1 Crônicas 29

Bő adakozás a templomépítésre

1 Azután monda Dávid király az egész gyülekezetnek: Ím látjátok, hogy egyedül az én fiamat Salamont választotta Isten, a ki még gyermek és gyenge; a munka pedig nagy, mert nem emberé lészen az a ház, hanem az Úr Istené. 2 Én pedig teljes tehetségem szerint az én Istenem háza számára bőségesen szereztem aranyat az arany szerszámokra, ezüstöt az ezüst szerszámokra, rezet a rézre, vasat a vasra, fákat a fákra, ónyxköveket, foglalni való köveket, veres köveket, különb-különbszínű köveket; mindenféle drágaköveket; márványköveket is bőséggel. 3 Ezenfölül, mivel nagy kedvem van az én Istenem házához, a mi kincsem, aranyam és ezüstöm van, oda adom az én Istenem házának szükségére, azok mellett, a melyeket szereztem a szentház számára. 4 Háromezer tálentom aranyat Ofir aranyából és hétezer tálentom tiszta ezüstöt, a házak falainak beborítására. 5 Aranyat az arany szerszámokra, ezüstöt az ezüstre és minden szükségre, a mesteremberek kezéhez. És ha valaki még adni akar, szabad akaratja szerint, töltse meg az ő kezét ma és adjon, a mit akar az Úrnak. 6 Azért szabad akaratjok szerint adának ajándékokat az atyák fejedelmei, az Izráel nemzetségeinek fejedelmei, az ezredesek, századosok és a király dolgainak fejedelmei. 7 És adának az Isten házának szükségére ötezer tálentom aranyat és tízezer dárikot; tízezer tálentom ezüstöt és tizennyolczezer tálentom rezet és százezer tálentom vasat. 8 És valakinél drágakövek találtatának, adák az Úr házának kincséhez, a Gersoniták közül való Jéhiel kezébe.

Dávid hálaimája

9 És örvendeze a sokaság, hogy szabad akaratjokból adának; mert tiszta szívökből adakozának az Úrnak; Dávid király is nagy örömmel örvendezett. 10 Hálákat ada azért Dávid az Úrnak az egész gyülekezet előtt, és monda Dávid: Áldott vagy te, Uram, Izráelnek, a mi atyánknak Istene, öröktől fogva mind örökké! 11 Oh Uram, tied a nagyság, hatalom, dicsőség, örökkévalóság és méltóság, sőt minden, valami a mennyben és a földön van, tied! Tied, oh Uram, az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett! 12 A gazdagság és a dicsőség mind te tőled vannak, és te uralkodol mindeneken; a te kezedben van mind az erősség és mind a birodalom; a te kezedben van mindeneknek felmagasztaltatása és megerősíttetése. 13 Most azért, oh mi Istenünk, vallást teszünk előtted, és dícsérjük a te dicsőséges nevedet; 14 Mert micsoda vagyok én, és micsoda az én népem, hogy erőnk lehetne a szabad akarat szerint való ajándék adására, a mint tettünk? Mert tőled van minden, és a miket a te kezedből vettünk, azokat adtuk most néked. 15 Mert mi csak jövevények vagyunk te előtted és zsellérek, a mint a mi atyáink is egyenként; a mi életünk napjai olyanok e földön, mint az árnyék, melyben állandóság nincsen. 16 Oh mi Urunk Istenünk! mind ez a gazdagság, a mit gyűjtöttünk, hogy néked és a te szent nevednek házat építsünk, a te kezedből való és mindazok tiéid! 17 Jól tudom, oh én Istenem, hogy te a szívet vizsgálod és az igazságot szereted. Én mindezeket tiszta szívemből, nagy jó kedvvel adtam, s látom, hogy a te néped is, a mely itt jelen van, nagy örömmel, szabad akaratja szerint adta ezeket néked. 18 Oh Uram, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek, a mi atyáinknak Istene, tartsd meg mindörökké ezt az érzést a te néped szívében, és irányítsd az ő szívöket te feléd! 19 Salamonnak pedig, az én fiamnak adj tökéletes szívet, hogy a te parancsolatidat, bizonyságtételeidet és rendelésidet megőrizhesse, s hogy mindazokat megcselekedhesse, s felépíthesse azt a házat, a melyet én megindítottam.

Salamon felkenetése

20 És szóla Dávid az egész gyülekezethez: Kérlek, áldjátok az Urat, a ti Isteneteket. Áldá azért az egész gyülekezet az Urat, az ő atyáik Istenét; s leborulván, tisztelék az Urat és a királyt. 21 És áldozának az Úrnak áldozatokkal, és áldozának egészen égőáldozatokkal az Úrnak másnapon, ezer tulkot, ezer kost, ezer bárányt italáldozataikkal, és sokféle áldozatokkal az egész Izráelért. 22 S evének és ivának az Úr előtt azon a napon nagy vígasságban. Azután Salamont, a Dávid fiát másodszor is királylyá tevék és felkenék őt az Úrnak, hogy lenne fejedelem; Sádókot is fölkenék a főpapságra. 23 És üle Salamon az Úr székébe, mint király az ő atyjának, Dávidnak helyében, és mindenben szerencsés vala, mert engedelmeskedék néki az egész Izráel. 24 A fejedelmek és a hatalmasok, sőt a Dávid király fiai is mindnyájan kezet adának, hogy Salamon királynak engedelmeskedni fognak. 25 És igen felmagasztalá az Úr Salamont mind az egész Izráel népe előtt, és oly királyi méltóságot szerzett néki, a melyhez hasonló egy királynak sem volt ő előtte Izráelben.

Dávid halála

26 Így uralkodott Dávid, az Isai fia az egész Izráel felett. 27 Az idő pedig, a melyben uralkodék Izráel felett, negyven esztendő. Hebronban uralkodék hét esztendeig, Jeruzsálemben pedig harminczháromig uralkodék. 28 És meghala jó vénségben, életével, gazdagságával és minden dicsőségével megelégedve. És uralkodék az ő fia, Salamon helyette. 29 Dávid királynak pedig úgy első, mint utolsó dolgai, ímé megirattak a Sámuel próféta könyvében és a Nátán próféta könyvében és a Gád próféta könyvében; 30 Az ő egész országlásával, hatalmasságával és mind azzal, a mi az ő idejében történt vele, Izráellel és a föld minden országaival.

As ofertas de Davi, dos príncipes e do povo para a construção do templo

1 O rei Davi disse a toda a congregação: Salomão, meu filho, o único a quem Deus escolheu, *1Cr 22.5é ainda moço e tenro, e a obra é grande; porque o *1Cr 29.19palácio não é para homem, mas para Deus Jeová. 2 Com todas as minhas forças *1Cr 22.3-5preparei para a casa do meu Deus o ouro para as obras de ouro, a prata para as obras de prata, o bronze para as obras de bronze, o ferro para as obras de ferro e a madeira para as obras de madeira; pedras de ônix, pedras para obras de engaste, pedras para obras de marchetaria e de diversas cores e toda sorte de pedras preciosas e mármore em abundância. 3 Além disso, porque pus o meu afeto na casa do meu Deus, dou a ela o ouro e a prata do tesouro que possuo, afora tudo o que preparei para a santa casa: 4 *1Cr 22.14três mil talentos de ouro, *1Rs 9.28do ouro de Ofir, e sete mil talentos de prata refinada, para cobrir as paredes das casas; 5 de ouro para as obras de ouro e de prata para as obras de prata e para toda sorte de obra que se devia fazer por mão de artífices. Quem se oferece voluntariamente a consagrar-se hoje a Jeová?

6 *1Cr 27.1;28.1Os príncipes das famílias, e os príncipes das tribos de Israel, e os capitães de mil e de cem, juntamente com os *1Cr 27.25-31intendentes da obra do rei, fizeram ofertas voluntárias; 7 e deram para o serviço da Casa de Deus cinco mil talentos de ouro e dez mil *Ed 2.69;Ne 7.70daricos, dez mil talentos de prata, dezoito mil talentos de bronze e cem mil talentos de ferro. 8 Os que tinham pedras preciosas deram-nas para os tesouros da Casa de Jeová, que estavam ao cargo de *1Cr 23.8Jeiel, gersonita. 9 O povo se alegrou de fazer ofertas voluntárias, porque *1Rs 8.61;2Co 9.7dum coração perfeito faziam ofertas voluntárias a Jeová; também o rei Davi se alegrou com grande alegria.

Oração de Davi acerca das ofertas

10 Pelo que Davi bendisse a Jeová perante toda a congregação e disse: Sê bendito, ó Jeová, Deus de nosso pai Israel, para todo o sempre. 11 *Ap 5.13Tua é, ó Jeová, a grandeza, e o poder, e a glória, e a vitória, e a majestade, porque tudo o que há no céu e na terra é teu. Teu é, ó Jeová, o reino, e tu te exaltaste por chefe sobre todos. 12 *2Cr 1.12Tanto riquezas como honra vêm de ti, e tu dominas sobre tudo; *2Cr 20.6na tua mão está força e poder; e na tua mão está o engrandecer e o dar forças a todos. 13 Agora, nosso Deus, te rendemos graças e louvamos o teu glorioso nome. 14 Mas quem sou eu, e quem é o meu povo, para que assim pudéssemos fazer ofertas tão voluntariamente? Porque tudo vem de ti, e do que é teu to damos. 15 Porque *Lv 25.23somos estrangeiros diante de ti e peregrinos, como o foram todos os nossos pais; *Jó 14.2,10-12os nossos dias sobre a terra são como a sombra, e não há permanência. 16 Jeová, nosso Deus, toda esta riqueza que temos ajuntado para te edificarmos uma casa ao teu santo nome vem da tua mão, e a ti tudo pertence. 17 Eu sei, meu Deus, que *1Cr 28.9tu provas o coração e *Sl 15.2que te agradas da sinceridade. Na sinceridade do meu coração, ofereci eu voluntariamente todas estas coisas; agora, vi com alegria que o teu povo que se acha aqui te faz ofertas voluntariamente. 18 Jeová, Deus de nossos pais, Abraão, Isaque e Israel, conserva para sempre no coração do teu povo estas disposições e estes pensamentos e estabelece o seu coração para contigo. 19 *1Cr 28.9;Sl 72.1Dá a meu filho Salomão um coração perfeito, para que guarde os teus mandamentos, os teus testemunhos e os teus estatutos, e cumpra todas estas coisas, e *1Cr 29.1-2edifique o palácio, para o qual providenciei.

Oferta de sacrifícios

20 Disse Davi a toda a congregação: Bendizei a Jeová, vosso Deus. *Js 22.23Toda a congregação bendisse a Jeová, Deus de seus pais, *Êx 4.31inclinaram-se e prostraram-se perante Jeová e perante o rei. 21 Ao outro dia, *1Rs 8.62-63imolaram sacrifícios a Jeová e ofereceram-lhe holocaustos de mil novilhos, mil carneiros e mil cordeiros com as suas libações e sacrifícios em abundância a favor de todo o Israel. 22 Comeram e beberam, naquele dia, perante Jeová, com grande alegria.

Salomão proclamado rei

*1Cr 23.1Pela segunda vez, proclamaram rei a Salomão, filho de Davi, e *1Rs 1.33-39ungiram-no a Jeová para ser príncipe, e a Zadoque, para ser sacerdote. 23 Salomão assentou-se no trono de Jeová como rei em lugar de seu pai Davi, e foi próspero; e todo o Israel lhe rendeu obediência. 24 Todos os príncipes, os homens poderosos e, do mesmo modo, todos os filhos de Davi se submeteram ao rei Salomão. 25 *2Cr 1.1Jeová engrandeceu muito a Salomão à vista de todo o Israel e *1Rs 3.13;2Cr 1.12deu-lhe tal majestade real, qual antes dele não teve nenhum rei em Israel.

Morte de Davi

26 Ora, *1Cr 18.14Davi, filho de Jessé, reinou sobre todo o Israel. 27 *2Sm 5.4-5;1Rs 2.11O tempo que reinou sobre todo o Israel foi quarenta anos; em Hebrom, reinou sete anos, e em Jerusalém reinou trinta e três. 28 Morreu *Gn 15.15;At 13.36numa boa velhice, *1Cr 23.1cheio de dias, de bens e de honra. Em seu lugar, reinou seu filho Salomão. 29 Os atos do rei Davi, os primeiros como os últimos, eis que estão escritos na história do *1Sm 9.9vidente Samuel, na história do profeta *2Sm 7.2-4;12.1-7Natã e na história do *1Sm 22.5vidente Gade, 30 juntamente com todo o seu reinado, e seu poder, e *Dn 4.23,25os tempos que passaram sobre ele, sobre Israel e sobre todos os reinos dos países.