1 Jesus ia caminhando quando viu um homem que tinha nascido cego. 2 Os seus discípulos perguntaram:
— Mestre, por que este homem nasceu cego? Foi por causa dos pecados dele ou por causa dos pecados dos pais dele?
3 Jesus respondeu:
— Ele é cego, sim, mas não por causa dos pecados dele nem por causa dos pecados dos pais dele. É cego para que o poder de Deus se mostre nele. 4 Precisamos trabalhar enquanto é dia, para fazer as obras daquele que me enviou. Pois está chegando a noite, quando ninguém pode trabalhar. 5 Enquanto estou no mundo, eu sou a luz do mundo.
6 Depois de dizer isso, Jesus cuspiu no chão, fez um pouco de lama com a saliva, passou a lama nos olhos do cego 7 e disse:
— Vá lavar o rosto no tanque de Siloé. (Este nome quer dizer "Aquele que Foi Enviado".)
O cego foi, lavou o rosto e voltou vendo. 8 Os seus vizinhos e as pessoas que costumavam vê-lo pedindo esmola perguntavam:
— Não é este o homem que ficava sentado pedindo esmola?
9 — É! — diziam alguns.
— Não, não é. Mas é parecido com ele! — afirmavam outros.
Porém ele dizia:
— Sou eu mesmo.
10 — Como é que agora você pode ver? — perguntaram.
11 Ele respondeu:
— O homem chamado Jesus fez um pouco de lama, passou a lama nos meus olhos e disse: "Vá ao tanque de Siloé e lave o rosto." Então eu fui, lavei o rosto e fiquei vendo.
12 — Onde está esse homem? — perguntaram.
— Não sei! — respondeu ele.
13 Então levaram aos fariseus o homem que havia sido cego. 14 O dia em que Jesus havia feito lama e curado o homem da cegueira era um sábado. 15 Aí os fariseus também perguntaram como ele tinha sido curado.
— Ele pôs lama nos meus olhos, eu lavei o rosto e agora estou vendo — respondeu o homem.
16 Alguns fariseus disseram:
— O homem que fez isso não é de Deus porque não respeita a lei do sábado.
E outros perguntaram:
— Como pode um pecador fazer milagres tão grandes?
E por causa disso houve divisão entre eles. 17 Então os fariseus tornaram a perguntar ao homem:
— Você diz que ele curou você da cegueira. E o que é que você diz dele?
— Ele é um profeta! — respondeu o homem.
18 Os líderes judeus não acreditavam que ele tinha sido cego e que agora podia ver. Por isso chamaram os pais dele 19 e perguntaram:
— Esse homem é filho de vocês? Vocês dizem que ele nasceu cego. E como é que agora ele está vendo?
20 Os pais responderam:
— Sabemos que ele é nosso filho e que nasceu cego. 21 Mas não sabemos como é que ele agora pode ver e não sabemos também quem foi que o curou. Ele é maior de idade; perguntem, e ele mesmo poderá explicar.
22 Os pais disseram isso porque estavam com medo, pois os líderes judeus tinham combinado expulsar da sinagoga quem afirmasse que Jesus era o Messias. 23 Foi por isso que os pais disseram: "Ele é maior de idade; perguntem a ele."
24 Então os líderes judeus chamaram pela segunda vez o homem que tinha sido cego e disseram:
— Jure por Deus que você vai dizer a verdade. Nós sabemos que esse homem é pecador.
25 Ele respondeu:
— Se ele é pecador, eu não sei. De uma coisa eu sei: eu era cego e agora vejo!
26 — O que foi que ele fez a você? Como curou você da cegueira? — tornaram a perguntar.
27 O homem respondeu:
— Eu já disse, e vocês não acreditaram. Por que querem ouvir isso outra vez? Por acaso vocês também querem ser seguidores dele?
28 Então eles o xingaram e disseram:
— Você é que é seguidor dele! Nós somos seguidores de Moisés. 29 Sabemos que Deus falou com Moisés; mas este homem, nós nem mesmo sabemos de onde ele é.
30 Ele respondeu:
— Que coisa esquisita! Vocês não sabem de onde ele é, mas ele me curou. 31 Sabemos que Deus não atende pecadores, mas ele atende os que o respeitam e fazem a sua vontade. 32 Desde que o mundo existe, nunca se ouviu dizer que alguém tivesse curado um cego de nascença. 33 Se esse homem não fosse enviado por Deus, não teria podido fazer nada.
34 Eles disseram:
— Você nasceu cheio de pecado e é você que quer nos ensinar?
E o expulsaram da sinagoga.
35 Jesus ficou sabendo que tinham expulsado o homem da sinagoga. Foi procurá-lo e, quando o encontrou, perguntou:
— Você crê no Filho do Homem?
36 Ele respondeu:
— Senhor, quem é o Filho do Homem para que eu creia nele?
37 Jesus disse:
— Você já o viu! É ele que está falando com você!
38 — Eu creio, Senhor! — disse o homem. E se ajoelhou diante dele.
39 Então Jesus afirmou:
— Eu vim a este mundo para julgar as pessoas, a fim de que os cegos vejam e que fiquem cegos os que veem.
40 Alguns fariseus que estavam com ele ouviram isso e perguntaram:
— Será que isso quer dizer que nós também somos cegos?
41 — Se vocês fossem cegos, não teriam culpa! — respondeu Jesus. — Mas, como dizem que podem ver, então continuam tendo culpa.
1 Amikor Jézus továbbment, meglátott egy születése óta vak embert.
2 Tanítványai megkérdezték tőle: "Mester, ki vétkezett: ez vagy a szülei, hogy vakon született?"
3 Jézus így válaszolt: "Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei.
4 Nekünk - amíg nappal van - annak a cselekedeteit kell végeznünk, aki elküldött engem. Mert eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat.
5 Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok."
6 Ezt mondta, és a földre köpött, sarat csinált a nyállal, és rákente a sarat a vakon született ember szemeire,
7 majd így szólt hozzá: "Menj el, mosakodj meg a Siloám-tavában" - ami azt jelenti: küldött. Az pedig elment, megmosakodott, és már látott, amikor visszatért.
8 A szomszédok pedig, és azok, akik látták azelőtt, hogy koldus volt, így szóltak: "Nem ő az, aki itt szokott ülni és koldulni?"
9 Egyesek azt mondták, hogy ez az, mások pedig azt, hogy nem, csak hasonlít hozzá. De ő kijelentette: "Én vagyok az."
10 Erre ezt kérdezték tőle: "Akkor hogyan nyílt meg a szemed?"
11 Ő így válaszolt: "Az az ember, akit Jézusnak hívnak, sarat csinált, megkente a szemeimet, és azt mondta nekem: Menj a Siloámhoz, és mosakodj meg. Elmentem tehát, megmosakodtam, és most látok."
12 Megkérdezték tőle: "Hol van ő?" "Nem tudom" - felelte.
13 Ezt a nemrég még vak embert a farizeusok elé vezették.
14 Az a nap pedig, amelyen Jézus a sarat csinálta, és megnyitotta a szemét, szombat volt.
15 Ekkor a farizeusok is megkérdezték tőle, hogyan jött meg a látása. Ő ezt mondta nekik: "Sarat tett a szemeimre, aztán megmosakodtam, és most látok."
16 Erre a farizeusok közül néhányan ezt mondták: "Nem Istentől való ez az ember, mert nem tartja meg a szombatot." Mások így szóltak: "Hogyan tehetne bűnös ember ilyen jeleket?" És meghasonlás támadt köztük.
17 Ezért ismét a vakhoz fordultak: "Te mit mondasz őróla, hogy megnyitotta szemedet?" Ő azt mondta, hogy próféta.
18 A zsidók azonban nem hitték el róla, hogy vak volt, és megjött a látása, amíg oda nem hívták a szüleit,
19 és meg nem kérdezték tőlük: "A ti fiatok ez, akiről azt állítjátok, hogy vakon született? Akkor hogyan lehetséges, hogy most lát?"
20 Szülei pedig így válaszoltak: "Azt tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született,
21 de hogy most mimódon lát, azt nem tudjuk, és hogy ki nyitotta meg a szemét, azt sem tudjuk. Tőle kérdezzétek meg, nagykorú már, majd ő beszél önmagáról."
22 Ezt azért mondták a szülei, mert féltek a zsidóktól, mivel a zsidók már megegyeztek abban, hogy ha valaki Krisztusnak vallja őt, azt ki kell zárni a zsinagógából.
23 Ezért mondták a szülei: "Nagykorú már, tőle kérdezzétek meg."
24 Odahívták tehát másodszor is a nemrég még vak embert, és ezt mondták neki: "Dicsőítsd az Istent: mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös."
25 Erre ő így válaszolt: "Hogy bűnös-e, nem tudom. Egyet tudok: bár vak voltam, most látok."
26 Ekkor megkérdezték tőle: "Mit tett veled? Hogyan nyitotta meg a szemedet?"
27 Ő így válaszolt: "Megmondtam már nektek, de nem hallgattatok rám. Miért akarjátok ismét hallani? Talán ti is a tanítványai akartok lenni?"
28 Megszidták, és ezt mondták: "Te vagy az ő tanítványa, mi a Mózes tanítványai vagyunk.
29 Mi tudjuk, hogy Mózeshez szólt az Isten, de erről azt sem tudjuk, hogy honnan való."
30 Az ember így válaszolt nekik: "Ebben az a csodálatos, hogy ti nem tudjátok, honnan való, mégis megnyitotta a szememet.
31 Tudjuk, hogy az Isten nem hallgat meg bűnösöket; de ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt meghallgatja.
32 Örök idők óta nem hallotta senki, hogy valaki megnyitotta volna egy vakon született ember szemét.
33 Ha ő nem volna Istentől való, semmit sem tudott volna tenni."
34 Erre így feleltek neki: "Te mindenestől bűnben születtél, és te tanítasz minket?" És kiközösítették.
35 Meghallotta Jézus, hogy kiközösítették, és amikor találkozott vele, megkérdezte tőle: "Hiszel te az Emberfiában?"
36 Ő így válaszolt: "Ki az, Uram, hogy higgyek benne?"
37 Jézus így felelt neki: "Látod őt, és aki veled beszél, ő az."
38 Erre az ember így szólt: "Hiszek, Uram." És leborulva imádta őt.
39 Jézus pedig ezt mondta: "Én ítéletre jöttem e világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakká legyenek."
40 Meghallották ezt azok a farizeusok, akik a közelében voltak, és ezt kérdezték tőle: "Talán mi is vakok vagyunk?"
41 Jézus ezt mondta nekik: "Ha vakok volnátok, nem lenne bűnötök, mivel azonban most azt mondjátok: látunk, megmarad a bűnötök."