Dávid templomot akar építeni és ígéretet vesz magvának örökkévaló királyságáról
1 Lőn pedig, mikor Dávid az ő házában ülne, monda Nátán prófétának: Ímé én czédrusfából csinált házban lakom, az Úr szövetségének ládája pedig kárpitok alatt. 2 Akkor monda Nátán Dávidnak: Valami a te szívedben van, cselekedd meg, mert az Isten veled leend. 3 Azon éjjel pedig lőn az Istennek szava Nátánhoz, mondván: 4 Menj el, és mondd meg az én szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja az Úr: Ne te építs nékem házat lakásul; 5 Mert nem laktam én attól fogva házban, mióta az Izráel fiait kihoztam, mind e mai napig, hanem egy hajlékból más hajlékba mentem és sátorból sátorba. 6 A mely helyeken jártam az Izráel egész népével, szólottam-é vagy egyszer valakinek az Izráel birái közül (a kiknek parancsoltam vala, hogy az én népemet legeltessék), mondván: Miért nem csináltatok nékem czédrusfából házat? 7 Most azért ezt mondjad az én szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja a Seregek Ura: Én választottalak téged a juhok mellől a pásztorkunyhóból, hogy légy vezére az én népemnek, az Izráelnek, 8 És veled voltam mindenütt, valahová mentél, minden ellenségeidet is a te orczád elől elvesztettem, ennekfelette oly hírt szerzettem néked, a minemű hírök van a hatalmasoknak, a kik a földön vannak; 9 Lakóhelyet is adtam az én népemnek, az Izráelnek és elplántálám őt; és lakik az ő helyén, és ki nem mozdul többé, s nem fogják az álnokságnak fiai sanyargatni, mint azelőtt. 10 És attól az időtől fogva, hogy megparancsoltam volt, hogy birák legyenek az én népem, az Izráel felett, minden te ellenségeidet megalázám, és azt is jelentém néked, hogy az Úr házat épít néked. 11 És lészen, mikor betelnek a te életed napjai, hogy a te atyáidhoz elmenj, a te magodat feltámasztom te utánad, mely a te fiaid közül való lesz, és az ő országát megerősítem. 12 Ő épít nékem házat, és megerősítem az ő királyi székét mindörökké. 13 Én leszek néki atyja, ő pedig fiam lészen, és az én irgalmasságomat ő tőle el nem veszem, mint a hogy a te előtted valótól elvettem; 14 Hanem megerősítem őt az én házamban és az én országomban mindörökké, és az ő királyiszéke erős lesz mindörökké.
Dávid imája
15 Mind e beszédek szerint és mind e látás szerint szóla Nátán Dávidnak. 16 Beméne azért Dávid király, és leüle az Úr előtt, és monda: Ki vagyok én, óh Uram Isten, s micsoda az én házam is, hogy engemet eddig juttattál? 17 Sőt még ez is kevés volt előtted, óh Isten! hanem ennekfelette szólál jövendőt is a te szolgád háza felől, és mint magas rangú embert, úgy tekintettél engemet, Úr Isten! 18 És mit kérhetne Dávid többet te tőled, a te szolgádnak tisztességére, holott te jól ismered a te szolgádat? 19 Óh Uram, a te szolgádért és a te szíved szerint cselekedéd mind e nagy dolgokat, hogy kijelentéd mindezeket a csudálatos dolgokat, 20 (Óh Uram, nincsen senki hasonló hozzád, és nincsen Isten náladnál több), mind a szerint, a mint füleinkkel hallottuk. 21 És kicsoda olyan, mint a te néped, az Izráel, egy nemzetség a földön, a melyért elment volna az Isten, hogy megváltaná magának népül; hogy magadnak nagy és rettenetes nevet szerezz, kiűzvén a pogányokat a te néped elől, a melyet Égyiptomból megszabadítál! 22 És az Izráel népét a te népeddé tevéd mindörökké, és te Uram, nékik Istenök lettél. 23 Most azért Uram, a szó, a melyet szólál a te szolgád felől és az ő háza felől, erősíttessék meg mindörökké, és úgy cselekedjél, a mint szóltál. 24 Maradjon meg és magasztaltassék fel a te neved mindörökké, hogy mondhassák: A Seregek Ura az Izráel Istene, Istene Izráelnek; és Dávidnak, a te szolgádnak háza legyen állandó előtted. 25 Minthogy te, én Istenem, a te szolgádnak füle hallására megjelentetted, hogy néki házat csinálsz: ezokáért indula meg a te szolgád, hogy könyörgene előtted. 26 Most azért én Uram, te vagy az Isten, és te szólád e jó dolgot a te szolgád felől. 27 Most azért tessék néked megáldani a te szolgádnak házát, hogy legyen állandó mindörökké előtted; mivelhogy te, Uram, megáldottad, legyen azért áldott mindörökké.
Davi deseja edificar o templo, mas Deus não o permite
1 2Sm 7.1-29Habitando Davi em sua casa, disse ao profeta Natã: Eis que habito eu numa casa de cedro, mas a arca da Aliança de Jeová está debaixo de cortinas. 2 Respondeu Natã a Davi: Faze tudo o que tens no teu coração, porque Deus é contigo. 3 Na mesma noite, veio a palavra de Deus a Natã, dizendo: 4 Vai e fala a Davi, meu servo: Assim diz Jeová: 1Cr 28.2-3Tu não me edificarás casa para eu habitar; 5 não tenho habitado numa casa desde o dia em que fiz subir Israel até o dia de hoje, Êx 40.2-3;2Sm 7.6mas tenho mudado de uma tenda para outra tenda e de um tabernáculo para outro. 6 Em todos os lugares em que tenho andado com Israel, falei eu jamais uma palavra 2Sm 7.7a um dos juízes de Israel, a quem mandei que apascentassem o meu povo, dizendo: Por que não me tendes edificado uma casa de cedro? 7 Agora, assim dirás ao meu servo Davi: Assim diz Jeová dos Exércitos: Eu te tirei do curral, de detrás das ovelhas, para que fosses príncipe sobre o meu povo de Israel; 8 e estive contigo por onde quer que andavas, exterminei todos os teus inimigos da tua presença; e te farei um nome como o dos grandes da terra. 9 Designarei um lugar para o meu povo de Israel e o plantarei, para que habite no seu lugar e nunca mais seja movido; nem os filhos da perversidade o assolarão, como no princípio 10 e como desde o dia em que dei juízes sobre o meu povo de Israel; e subjugarei todos os teus inimigos. Também te declaro que Jeová te edificará casa. 11 Quando forem cumpridos os dias de ires para teus pais, depois de ti, suscitarei a tua semente, um de teus filhos; e estabelecerei o seu reino. 12 Esse me edificará casa, e estabelecerei o seu trono para sempre. 13 Hb 1.5Eu lhe serei por pai, e ele me será por filho; não tirarei dele a minha misericórdia, 1Cr 10.14como a tirei do teu predecessor, 14 mas o confirmarei na minha casa e no meu reino para sempre; o seu reino será para sempre estabelecido. 15 Segundo todas essas palavras e segundo toda essa visão, assim falou Natã a Davi.
A oração de Davi
16 Então, entrou o rei Davi, e se assentou diante de Jeová, e disse: Quem sou eu, Deus Jeová, e que é a minha casa, para que me tenhas trazido até aqui? 17 Isso pareceu pouco aos teus olhos, ó Deus; porém falaste da casa do teu servo para um futuro ainda distante e me trataste como a um homem ilustre, ó Deus Jeová. 18 Que mais te pode dizer ainda Davi no tocante à honra feita ao teu servo? Pois tu conheces o teu servo. 19 Jeová, por amor do teu servo e conforme o teu coração, fizeste todas essas grandes coisas, para as revelar2Sm 7.21;Is 37.35. 20 Jeová, ninguém há semelhante a ti, nem há outro Deus fora de ti, segundo tudo o que temos ouvido com os nossos ouvidos. 21 Que outra nação na terra é como o teu povo de Israel, única a quem Deus foi remir para seu povo, a fim de te fazer um nome por meio de coisas grandes e terríveis, expulsando nações diante do teu povo que remiste do Egito? 22 Pois Êx 19.5-6fizeste o teu povo de Israel povo teu para sempre; e tu, Jeová, te fizeste seu Deus. 23 Agora, Jeová, seja estabelecida para sempre a palavra que falaste a respeito do teu servo e a respeito da sua casa, e faze como falaste. 24 Que ela seja estabelecida, e seja magnificado para sempre o teu nome, em dizer-se: Jeová dos Exércitos é Deus de Israel, sim, Deus para Israel; diante de ti está estabelecida a casa do teu servo Davi. 25 Tu, Deus meu, revelaste ao teu servo que lhe edificarás casa; portanto, o teu servo achou confiança para orar diante de ti. 26 Agora, Jeová, tu és Deus e prometeste este bem ao teu servo; 27 e, agora, te foste servido abençoar a casa do teu servo, para que permaneça para sempre diante de ti; porque tu, Jeová, abençoaste, ela está abençoada para sempre.
/images/a/Tcg2NiV7ce24OT6kCIQGR)
/images/a/a0208299-6f37-40a0-66e1-2576b9435f00)