1 Agora ajunta-te em tropas,

ó filha de tropas;

pôr-se-á cerco contra nós;

ferirão com a vara na face

ao juiz de Israel.

2 E tu, Belém Efrata,

posto que pequena

entre os milhares de Judá,

de ti me sairá o que governará

em Israel,

e cujas saídas são

desde os tempos antigos,

desde os dias da eternidade.

3 Portanto os entregará

até ao tempo em que

a que está de parto

tiver dado à luz;

então o restante de seus irmãos

voltará aos filhos de Israel.

4 E ele permanecerá,

e apascentará ao povo

na força do Senhor,

na excelência do nome

do Senhor seu Deus;

e eles permanecerão,

porque agora será engrandecido

até aos fins da terra.

5 E este será a nossa paz;

quando a Assíria vier

à nossa terra,

e quando pisar

em nossos palácios,

levantaremos contra ela

sete pastores

e oito príncipes

dentre os homens.

6 Esses consumirão a terra da Assíria

à espada,

e a terra de Ninrode

nas suas entradas.

Assim nos livrará da Assíria,

quando vier à nossa terra,

e quando calcar os nossos termos.

7 E o remanescente de Jacó estará

no meio de muitos povos,

como orvalho da parte

do Senhor,

como chuvisco sobre a erva,

que não espera pelo homem,

nem aguarda a filhos de homens.

8 E o restante de Jacó

estará entre os gentios,

no meio de muitos povos,

como um leão entre os animais

do bosque,

como um leãozinho entre

os rebanhos de ovelhas,

o qual, quando passar,

pisará e despedaçará,

sem que haja quem

as livre.

9 A tua mão se exaltará

sobre os teus adversários,

e todos os teus inimigos

serão exterminados.

10 E sucederá naquele dia,

diz o Senhor,

que eu exterminarei do meio de ti

os teus cavalos,

e destruirei os teus carros.

11 E destruirei as cidades

da tua terra,

e derrubarei todas

as tuas fortalezas;

12 E exterminarei as feitiçarias

da tua mão;

e não terás adivinhadores;

13 E destruirei do meio de ti

as tuas imagens de escultura

e as tuas estátuas;

e tu não te inclinarás mais

diante da obra das tuas mãos.

14 E arrancarei os teus bosques

do meio de ti;

e destruirei as tuas cidades.

15 E com ira e com furor

farei vingança sobre os gentios

que não ouvem.

1 Seregelj hát egybe, seregek leánya! Ostrommal támadt ellenünk; pálczával verjék arczul Izráel biráját!

2 De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van. 3 Azért odaadja őket, míg a szűlő szűl, de az ő atyjafiainak maradékai visszatérnek Izráel fiaihoz. 4 És megáll, és legeltet az Úrnak erejével, az Úrnak az ő Istenének fenséges nevével, és bátorsággal lakoznak, mert ímé felmagasztaltatik a földnek határáig. 5 És ő a mi békességünk. Ha az Assirus eljő a mi földünkre és megtapodja palotáinkat: állatunk ellene hét pásztort és nyolcz fejedelmi férfiút. 6 És megrontják Assiria földjét fegyverrel Nimród földjét is az ő kapuiban; és megszabadít az Assirustól, ha a mi földünkre eljő és a mi határunkba lép.

7 És a Jákóbnak maradéka olyan lészen a sok nép között, mint az Úrtól való harmat, mint a zápor a fűnek, mely nem emberben reménykedik, és nem bízik embernek fiaiban. 8 És a Jákób maradéka a pogányok között, a sok nép között olyan lészen, mint az oroszlán az erdei vadak között; mint az oroszlán-kölyök a juhoknak nyája között, a mely ha betör, tipor és tép, és nincs, a ki tőle megszabadítson. 9 Erőt vészen a te kezed szorongatóidon, és minden ellenségeid kivágattatnak. 10 És lészen azon a napon, azt mondja az Úr, kivágom lovaidat közüled, és elvesztem hadi-szekereidet. 11 És kivágom földednek városait, és ledöntöm minden erősségeidet. 12 És kivágom kezedből a bűvszereket, és szemfényvesztőid nem lesznek néked. 13 És kivágom faragott képeidet és bálványaidat közüled, és nem imádod többé kezeidnek csinálmányait. 14 És kiszaggatom a te berkeidet közüled és elpusztítom a te városaidat. 15 És haraggal és hévvel állok bosszút a pogányokon, a kik nem engedelmeskedtek.