokat megcsúfolja a bûnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.

10 A szív tudja az õ lelke keserûségét; és az õ örömében az idegen nem részes.

11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.

12 Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember elõtt, és vége a halálra menõ út.

13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.

14 Az õ útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú.

15 Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.

16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott.

17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövõ férfi gyûlölséges lesz.

18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.

19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

20 Még az õ felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.

21 A ki megútálja az õ felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!

22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzõknek.

23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés.

24 A bölcseknek ékességök az õ gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság.

25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.

26 Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom, és az õ fiainak lesz menedéke.

27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.

28 A nép sokasága a király dicsõsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.

29 A haragra késedelmes bõvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedõ, bolondságot szerez az.

30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtõjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szûkölködõn.

32 Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.

33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti.

34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek.

35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítõhöz.

1 Every wise woman buildeth her house: but the foolish plucketh it down with her hands. 2 He that walketh in his uprightness feareth the LORD: but he that is perverse in his ways despiseth him. 3 In the mouth of the foolish is a rod of pride: but the lips of the wise shall preserve them. 4 Where no oxen are, the crib is clean: but much increase is by the strength of the ox. 5 A faithful witness will not lie: but a false witness will utter lies. 6 A scorner seeketh wisdom, and findeth it not: but knowledge is easy unto him that understandeth. 7 Go from the presence of a foolish man, when thou perceivest not in him the lips of knowledge. 8 The wisdom of the prudent is to understand his way: but the folly of fools is deceit. 9 Fools make a mock at sin: but among the righteous there is favour. 10 The heart knoweth his own bitterness; and a stranger doth not intermeddle with his joy. 11 The house of the wicked shall be overthrown: but the tabernacle of the upright shall flourish. 12 There is a way which seemeth right unto a man, but the end thereof are the ways of death. 13 Even in laughter the heart is sorrowful; and the end of that mirth is heaviness. 14 The backslider in heart shall be filled with his own ways: and a good man shall be satisfied from himself. 15 The simple believeth every word: but the prudent man looketh well to his going. 16 A wise man feareth, and departeth from evil: but the fool rageth, and is confident. 17 He that is soon angry dealeth foolishly: and a man of wicked devices is hated. 18 The simple inherit folly: but the prudent are crowned with knowledge. 19 The evil bow before the good; and the wicked at the gates of the righteous. 20 The poor is hated even of his own neighbour: but the rich hath many friends. 21 He that despiseth his neighbour sinneth: but he that hath mercy on the poor, happy is he. 22 Do they not err that devise evil? but mercy and truth shall be to them that devise good. 23 In all labour there is profit: but the talk of the lips tendeth only to penury. 24 The crown of the wise is their riches: but the foolishness of fools is folly. 25 A true witness delivereth souls: but a deceitful witness speaketh lies.

26 In the fear of the LORD is strong confidence: and his children shall have a place of refuge. 27 The fear of the LORD is a fountain of life, to depart from the snares of death. 28 In the multitude of people is the king’s honour: but in the want of people is the destruction of the prince. 29 He that is slow to wrath is of great understanding: but he that is hasty of spirit exalteth folly. 30 A sound heart is the life of the flesh: but envy the rottenness of the bones. 31 He that oppresseth the poor reproacheth his Maker: but he that honoureth him hath mercy on the poor. 32 The wicked is driven away in his wickedness: but the righteous hath hope in his death. 33 Wisdom resteth in the heart of him that hath understanding: but that which is in the midst of fools is made known. 34 Righteousness exalteth a nation: but sin is a reproach to any people. 35 The king’s favour is toward a wise servant: but his wrath is against him that causeth shame.