1 Faltava somente um dia para a Festa da Páscoa. Jesus sabia que tinha chegado a hora de deixar este mundo e ir para o Pai. Ele sempre havia amado os seus que estavam neste mundo e os amou até o fim.
2 Jesus e os seus discípulos estavam jantando. O Diabo já havia posto na cabeça de Judas, filho de Simão Iscariotes, a ideia de trair Jesus. 3 Jesus sabia que o Pai lhe tinha dado todo o poder. E sabia também que tinha vindo de Deus e ia para Deus. 4 Então se levantou, tirou a sua capa, pegou uma toalha e amarrou na cintura. 5 Em seguida pôs água numa bacia e começou a lavar os pés dos discípulos e a enxugá-los com a toalha. 6 Quando chegou perto de Simão Pedro, este lhe perguntou:
— Vai lavar os meus pés, Senhor?
7 Jesus respondeu:
— Agora você não entende o que estou fazendo, porém mais tarde vai entender!
8 — O senhor nunca lavará os meus pés! — disse Pedro.
— Se eu não lavar, você não será mais meu discípulo! — respondeu Jesus.
9 — Então, Senhor, não lave somente os meus pés; lave também as minhas mãos e a minha cabeça! — pediu Simão Pedro.
10 Aí Jesus disse:
— Quem já tomou banho está completamente limpo e precisa lavar somente os pés. Vocês todos estão limpos, isto é, todos menos um.
11 Jesus sabia quem era o traidor. Foi por isso que disse: "Todos menos um."
12 Depois de lavar os pés dos seus discípulos, Jesus vestiu de novo a capa, sentou-se outra vez à mesa e perguntou:
— Vocês entenderam o que eu fiz? 13 Vocês me chamam de "Mestre" e de "Senhor" e têm razão, pois eu sou mesmo. 14 Se eu, o Senhor e o Mestre, lavei os pés de vocês, então vocês devem lavar os pés uns dos outros. 15 Pois eu dei o exemplo para que vocês façam o que eu fiz. 16 Eu afirmo a vocês que isto é verdade: o empregado não é mais importante do que o patrão, e o mensageiro não é mais importante do que aquele que o enviou. 17 Já que vocês conhecem esta verdade, serão felizes se a praticarem.
18 — Não estou falando de vocês todos; eu conheço aqueles que escolhi. Pois tem de se cumprir o que as Escrituras Sagradas dizem: "Aquele que toma refeições comigo se virou contra mim". 19 Digo isso a vocês agora, antes que aconteça, para que, quando acontecer, vocês creiam que "Eu Sou Quem Sou". 20 Eu afirmo a vocês que isto é verdade: quem receber aquele que eu enviar estará também me recebendo; e quem me recebe recebe aquele que me enviou.
21 Depois de dizer isso, Jesus ficou muito aflito e declarou abertamente aos discípulos:
— Eu afirmo a vocês que isto é verdade: um de vocês vai me trair.
22 Então eles olharam uns para os outros, sem saber de quem ele estava falando. 23 Ao lado de Jesus estava sentado um deles, a quem Jesus amava. 24 Simão Pedro fez um sinal para ele e disse:
— Pergunte de quem o Mestre está falando.
25 Então aquele discípulo chegou mais perto de Jesus e perguntou:
— Senhor, quem é ele?
26 — É aquele a quem vou dar um pedaço de pão passado no molho! — respondeu Jesus.
Em seguida pegou um pedaço de pão, passou no molho e deu a Judas, filho de Simão Iscariotes. 27 E assim que Judas recebeu o pão, Satanás entrou nele. Então Jesus disse a Judas:
— O que você vai fazer faça logo!
28 Nenhum dos que estavam à mesa entendeu por que Jesus disse isso. 29 Como era Judas que tomava conta da bolsa do dinheiro, alguns pensaram que Jesus tinha mandado que ele comprasse alguma coisa para a festa ou desse alguma ajuda aos pobres.
30 Judas recebeu o pão e saiu logo. E era noite.
31 Quando Judas saiu, Jesus disse:
— Agora a natureza divina do Filho do Homem é revelada, e por meio dele é revelada também a natureza gloriosa de Deus. 32 E, se por meio dele a natureza gloriosa de Deus for revelada, então Deus revelará em si mesmo a natureza divina do Filho do Homem. E Deus fará isso agora mesmo. 33 Meus filhos, não vou ficar com vocês por muito tempo. Vocês vão me procurar, mas eu digo agora o que já disse aos líderes judeus: vocês não podem ir para onde eu vou. 34 Eu lhes dou este novo mandamento: amem uns aos outros. Assim como eu os amei, amem também uns aos outros. 35 Se tiverem amor uns pelos outros, todos saberão que vocês são meus discípulos.
36 Simão Pedro perguntou a Jesus:
— Senhor, para onde é que o senhor vai?
Jesus respondeu:
— Você não pode ir agora para onde eu vou. Um dia você poderá me seguir!
37 Pedro tornou a perguntar:
— Senhor, por que eu não posso segui-lo agora? Eu estou pronto para morrer pelo senhor!
38 — Está mesmo? — perguntou Jesus. — Pois eu afirmo a você que isto é verdade: antes que o galo cante, você dirá três vezes que não me conhece.
1 A húsvét ünnepe előtt Jézus jól tudva, hogy eljött az ő órája, amelyben át kell mennie e világból az Atyához, jóllehet szerette övéit e világban, szerette őket mindvégig.
2 És vacsora közben, amikor az ördög már a szívébe sugallta Júdás Iskáriótesnek, Simon fiának, hogy árulja el őt,
3 Jézus jól tudva, hogy az Atya mindent kezébe adott, és hogy az Istentől jött, és az Istenhez megy:
4 felkelt a vacsorától, letette felsőruháját, és egy kendőt véve, körülkötötte magát;
5 azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte a tanítványok lábát mosni, és törölni azzal a kendővel, amellyel körül volt kötve.
6 Eközben Simon Péterhez ért. Az így szólt hozzá: "Uram, te mosod meg az én lábamat?"
7 Jézus így válaszolt neki: "Amit én teszek, most még nem érted, de később majd megérted."
8 Péter így szólt hozzá: "Az én lábamat nem mosod meg soha." Jézus így válaszolt neki: "Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám."
9 Simon Péter erre ezt mondta neki: "Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is!"
10 Jézus így szólt hozzá: "Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mind."
11 Mert tudta, ki árulja el, azért mondta: "Nem vagytok mindnyájan tiszták."
12 Miután megmosta a lábukat, és felvette a felsőruháját, ismét letelepedett, és ezt mondta nekik: "Értitek, hogy mit tettem veletek?
13 Ti így hívtok engem: Mester, és Uram, és jól mondjátok, mert az vagyok.
14 Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát.
15 Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek.
16 Bizony, bizony, mondom néktek: a szolga nem nagyobb az uránál, sem a küldött nem nagyobb annál, aki elküldte.
17 Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekesztek.
18 Nem mindnyájatokról szólok: én tudom, kiket választottam ki, de be kell teljesednie az Írásnak: Aki az én kenyeremet eszi, az emelte fel ellenem a sarkát.
19 Már most, mielőtt ez megtörténik, megmondom nektek, hogy amikor meglesz, higgyétek, hogy én vagyok.
20 Bizony, bizony, mondom néktek: aki befogadja azt, akit elküldök, engem fogad be; aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem elküldött."
21 Miután ezeket elmondta Jézus, megrendült lelkében, és bizonyságot tett e szavakkal: "Bizony, bizony, mondom néktek, közületek egy elárul engem."
22 Zavartan néztek egymásra a tanítványok: vajon kiről beszél?
23 Jézus mellett telepedett le egyik tanítványa, akit Jézus szeretett.
24 Intett neki Simon Péter, hogy tudakolja meg, ki az, akiről beszél?
25 Az ráhajolt Jézus keblére, és megkérdezte tőle: "Uram, ki az?"
26 Jézus így felelt: "Az, akinek én mártom be a falatot, és odaadom." Bemártotta tehát a falatot, és odaadta Júdás Iskáriótesnek, a Simon fiának;
27 és akkor a falat után belement a Sátán. Jézus pedig így szólt hozzá: "Amit tenni szándékozol, tedd meg hamar!"
28 Az ott ülők közül senki sem értette, hogy miért mondja ezt neki.
29 Egyesek ugyanis azt gondolták, hogy mivel az erszény Júdásnál volt, azt mondja neki Jézus: "Vedd meg, amire szükségünk van az ünnepre", vagy azt, hogy a szegényeknek adjon valamit.
30 Miután tehát elfogadta a falatot, azonnal kiment. Már éjszaka volt.
31 Amikor kiment, így szólt Jézus: "Most dicsőült meg az Emberfia, és az Isten dicsőült meg őbenne;
32 ha pedig az Isten dicsőült meg benne, az Isten is megdicsőíti majd őt önmagában, sőt azonnal megdicsőíti őt.
33 Gyermekeim, még egy kis ideig veletek vagyok: kerestek majd engem, és ahogyan megmondtam a zsidóknak, hogy ahova én megyek, oda ti nem jöhettek, most nektek is ezt mondom.
34 Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!
35 Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást."
36 Simon Péter megkérdezte tőle: "Hova mégy?" Jézus így felelt: "Ahova én megyek, oda most nem követhetsz, de később majd követsz."
37 Péter így szólt hozzá: "Uram, miért ne követhetnélek most? Az életemet adom érted!"
38 Jézus így válaszolt: "Az életedet adod énértem? Bizony, bizony, mondom néked, mire a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem."