1 Havia um fariseu chamado Nicodemos, que era líder dos judeus. 2 Uma noite ele foi visitar Jesus e disse:

— Rabi, nós sabemos que o senhor é um mestre que Deus enviou, pois ninguém pode fazer esses milagres se Deus não estiver com ele.

3 Jesus respondeu:

— Eu afirmo ao senhor que isto é verdade: ninguém pode ver o Reino de Deus se não nascer de novo.

4 Nicodemos perguntou:

— Como é que um homem velho pode nascer de novo? Será que ele pode voltar para a barriga da sua mãe e nascer outra vez?

5 Jesus disse:

— Eu afirmo ao senhor que isto é verdade: ninguém pode entrar no Reino de Deus se não nascer da água e do Espírito. 6 Quem nasce de pais humanos é um ser de natureza humana; quem nasce do Espírito é um ser de natureza espiritual. 7 Por isso não fique admirado porque eu disse que todos vocês precisam nascer de novo. 8 O vento sopra onde quer, e ouve-se o barulho que ele faz, mas não se sabe de onde ele vem, nem para onde vai. A mesma coisa acontece com todos os que nascem do Espírito.

9 — Como pode ser isso? — perguntou Nicodemos.

10 Jesus respondeu:

— O senhor é professor do povo de Israel e não entende isso? 11 Pois eu afirmo ao senhor que isto é verdade: nós falamos daquilo que sabemos e contamos o que temos visto, mas vocês não querem aceitar a nossa mensagem. 12 Se vocês não creem quando falo das coisas deste mundo, como vão crer se eu falar das coisas do céu? 13 Ninguém subiu ao céu, a não ser o Filho do Homem, que desceu do céu.

14 — Assim como Moisés, no deserto, levantou a cobra de bronze numa estaca, assim também o Filho do Homem tem de ser levantado, 15 para que todos os que crerem nele tenham a vida eterna. 16 Porque Deus amou o mundo tanto, que deu o seu único Filho, para que todo aquele que nele crer não morra, mas tenha a vida eterna. 17 Pois Deus mandou o seu Filho para salvar o mundo e não para julgá-lo.

18 — Aquele que crê no Filho não é julgado; mas quem não crê já está julgado porque não crê no Filho único de Deus. 19 E é assim que o julgamento é feito: Deus mandou a luz ao mundo, mas as pessoas preferiram a escuridão porque fazem o que é mau. 20 Pois todos os que fazem o mal odeiam a luz e fogem dela, para que ninguém veja as coisas más que eles fazem. 21 Mas os que vivem de acordo com a verdade procuram a luz, a fim de que possa ser visto claramente que as suas ações são feitas de acordo com a vontade de Deus.

22 Depois disso, Jesus e os seus discípulos foram para a região da Judeia. Ele ficou algum tempo com eles ali e batizava as pessoas. 23 João também estava batizando em Enom, perto de Salim, porque lá havia muita água. 24 (João ainda não tinha sido preso.)

25 Alguns discípulos de João tiveram uma discussão com um judeu sobre a cerimônia de purificação. 26 Eles foram dizer a João:

— Mestre, aquele homem que estava com o senhor no outro lado do rio Jordão está batizando as pessoas. O senhor falou sobre ele, lembra? E todos estão indo atrás dele.

27 João respondeu:

— Ninguém pode ter alguma coisa se ela não for dada por Deus. 28 Vocês são testemunhas de que eu disse: "Eu não sou o Messias, mas fui enviado adiante dele." 29 Num casamento, o noivo é aquele a quem a noiva pertence. O amigo do noivo está ali, e o escuta, e se alegra quando ouve a voz dele. Assim também o que está acontecendo com Jesus me faz ficar completamente alegre. 30 Ele tem de ficar cada vez mais importante, e eu, menos importante.

31 Aquele que vem de cima é o mais importante de todos, e quem vem da terra é da terra e fala das coisas terrenas. Quem vem do céu é o mais importante de todos. 32 Ele fala daquilo que viu e ouviu, mas ninguém aceita a sua mensagem. 33 Quem aceita a sua mensagem dá prova de que o que Deus diz é verdade. 34 Aquele que Deus enviou diz as palavras de Deus porque Deus dá do seu Espírito sem medida. 35 O Pai ama o Filho e pôs tudo nas mãos dele. 36 Por isso quem crê no Filho tem a vida eterna; porém quem desobedece ao Filho nunca terá a vida eterna, mas sofrerá para sempre o castigo de Deus.

1 Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű ember, a zsidók egyik vezető embere.

2 Ő egy éjjel elment Jézushoz, és így szólt hozzá: "Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem képes megtenni azokat a jeleket, amelyeket te teszel, hacsak nincs vele az Isten."

3 Jézus így válaszolt: "Bizony, bizony, mondom néked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát."

4 Nikodémus ezt kérdezte tőle: "Hogyan születhetik az ember, amikor vén? Bemehet anyja méhébe és megszülethetik ismét?"

5 Jézus így felelt: "Bizony, bizony, mondom néked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.

6 Ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az.

7 Ne csodálkozz, hogy ezt mondtam neked: Újonnan kell születnetek.

8 A szél arra fúj, amerre akar&#59; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hova megy: így van mindenki, aki a Lélektől született."

9 Nikodémus megkérdezte tőle: "Hogyan történhet meg mindez?"

10 Jézus így válaszolt: "Te Izráel tanítója vagy, és ezt nem tudod?

11 Bizony, bizony, mondom néked: amit tudunk, azt szóljuk, és amit láttunk, arról teszünk bizonyságot, de nem fogadjátok el a mi bizonyságtételünket.

12 Ha a földi dolgokról szóltam nektek, és nem hisztek, akkor hogyan fogtok hinni, ha majd a mennyeiekről szólok nektek?

13 Mert nem ment fel a mennybe senki, csak az, aki a mennyből szállt le, az Emberfia.

14 És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie,

15 hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne.

16 Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

17 Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa.

18 Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.

19 Az ítélet pedig azt jelenti, hogy a világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak.

20 Mert aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek a cselekedetei.

21 Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy kitűnjék cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat."

22 Jézus ezután elment tanítványaival együtt Júdea földjére, ott tartózkodott velük, és keresztelt.

23 János is keresztelt Ainonban, Szálim közelében, mert ott sok víz volt, és az emberek odamentek és megkeresztelkedtek.

24 János ugyanis még nem volt börtönbe vetve.

25 János tanítványai vitába szálltak a zsidókkal a megtisztulásról.

26 Odamentek Jánoshoz, és ezt mondták neki: "Mester, aki veled volt a Jordánon túl, akiről te bizonyságot tettél, íme, az keresztel, és mindenki őhozzá megy."

27 János így válaszolt: "Semmit sem szerezhet az ember, ha nem a mennyből adatott meg neki.

28 Ti magatok tanúskodhattok arról, hogy megmondtam: Nem én vagyok a Krisztus, hanem előtte küldettem el.

29 Akié a menyasszony, az a vőlegény, a vőlegény barátja pedig, aki ott áll, és hallja őt, ujjongva örül a vőlegény hangjának: ez az örömöm lett teljessé.

30 Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.

31 Aki felülről jön, az felette van mindenkinek. Aki a földről való, földi az, és földiekről szól. Aki a mennyből jön (az felette van mindenkinek:)

32 és arról tesz bizonyságot, amit látott, és hallott, de bizonyságtételét senki sem fogadja el.

33 Aki befogadta bizonyságtételét, az pecsétet tett arra, hogy Isten igaz.

34 Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja, mert annak ő nem mértékkel mérve adja a Lelket.

35 Az Atya szereti a Fiút, és kezébe adott mindent.

36 Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta."