Jeremias consulta a Deus

1 Então todos os chefes do exército e Joanã, filho de Careá, e Azarias , filho de Hosaías, e pessoas de todas as classes 2 vieram falar comigo. Disseram o seguinte:

— Por favor, Jeremias, atenda o nosso pedido: ore ao Senhor Deus por nós e por estes que foram deixados nesta terra. Antes, nós éramos muitos, mas agora somos poucos, como você está vendo. 3 Ore ao Senhor, seu Deus, para que mostre o caminho que devemos seguir e o que devemos fazer.

4 Eu respondi:

— Está bem! Vou orar ao Senhor, o Deus de vocês, como pediram. Depois, eu contarei o que ele disser. Não esconderei nada de vocês.

5 Então eles disseram:

— Que o Senhor Deus seja uma testemunha fiel e verdadeira contra nós, se não obedecermos a todas as ordens que ele nos der por meio de você! 6 Gostemos ou não dessas ordens, nós obedeceremos ao Senhor, nosso Deus, com quem você vai falar em nosso favor. Se obedecermos ao Senhor, tudo correrá bem para nós.

A resposta de Deus

7 Dez dias depois, o Senhor Deus falou comigo. 8 Aí chamei Joanã, filho de Careá, e todos os chefes do exército que estavam com ele, e todo o povo — pessoas de todas as classes — 9 e disse:

— O Senhor, o Deus de Israel, a quem vocês me pediram que orasse, disse o seguinte: 10 "Se vocês quiserem continuar a viver nesta terra, eu edificarei a nação e não a destruirei; plantarei e não arrancarei. A destruição que fiz cair sobre vocês me deixou muito triste. 11 Não tenham mais medo do rei da Babilônia, pois estou com vocês. Eu os salvarei e os livrarei do poder dele. Sou eu, o Senhor, quem está falando. 12 Terei pena de vocês e farei com que ele também tenha e deixe que vivam nesta terra."

13-15 — Mas vocês que ficaram em Judá não devem desobedecer ao Senhor, seu Deus, mas devem concordar em morar nesta terra. Não digam assim: "Nós vamos morar no Egito, onde não teremos mais de enfrentar a guerra, nem ouvir o toque de atacar, nem passar fome." Se vocês falarem assim, então o Senhor Todo-Poderoso, o Deus de Israel, dirá: "Se vocês estão mesmo resolvidos a viver no Egito, 16 então vão ter de enfrentar a guerra, de que vocês têm medo. A fome que vocês temem vai segui-los, e vocês morrerão no Egito. 17 Todos os que estiverem resolvidos a viver no Egito morrerão na guerra, ou de fome, ou de doença. Não sobrará ninguém; ninguém escapará da desgraça que farei cair sobre vocês."

18 — O Senhor Todo-Poderoso, o Deus de Israel, diz: "Se vocês forem para o Egito, a minha ira e o meu furor cairão sobre vocês como caíram sobre o povo de Jerusalém. Vocês vão se tornar uma coisa horrível e espantosa. Os outros zombarão de vocês e usarão o seu nome para rogar pragas. E vocês nunca mais verão este lugar."

19 E eu disse ainda:

— O Senhor Deus disse que vocês, que ficaram em Judá, não devem ir para o Egito. Por isso, agora eu os aviso: 20 Vocês estão cometendo um erro que pode lhes custar a vida. Vocês me mandaram falar com o Senhor, nosso Deus, e me disseram: "Ore ao Senhor por nós. Depois, conte-nos tudo o que ele disser que devemos fazer, e nós faremos." 21 Agora, eu lhes contei tudo, mas vocês não estão obedecendo ao Senhor, nosso Deus, em nada do que ele me mandou dizer. 22 Portanto, lembrem disto: vocês vão morrer na guerra, ou de fome, ou de doença na terra para onde querem ir e onde querem viver.

1 A haderő vezérei, Jóhánán, Káréah fia, Jaazanjá, Hósajá fia és az egész nép apraja-nagyja odament

2 Jeremiás prófétához, és ezt mondta neki: Jusson eléd könyörgésünk, és imádkozz Istenedhez, az ÚRhoz értünk és ezért az egész maradékért! Hiszen saját szemeddel láthatod, milyen kevesen maradtunk meg, pedig sokan voltunk.

3 Mondja meg nekünk Istened, az ÚR, hogy milyen úton kell járnunk, és mit kell tennünk.

4 Jeremiás próféta pedig ezt mondta nekik: Hallottam. Imádkozni fogok Istenetekhez, az ÚRhoz, kívánságotok szerint. Azután mindazt megmondom nektek, amit válaszol az ÚR, semmit sem hallgatok el előttetek.

5 Ők pedig ezt mondták Jeremiásnak: Az ÚR legyen ellenünk hű és igaz tanú, hogy mindent úgy teszünk, ahogyan üzeni általad Istened, az ÚR!

6 Akár jó, akár rossz, hallgatni fogunk Istenünknek, az ÚRnak a szavára, akihez küldünk téged. Bizony, hallgatunk Istenünknek, az ÚRnak a szavára, hogy jó dolgunk legyen!

7 Tíz nap múlva szólt az ÚR igéje Jeremiáshoz.

8 Akkor hívatta Jóhánánt, Káréah fiát és a haderő valamennyi vezérét, akik vele voltak meg az egész nép apraját-nagyját.

9 Ezt mondta nekik: Így szól az ÚR, Izráel Istene, akihez küldtetek engem, hogy terjesszem eléje könyörgéseteket:

10 Ha itt maradtok ebben az országban, akkor építelek és nem rombollak le, elültetlek és nem gyomlállak ki benneteket, mert megbántam, hogy veszedelmet zúdítottam rátok.

11 Ne féljetek Babilónia királyától, akitől most féltek! Ne féljetek tőle - így szól az ÚR -, mert veletek vagyok, megszabadítalak és megmentelek benneteket a kezéből!

12 Irgalmasan bánok veletek, és ő is irgalmas lesz hozzátok, és visszaenged benneteket földetekre.

13 De ha az a szándékotok, hogy nem maradtok ebben az országban, és nem hallgattok Isteneteknek, az ÚRnak a szavára,

14 hanem ezt mondjátok: Egyiptomba akarunk menni, ahol nem látunk harcot, és nem hallunk kürtszót, ahol van kenyér, nem éhezünk, ezért ott akarunk lakni! -

15 akkor halljátok meg az ÚR igéjét, Júda maradéka! Ezt mondja a Seregek URa, Izráel Istene: Ha ti Egyiptomba szándékoztok menni, és odamentek, hogy ott lakjatok mint jövevények,

16 akkor utolér benneteket Egyiptomban a fegyver, amelytől féltek, és nyomon követ Egyiptomba az éhínség is, ami miatt aggódtok, és ott haltok meg.

17 Mert minden ember, aki Egyiptomba szándékozik menni, hogy ott lakjék mint jövevény, fegyver, éhínség és dögvész miatt fog meghalni. Senki sem tud közülük elfutni vagy elmenekülni a veszedelem elől, amelyet én hozok rájuk.

18 Bizony, ezt mondja a Seregek URa, Izráel Istene: ahogyan kiáradt lángoló haragom Jeruzsálem lakóira, úgy árad ki rátok haragom, ha Egyiptomba mentek. Átok, rémület, szidalom és gyalázat ér utol, és nem látjátok meg többé ezt a helyet.

19 Így szól hozzátok az ÚR, Júda maradéka: Ne menjetek Egyiptomba! Jól értsétek meg, hogy mire figyelmeztetlek ma benneteket!

20 Becsaptátok magatokat, amikor engem Istenetekhez, az ÚRhoz küldtetek, és azt mondtátok: Imádkozz értünk Istenünkhöz, az ÚRhoz, és mondd meg nekünk mindazt, amit Istenünk, az ÚR üzen, mi pedig megtesszük.

21 Meg is mondtam ma nektek, de nem hallgattatok Isteneteknek, az ÚRnak szavára semmiben, amit üzent nektek.

22 Ezért tudjátok meg, hogy fegyver, éhínség és dögvész miatt haltok meg azon a helyen, ahová menni akartok, hogy ott lakjatok mint jövevények.