1 RAB uluslara ilişkin Peygamber Yeremyaya şöyle seslendi:

2 Mısıra ilişkin: Yahuda Kralı Yoşiya oğlu Yehoyakimin dördüncü yılında, Babil Kralı Nebukadnessarın Fırat kıyısında, Karkamışta yenilgiye uğrattığı Firavun Nekonun ordusuyla ilgili bildiri:

3 ‹‹Küçük büyük kalkanları dizin, 2 Savaşmak için ilerleyin!

4 Atları koşun, beygirlere binin! 2 Miğferlerinizi takın, yerinizi alın! 2 Mızraklarınızı cilalayın, 2 Zırhlarınızı kuşanın!

5 Ne görüyorum? 2 Dehşete düştüler, geri çekiliyorlar! 2 Yiğitleri bozguna uğramış, 2 Arkalarına bakmadan kaçışıyorlar. 2 Her yer dehşet içinde›› diyor RAB.

6 ‹‹Ayağı tez olan kaçamıyor, 2 Yiğit kaçıp kurtulamıyor. 2 Kuzeyde, Fırat kıyısında 2 Tökezleyip düştüler.

7 Nil gibi yükselen, 2 Irmak gibi suları çalkalanan kim?

8 Mısırdır Nil gibi yükselen, 2 Irmak gibi suları çalkalanan. 2 ‹Yükselip yeryüzünü kaplayacağım; 2 Kentleri de içlerinde oturanları da 2 Yok edeceğim› diyor Mısır.

9 Şahlanın, ey atlar! 2 Çılgınca saldırın, ey savaş arabaları! 2 Ey kalkan taşıyan Kûşlu, Pûtlu yiğitler, 2 Yay çeken Ludlular, ilerleyin!

10 ‹‹Çünkü o gün Her Şeye Egemen Egemen RABbin günüdür. 2 Düşmanlarından öç alması için 2 Öç günüdür. 2 Kılıç doyana dek yiyecek, 2 Kanlarını kana kana içecek. 2 Çünkü Rab, Her Şeye Egemen RAB 2 Kuzeyde, Fırat kıyısında kurban hazırlıyor.

11 ‹‹Ey erden kız Mısır, 2 Gilata git de merhem al! 2 Ama boşuna çok ilaç kullanıyorsun, 2 Senin için şifa yok.

12 Uluslar utancını duydu, 2 Feryadınla doldu yeryüzü. 2 Yiğit yiğide tökezleyip 2 İkisi birlikte yere seriliyor.››

13 Babil Kralı Nebukadnessarın gelip Mısıra saldıracağına ilişkin RABbin Peygamber Yeremyaya bildirdiği söz şudur:

14 ‹‹Mısırda bildirin, 2 Migdolda duyurun, 2 Nofta, Tahpanheste duyurun: 2 ‹Yerini al, hazırlan, 2 Çünkü çevrendekileri yiyip bitiriyor kılıç!›

15 İlahın Apis neden kaçtı? 2 Boğan neden ayakta kalamadı? 2 Çünkü RAB onu yere serdi! ayakta kalamadı? Çünkü RAB onu yere serdi!›› (bkz. Septuaginta), Masoretik metin ‹‹Yiğitlerin neden yere serildi? Ayakta duracak halleri yok, çünkü RAB onları yere serdi!››

16 Boyuna tökezleyip birbirlerinin üzerine düşecekler. 2 ‹Kalkın, acımasızların kılıcı yüzünden halkımıza, 2 Yurdumuza dönelim› diyecekler.

17 ‹Firavun yaygaracının biri, 2 Fırsatı kaçırdı› diyecekler.

18 ‹‹Varlığım hakkı için›› diyor Kral, 2 Adı Her Şeye Egemen RAB, 2 ‹‹Dağlar arasında Tavor Dağı nasılsa, 2 Karmel Dağı deniz kıyısında nasılsa, 2 Size saldıracak kişi de öyledir.

19 Ey sizler, Mısırda yaşayanlar, 2 Toplayın eşyanızı, sürgüne gideceksiniz! 2 Nof öyle viran olup yanacak ki, 2 Kimse oturmayacak içinde.

20 ‹‹Mısır güzel bir düve, 2 Ama kuzeyden atsineği geliyor ona.

21 Ücretli askerleri besili danalar gibi. 2 Onlar da geri dönüp birlikte kaçacak, 2 Yerlerinde durmayacaklar. 2 Çünkü üzerlerine yıkım günü, 2 Cezalandırılacakları an gelecek.

22 Düşman ordusu ilerleyince, 2 Mısır yılan gibi tıslayarak kaçacak. 2 Ağaç kesen adamlar gibi 2 Baltalarla ona saldıracaklar.

23 Gür olsa bile kesecekler ormanını›› diyor RAB, 2 ‹‹Çünkü çekirgelerden daha çok onlar, 2 Sayıya vurulamazlar.

24 Mısır utandırılacak, 2 Kuzey halkının eline teslim edilecek.››

25 İsrailin Tanrısı, Her Şeye Egemen RAB diyor ki, ‹‹İşte No Kentinin ilahı Amonu, firavunu, Mısırla ilahlarını, krallarını ve firavuna güvenenleri cezalandırmak üzereyim.

26 Hepsini can düşmanları Babil Kralı Nebukadnessarla görevlilerinin eline teslim edeceğim. Ama sonra, eskiden olduğu gibi insanlar yine Mısırda yaşayacak›› diyor RAB.

27 ‹‹Korkma, ey kulum Yakup, 2 Yılma, ey İsrail. 2 Çünkü seni uzak yerlerden, 2 Soyunu sürgün edildiği ülkeden kurtaracağım. 2 Yakup yine huzur ve güvenlik içinde olacak, 2 Kimse onu korkutmayacak.

28 Korkma, ey kulum Yakup, 2 Çünkü ben seninleyim›› diyor RAB. 2 ‹‹Seni aralarına sürdüğüm ulusların hepsini 2 Tümüyle yok etsem de, 2 Seni büsbütün yok etmeyeceğim. 2 Adaletle yola getirecek, 2 Hiç cezasız bırakmayacağım seni.››

1 Ez a szó, a melyet az Úr szólott Jeremiás prófétának a pogányok felõl;

2 Égyiptom felõl, a Nékó Faraónak, Égyiptom királyának serege felõl, a mely az Eufrátes folyó mellett, Kárkémisben vala, a melyet megvere Nabukodonozor, a babiloni király, Jójákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának negyedik esztendejében:

3 Készítsetek vértet és paizst, és induljatok a harczra.

4 Nyergeljétek a lovakat, és üljetek fel ti lovasok, és legyetek sisakokban. Tisztítsátok a kopjákat, öltsétek fel a pánczélokat.

5 Mit látok? Õk megriadva hátrálni kezdenek, vitézeik leveretnek és futásnak erednek, és vissza sem tekintenek! Mindenfelõl félelem, azt mondja az Úr.

6 Nem futhat el a gyors, és az erõs sem menekülhet el; észak felé, az Eufrátes folyó mellett legyõzetnek és elhullanak.

7 Kicsoda ez, a ki növekedik, mint a folyóvíz, és olyan, mint a megháborodott vizû folyamok?

8 Égyiptom növekedik úgy, mint a folyóvíz és mint a megháborodott vizû folyamok, mert ezt mondja: Felmegyek, ellepem a földet, elvesztem a várost és a benne lakókat.

9 Jõjjetek fel lovak, és zörögjetek szekerek, jõjjenek ki a vitézek, a szerecsenek és a Libiabeliek, a kik paizst viselnek, és a Lidiabeliek, a kik kézívet viselnek!

10 Az a nap pedig az Úrnak, a Seregek Urának büntetõ napja, hogy bosszút álljon ellenségein. És a fegyver felemészt és jól lakik és megrészegül az õ vérökkel, mert áldozatja lesz az Úrnak, a Seregek Urának észak földén, az Eufrátes folyó mellett.

11 Menj föl Gileádba, és végy balzsamot te szûz, Égyiptomnak leánya: hiába sokasítod az orvosságokat, nincs gyógyír számodra!

12 Hallották a pogányok a te gyalázatodat, és a te kiáltásoddal betelt a föld, mert vitéz vitézbe ütközött, és mind a ketten együtt estek el.

13 Az a szó, a melyet az Úr Jeremiás prófétához szólott, Nabukodonozornak, a babiloni királynak eljövetele felõl az Égyiptom földének megverésére:

14 Hirdessétek Égyiptomban és híreszteljétek Migdólban, híreszteljétek Nófban és Táfnesben, és ezt mondjátok: Állj elõ, és készítsd fel magadat, mert fegyver emészti meg a te kerületeidet.

15 Miért verettek le a te erõseid? Nem állhattak meg, mert az Úr rettentette el õket.

16 Megsokasította a tántorgót, egyik a másikra hullott, és ezt mondották: Kelj fel, és menjünk vissza a mi népünkhöz és a mi szülõföldünkre az erõszakoskodó fegyver elõl.

17 Ezt kiáltják akkor: A Faraó, Égyiptom királya, a háborúság[nak] [királya,] elhaladta a rendelt idõt.

18 Élek én, azt mondja a király, a kinek a neve Seregek Ura, hogy mint a Táborhegy [áll] a hegyek között, és mint a Kármel a tenger között, úgy jõ el.

19 Készíts magadnak elköltözésre való edényeket, Égyiptom leányának lakosa, mert Nóf elpusztul és megég, lakatlanná lesz.

20 Szép üszõtinó Égyiptom, [de] pusztulás tör reá észak felõl.

21 Még zsoldosai is olyanok õ közöttök, mint a hízlalt borjúk, de õk is meghátrálnak, egyetemlegesen elfutnak, meg nem állanak, mert romlásuk napja jön reájok, az õ megfenyíttetésök ideje.

22 Az õ szava mint a csúszó kígyóé, mert nagy sereggel indulnak, és szekerczékkel jõnek ellene, mint a favágók.

23 Kivágják az õ erdejét, azt mondja az Úr, mert beláthatatlanok, mert többen lesznek mint a sáskák, és megszámlálhatatlanok.

24 Megszégyenül Égyiptom leánya, északi nép kezébe jut.

25 Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Ímé, én megfenyítem Nó- Ammont és a Faraót és Égyiptomot és az õ isteneit és királyait, mind a Faraót, mind azokat, a kik bíznak benne.

26 Odaadom õket az õ lelkök keresõinek kezébe, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe, és az õ szolgáinak kezébe; de azután úgy lakoznak abban, mint azelõtt, azt mondja az Úr.

27 És te ne félj, oh én szolgám Jákób, és ne rettegj Izráel, mert ímé, én megszabadítlak téged messzirõl, és a te magodat is az õ fogságuk földérõl, és visszatér Jákób és megnyugszik és békességben lesz, és nem lesz, a ki megijeszsze.

28 Ne félj te, oh én szolgám Jákób, azt mondja az Úr, mert én veled vagyok, mert véget vetek minden nemzetnek, a kik közé kivetettelek téged, néked pedig nem vetek véget, hanem megverlek téged ítélettel, mert nem hagyhatlak teljesen büntetés nélkül.