1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.

2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettõt pedig az Úr szerzi.

3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.

4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.

5 Tövisek [és] tõrök vannak a gonosznak útában; a ki megõrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.

6 Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.

7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak.

8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik.

9 Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.

10 Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.

11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.

12 Az Úrnak szemei megõrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.

13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.

14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.

15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elûzi õ tõle azt.

16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az õ [marháját]; a ki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre [jut.]

17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.

18 Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!

19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.

20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?

21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.

22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;

23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az õ kirablóik életét elragadja.

24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködõvel ne menj;

25 Hogy el ne tanuld az õ útait, és tõrt ne keress tennen magadnak.

26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.

27 Ha nincs néked mibõl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?

28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.

29 Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos embert? A királyok elõtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.

1 A good name is rather to be chosen than great riches, and loving favour rather than silver and gold. 2 The rich and poor meet together: the LORD is the maker of them all. 3 A prudent man foreseeth the evil, and hideth himself: but the simple pass on, and are punished. 4 By humility and the fear of the LORD are riches, and honour, and life. 5 Thorns and snares are in the way of the froward: he that doth keep his soul shall be far from them. 6 Train up a child in the way he should go: and when he is old, he will not depart from it. 7 The rich ruleth over the poor, and the borrower is servant to the lender. 8 He that soweth iniquity shall reap vanity: and the rod of his anger shall fail. 9 He that hath a bountiful eye shall be blessed; for he giveth of his bread to the poor. 10 Cast out the scorner, and contention shall go out; yea, strife and reproach shall cease. 11 He that loveth pureness of heart, for the grace of his lips the king shall be his friend. 12 The eyes of the LORD preserve knowledge, and he overthroweth the words of the transgressor. 13 The slothful man saith, There is a lion without, I shall be slain in the streets. 14 The mouth of strange women is a deep pit: he that is abhorred of the LORD shall fall therein. 15 Foolishness is bound in the heart of a child; but the rod of correction shall drive it far from him. 16 He that oppresseth the poor to increase his riches, and he that giveth to the rich, shall surely come to want.

17 Bow down thine ear, and hear the words of the wise, and apply thine heart unto my knowledge. 18 For it is a pleasant thing if thou keep them within thee; they shall withal be fitted in thy lips. 19 That thy trust may be in the LORD, I have made known to thee this day, even to thee. 20 Have not I written to thee excellent things in counsels and knowledge, 21 That I might make thee know the certainty of the words of truth; that thou mightest answer the words of truth to them that send unto thee?

22 Rob not the poor, because he is poor: neither oppress the afflicted in the gate: 23 For the LORD will plead their cause, and spoil the soul of those that spoiled them.

24 Make no friendship with an angry man; and with a furious man thou shalt not go: 25 Lest thou learn his ways, and get a snare to thy soul.

26 Be not thou one of them that strike hands, or of them that are sureties for debts. 27 If thou hast nothing to pay, why should he take away thy bed from under thee? 28 Remove not the ancient landmark, which thy fathers have set. 29 Seest thou a man diligent in his business? he shall stand before kings; he shall not stand before mean men.