1 RAB bana, ‹‹Git, kendine keten bir kuşak satın alıp beline sar, ama suya sokma›› dedi.
2 RABbin buyruğu uyarınca bir kuşak satın alıp belime sardım.
3 RAB bana ikinci kez seslendi:
4 ‹‹Satın aldığın belindeki kuşağı al, Perata git. Kuşağı orada bir kaya kovuğuna gizle.››
5 RABbin buyruğu uyarınca gidip kuşağı Perata yakın bir yere gizledim.
6 Uzun süre sonra RAB bana, ‹‹Kalk, Perata git, gizlemeni buyurduğum kuşağı al›› dedi.
7 Bunun üzerine Perata gittim, gizlediğim yeri kazıp kuşağı aldım. Ancak kuşak çürümüştü, hiçbir işe yaramazdı.
8 RAB bana şöyle seslendi:
9 ‹‹RAB diyor ki, ‹İşte Yahudanın gururunu da Yeruşalimin büyük gururunu da böyle çürüteceğim.
10 Sözümü dinlemek istemeyen, yüreklerinin inadı uyarınca davranan, başka ilahları izleyip onlara kulluk eden, tapan bu kötü halk, bu işe yaramaz kuşak gibi olacak.
11 Kuşak insanın beline nasıl yapışırsa, ben de İsrail ve Yahuda halklarını kendime öyle yapıştırdım› diyor RAB, ‹Öyle ki, bana ün, övgü, onur getirecek bir halk olsunlar. Ama dinlemediler.› ››
12 ‹‹Onlara de ki, ‹İsrailin Tanrısı RAB, Her tulum şarapla dolacak, diyor.› Eğer sana, ‹Her tulumun şarapla dolacağını bilmiyor muyuz sanki?› derlerse,
13 onlara de ki, ‹Bu ülkede yaşayan herkesi -Davutun tahtında oturan kralları, kâhinleri, peygamberleri, Yeruşalimde yaşayanların tümünü- sarhoş olana dek şarapla dolduracağım› diyor RAB.
14 ‹Onları -babalarla çocukları- birbirlerine çarpacağım. Acımadan, esirgemeden, sevecenlik göstermeden hepsini yok edeceğim› diyor RAB.››
15 Dinleyin, kulak verin, 2 Gururlanmayın, 2 Çünkü RAB konuştu.
16 Karanlık basmadan, 2 Kararan dağlarda 2 Ayaklarınız tökezlemeden 2 Tanrınız RABbi onurlandırın. 2 Siz ışık beklerken, 2 RAB onu kopkoyu, zifiri karanlığa çevirecek.
17 Ama bu uyarıyı dinlemezseniz, 2 Gururunuz yüzünden ağlayacağım gizlice, 2 Gözlerim acı acı gözyaşı dökecek, 2 Gözyaşlarım sel gibi akacak. 2 Çünkü RABbin sürüsü sürgüne gönderilecek.
18 Krala ve ana kraliçeye söyle: 2 ‹‹Tahtlarınızdan inin, 2 Çünkü görkemli taçlarınız başınızdan düştü.››
19 Negevdeki kentler kapanacak, 2 Onları açan olmayacak. 2 Sürgüne gönderilecek Yahuda, 2 Tamamı sürgüne gönderilecek.
20 Gözlerinizi kaldırıp bakın, 2 Kuzeyden gelenleri görün. 2 Nerede sana emanet edilen sürü? 2 Övündüğün kuzular nerede?
21 Sana dost olması için yetiştirdiğin kişileri 2 RAB başına yönetici atayınca ne diyeceksin? 2 Doğuran kadının çektiği sancı gibi 2 Seni de ağrı tutmayacak mı?
22 ‹‹Neden bütün bunlar başıma geldi?›› dersen, 2 Günahlarının çokluğu yüzünden eteklerin açıldı, 2 Tecavüze uğradın.
23 Kûşlu derisinin rengini, 2 Pars beneklerini değiştirebilir mi? 2 Kötülük etmeye alışmış olan sizler de iyilik edemezsiniz.
24 ‹‹Çöl rüzgarının savurduğu saman çöpü gibi 2 Dağıtacağım sizleri.
25 Payın, sana ayırdığım pay bu olacak›› diyor RAB. 2 ‹‹Çünkü beni unuttun, 2 Sahte ilahlara güvendin.
26 Ayıbın ortaya çıksın diye 2 Eteklerini yüzüne dek kaldıracağım.
27 Kırdaki tepeler üzerinde 2 Yaptığın iğrençlikleri -zinalarını, 2 Çapkın çapkın kişneyişini, yüzsüz fahişeliklerini- gördüm. 2 Vay başına geleceklere, ey Yeruşalim! 2 Ne zamana dek böyle kirli kalacaksın?››
1 Ezt mondá az Úr nékem: Menj el, és vásárolj magadnak lenövet, és illeszd azt a derekadra, de vízbe ne vidd be azt!
2 És megvásároltam az övet, a mint az Úr rendelte vala, és derekamra illesztém.
3 És másodszor szól vala az Úr hozzám, mondván:
4 Vedd az övet, a melyet vásároltál, a mely a derekadon van, és kelj fel, és menj az Eufrateshez, és rejtsd el azt ott a kõszikla hasadékában.
5 És elmenék, és elrejtém azt az Eufratesnél, a mint megparancsolta nékem az Úr.
6 Sok nap mulva pedig [újra] monda nékem az Úr: Kelj fel, menj az Eufrateshez, és vedd el onnan az övet, a mely felõl parancsoltam, hogy ott rejtsd el.
7 És elmenék az Eufrateshez, és kiásám, és kivevém arról a helyrõl az övet, a hová elrejtettem azt, és ímé, az öv rothadt vala, egészen hasznavehetetlen.
8 És szóla az Úr nékem, mondván:
9 Ezt mondja az Úr: Így rothasztom meg a Júda kevélységét, és a nagy Jeruzsálem kevélységét.
10 Ez a gonosz nép, a mely nem akar hallgatni az én beszédeimre, a mely a maga szívének hamisságában jár, és jár idegen istenek után, hogy azoknak szolgáljon, és azokat imádja: olyanná lesz majd, mint ez az öv, a mely egészen hasznavehetetlen.
11 Mert a miként derekára kapcsolja a férfi az övet; akként kapcsoltam magamhoz Izráelnek egész házát és Júdának egész házát, azt mondja az Úr, hogy legyenek az én népemmé, az én nevemre, dicséretemre és tisztességemre, de nem engedelmeskedtek.
12 Ilyen szókkal szólj azért nékik: Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene: Minden tömlõt meg kell tölteni borral! És azt mondják néked: Avagy nem tudjuk-é jól, hogy minden tömlõt borral kell megtölteni?
13 Te pedig azt mondd nékik: Ezt mondja az Úr: Ímé betöltöm e földnek minden lakosát, és a királyokat, a kik Dávid trónján ülnek, és a papokat, a prófétákat, és Jeruzsálemnek minden lakosát részegséggel;
14 És összeütöm õket, egyiket a másikhoz, az atyákat és a fiakat együtt, azt mondja az Úr; nem kegyelmezek meg, és nem kedvezek, és nem leszek irgalmas, hogy el ne veszítsem õket!
15 Hallgassatok és figyelmezzetek; ne fuvalkodjatok fel, mert az Úr szólott!
16 Dicsõítsétek az Urat, a ti Isteneteket, mielõtt setétséget szerezne, és mielõtt megütnétek lábaitokat a setét hegyekben; mert világosságot vártok, és halál árnyékává változtatja azt, és sûrû homálylyá fordítja!
17 Ha pedig nem hallgatjátok ezt: sírni fog az én lelkem a rejtekhelyeken [a ti] kevélység[tek] miatt, és zokogva zokog; a szemem pedig könyeket hullat, mert az Úr népe fogságba vitetik.
18 Mondd meg a királynak és a királynéasszonynak: Alázzátok meg magatokat, és üljetek veszteg, mert leesik fejetekrõl a ti dicsõségtek koronája!
19 A dél felõl való városok bezároltatnak, és nem lesz, a ki megnyissa [azokat;] fogságra vitetik Júda egészen, fogságra vitetik mindenestül!
20 Emeljétek fel szemeiteket, és nézzétek azokat, a kik északról jõnek! Hol van a nyáj, a mely néked adatott, a te dicsõségednek juhnyája?
21 Mit mondasz, hogy ha megfenyít téged? Hiszen te oktattad õket magad ellen, fejedelmekké [tetted fejeden!] A fájdalmak nem környékeznek-é még téged, mint a szülõasszonyt?
22 És ha azt mondod a te szívedben: Miért következnének ezek reám? A te hamisságod sokaságáért takartatik fel a te ruhád, és lesznek mezítelenekké a te sarkaid.
23 Elváltoztathatja-é bõrét a szerecsen, és a párducz az õ foltosságát? [Úgy] ti is cselekedhettek jót, a kik megszoktátok a gonoszt.
24 Azért szétszórom õket, a mint hányja-veti a pozdorját a pusztának szele.
25 Ez a te sorsod, a te kimért részed én tõlem, ezt mondja az Úr, a ki elfelejtkeztél én rólam, és hittél a hazugságnak.
26 Azért én is arczodra borítom fel a te ruhádat, hogy látható legyen a te gyalázatod!
27 A te paráznaságaidat és nyihogásaidat, bujálkodásodnak undokságát: a halmokon, a mezõn láttam a te útálatosságaidat. Jaj néked Jeruzsálem! Nem leszel tiszta ezután [se?] Meddig még?