Cânticos 8

1 Oh that you were like my brother,

who nursed from the breasts of my mother!

If I found you outside, I would kiss you;

yes, and no one would despise me.

2 I would lead you, bringing you into the house of my mother,

who would instruct me.

I would have you drink spiced wine,

of the juice of my pomegranate.

3 His left hand would be under my head.

His right hand would embrace me.

4 I adjure you, daughters of Jerusalem,

that you not stir up, nor awaken love,

until it so desires.

Friends

5 Who is this who comes up from the wilderness,

leaning on her beloved?

Beloved

Under the apple tree I awakened you.

There your mother conceived you.

There she was in labor and bore you.

6 Set me as a seal on your heart,

as a seal on your arm;

for love is strong as death.

Jealousy is as cruel as Sheol.*8:6 Sheol is the place of the dead.

Its flashes are flashes of fire,

a very flame of Yah.*8:6 "Yah" is a short form of "Yahweh", which is God’s proper Name, sometimes rendered "LORD" (all caps) in other translations.

7 Many waters can’t quench love,

neither can floods drown it.

If a man would give all the wealth of his house for love,

he would be utterly scorned.

Brothers

8 We have a little sister.

She has no breasts.

What shall we do for our sister

in the day when she is to be spoken for?

9 If she is a wall,

we will build on her a turret of silver.

If she is a door,

we will enclose her with boards of cedar.

Beloved

10 I am a wall, and my breasts like towers,

then I was in his eyes like one who found peace.

11 Solomon had a vineyard at Baal Hamon.

He leased out the vineyard to keepers.

Each was to bring a thousand shekels*8:11 A shekel is about 10 grams or about 0.35 ounces, so 1000 shekels is about 10 kilograms or about 22 pounds. of silver for its fruit.

12 My own vineyard is before me.

The thousand are for you, Solomon,

two hundred for those who tend its fruit.

Lover

13 You who dwell in the gardens, with friends in attendance,

let me hear your voice!

Beloved

14 Come away, my beloved!

Be like a gazelle or a young stag on the mountains of spices!

Az örökre egyesültek hűsége

1 Vajha lennél nékem én atyámfia, ki az én anyámnak emlőjét szopta,

hogy téged kivül találván megcsókolnálak;

még sem útálnának meg engem.

2 Elvinnélek, bevinnélek anyámnak házába,

te oktatgatnál engem,

én meg borral itatnálak, fűszeressel,

gránátalma borral.

3 Az ő balkeze az én fejem alatt,

és jobbkezével megölel engem.

4 Kényszerítlek titeket, Jeruzsálemnek leányai,

miért költenétek és miért serkentenétek fel a szerelmet,

mígnem ő akarja?

5 Kicsoda ez a ki feljő a pusztából,

a ki az ő szerelmeséhez támaszkodik?

Az almafa alatt költöttelek fel téged,

ott szült téged a te anyád,

ott szült téged a te szülőd!

6 Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre,

mintegy pecsétet a te karodra;

mert erős a szeretet, mint a halál,

kemény, mint a sír a buzgó szerelem;

lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai.

7 Sok vizek el nem olthatnák e szeretetet:

a folyóvizek sem boríthatnák azt el:

ha az ember minden házabeli marháját adná is e szeretetért,

mégis megvetnék azt.

8 Kicsiny húgunk van nékünk,

a kinek nincsen még emlője;

mit cselekedjünk a mi húgunk felől,

a napon, melyen arról szót tesznek?

9 Ha ő kőfal,

építünk azon ezüstből palotát;

ha pedig ajtó ő,

elrekesztjük őt czédrus-deszkával.

10 Mikor én olyan leszek, mint a kőfal,

és az én emlőim, mint a tornyok;

akkor olyan leszek ő előtte,

mint a ki békességet nyer.

11 Szőlője volt Salamonnak Baálhamonban,

adta az ő szőlejét a pásztoroknak,

kiki annak gyümölcséért hoz

ezer-ezer ezüst siklust.

12 Az én szőlőmre, mely én reám néz, nékem gondom lesz:

az ezer siklus, Salamon, tiéd legyen,

a kétszáz annak gyümölcsének őrizőié.

13 Oh te, a ki lakol a kertekben!

A te társaid a te szódra figyelmeznek;

hadd halljam én is.

14 Fuss én szerelmesem,

és légy hasonló a vadkecskéhez,

vagy a szarvasnak fiához, a drága füveknek hegyein!