Êxodo 14

A kivonulás végbe megy

1 És szóla az Úr Mózesnek, mondván: 2 Szólj az Izráel fiainak, hogy forduljanak vissza és üssenek tábort Pi-Hahiróth előtt, Migdol között és a tenger között, Baál-Czefón előtt; ezzel átellenben üssetek tábort a tenger mellett. 3 Majd azt gondolja a Faraó az Izráel fiai felől: Eltévelyedtek ezek e földön; körülfogta őket a puszta. 4 Én pedig megkeményítem a Faraó szívét, és űzőbe veszi őket, hogy megdicsőíttessem a Faraó által és minden ő serege által és megtudják az Égyiptombeliek, hogy én vagyok az Úr. És úgy cselekedének. 5 És hírül vivék az égyiptomi királynak, hogy elfutott a nép, és megváltozék a Faraónak és az ő szolgáinak szíve a nép iránt és mondának: Mit cselekedtünk, hogy elbocsátottuk Izráelt a mi szolgálatunkból! 6 Befogata tehát szekerébe és maga mellé vevé az ő népét. 7 És vőn hatszáz válogatott szekeret és Égyiptom minden egyéb szekerét és hárman-hárman valának mindeniken. 8 És megkeményíté az Úr a Faraónak, az égyiptomi királynak szivét, hogy űzőbe vegye az Izráel fiait; Izráel fiai pedig mennek vala nagy hatalommal. 9 És az Égyiptombeliek utánok nyomulának és elérék őket a tenger mellett, a hol táboroznak vala, a Faraónak minden lova, szekere, meg lovasai és serege Pi-Hahiróth mellett, Baál-Czefón előtt. 10 A mint közeledék a Faraó, Izráel fiai felemelék szemeiket, és ímé az Égyiptombeliek nyomukban vannak. És nagyon megfélemlének s az Úrhoz kiáltának az Izráel fiai. 11 És mondának Mózesnek: Hát nincsenek-é Égyiptomban sírok, hogy ide a pusztába hoztál minket meghalni? Mit cselekedél velünk, hogy kihoztál minket Égyiptomból? 12 Nem ez volt-é a szó, a mit szóltunk vala hozzád Égyiptomban, mondván: Hagyj békét nékünk, hadd szolgáljunk az Égyiptombelieknek, mert jobb volt volna szolgálnunk az Égyiptombelieknek, hogynem mint a pusztában halnunk meg. 13 Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek, megálljatok! és nézzétek az Úr szabadítását, a melyet ma cselekszik veletek; mert a mely Égyiptombelieket ma láttok, azokat soha többé nem látjátok. 14 Az Úr hadakozik ti érettetek; ti pedig veszteg legyetek. 15 És monda az Úr Mózesnek: Mit kiáltasz hozzám? Szólj Izráel fiainak, hogy induljanak el. 16 Te pedig emeld fel a te pálczádat és nyújtsd ki kezedet a tengerre és válaszd azt kétfelé, hogy Izráel fiai szárazon menjenek át a tenger közepén. 17 Én pedig ímé megkeményítem az Égyiptombeliek szívét, hogy bemenjenek utánok, és megdicsőíttetem a Faraó által és az ő egész serege által, szekerei és lovasai által. 18 És megtudják az Égyiptombeliek, hogy én vagyok az Úr, ha majd megdicsőíttetem a Faraó által, az ő szekerei és lovasai által.

Az üldöző égyiptomiak a tengerbe vesznek

19 Elindula azért az Istennek Angyala, a ki jár vala az Izráel tábora előtt, és méne mögéjök; a felhőoszlop is elindula előlök s mögéjök álla. 20 És oda méne az Égyiptombeliek tábora és az Izráel tábora közé; így lőn a felhő és a setétség: az éjszakát pedig megvilágosítja vala. És egész éjszaka nem közelítettek egymáshoz. 21 És kinyújtá Mózes az ő kezét a tengerre, az Úr pedig egész éjjel erős keleti széllel hajtá a tengert és szárazzá tevé a tengert, és kétfelé válának a vizek. 22 És szárazon menének az Izráel fiai a tenger közepébe, a vizek pedig kőfal gyanánt valának nékik jobbkezök és balkezök felől. 23 Az Égyiptombeliek pedig utánok nyomulának és bemenének a Faraó minden lovai, szekerei és lovasai a tenger közepébe. 24 És lőn hajnalkor, rátekinte az Úr az Égyiptombeliek táborára a tűz- és felhő-oszlopból és megzavará az Égyiptombeliek táborát. 25 És megállítá szekereik kerekeit és nehezen vonszoltatá azokat. És mondának az Égyiptombeliek: Fussunk az Izráel elől, mert az Úr hadakozik érettök Égyiptom ellen. 26 És szóla az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet a tengerre, hogy a vizek térjenek vissza az Égyiptombeliekre, az ő szekereikre s lovasaikra. 27 És kinyújtá Mózes az ő kezét a tengerre, és reggel felé visszatére a tenger az ő elébbi állapotjára; az Égyiptombeliek pedig eleibe futnak vala, és az Úr beleveszté az égyiptomiakat a tenger közepébe. 28 Visszatérének tehát a vizek és elboríták a szekereket és a lovasokat, a Faraónak minden seregét, melyek utánok bementek vala a tengerbe; egy sem marada meg közülök. 29 De Izráel fiai szárazon menének át a tenger közepén; a vizek pedig kőfal gyanánt valának nékik jobb- és balkezök felől. 30 És megszabadítá az Úr azon a napon Izráelt az Égyiptombeliek kezéből; és látá Izráel a megholt Égyiptombelieket a tenger partján. 31 És látá Izráel azt a nagy dolgot, a melyet cselekedék az Úr Égyiptomban: félé azért a nép az Urat és hívének az Úrnak és Mózesnek, az ő szolgájának.

Deus anuncia a ruína dos egípcios

1 Disse Jeová a Moisés: 2 Fala aos filhos de Israel que retrocedam e se acampem em frente de *Nm 33.7-8Pi-Hairote, entre Migdol e o mar, diante de Baal-Zefom; defronte dele, assentareis o campo junto ao mar. 3 Faraó dirá dos filhos de Israel: Eles estão embaraçados na terra, o deserto os encerrou. 4 *Êx 4.21;14.17Endurecerei o coração de Faraó, e *Êx 14.17,23ele os perseguirá; glorificar-me-ei em Faraó e em todo o seu exército; e os *Êx 14.25egípcios saberão que eu sou Jeová. Eles assim o fizeram. 5 Foi dito ao rei dos egípcios que o povo havia fugido; mudou-se o coração de Faraó e dos seus servos para com o povo, e disseram: Que é isso que fizemos, permitindo que Israel nos deixasse de servir? 6 Faraó mandou aprontar o seu carro e tomou consigo o seu povo; 7 também tomou seiscentos carros escolhidos e todos os carros do Egito, com capitães sobre todos eles. 8 *Êx 14.4Jeová endureceu o coração de Faraó, rei do Egito, e este perseguiu os filhos de Israel; pois os filhos de Israel saíram *Nm 33.3;At 13.17afoitamente. 9 Perseguiam-nos os egípcios, a saber, todos os cavalos e carros de Faraó, e os seus cavaleiros, e o seu exército, e alcançaram-nos acampados junto ao mar, *Êx 14.2perto de Pi-Hairote, defronte de Baal-Zefom.

10 Quando Faraó se chegou perto, levantaram os olhos os filhos de Israel, e eis que os egípcios marchavam atrás deles; os filhos de Israel tiveram muito medo e *Ne 9.9clamaram a Jeová. 11 *Êx 5.21;15.24;16.2Disseram a Moisés: Foi porque não havia sepulcros no Egito que nos tiraste para morrermos no deserto? Por que motivo nos trataste assim, fazendo-nos sair do Egito? 12 Não é isto mesmo o que te dissemos no Egito: deixa-nos, para que sirvamos aos egípcios? Pois melhor nos fora servir aos egípcios do que morrermos no deserto. 13 Respondeu Moisés ao povo: *Êx 20.20;Gn 15.1;46.3Não temais, estai quietos e vede o *Êx 14.30;15.2livramento que Jeová vos há de dar hoje; porque os egípcios que vedes hoje, nunca jamais os tornareis a ver. 14 *Êx 15.3;Dt 1.30;3.22Jeová pelejará por vós, e *Is 30.15vós vos calareis.

Os israelitas passam o mar

15 Disse Jeová a Moisés: Por que clamas a mim? Fala aos filhos de Israel que marchem. 16 E tu, levanta a *Êx 4.17,20;17.5-6;Nm 20.8-9,11;Is 10.26tua vara, estende a mão sobre o mar e divide-o, para que os filhos de Israel caminhem pelo meio do mar em seco. 17 Eis *Êx 14.4que eu hei de endurecer os corações dos egípcios, e entrarão atrás deles; glorificar-me-ei em Faraó e em todo o seu exército, nos seus carros e nos seus cavaleiros. 18 *Êx 14.25Os egípcios saberão que eu sou Jeová, quando me tiver glorificado em Faraó, nos seus carros e nos seus cavaleiros. 19 *Êx 13.21-22Então, o Anjo de Deus, que ia adiante do campo de Israel, se retirou e ia atrás deles; a coluna de nuvem retirou-se de diante deles, e pôs-se atrás deles, 20 e veio entre o campo do Egito e o campo de Israel. Havia a nuvem e as trevas; contudo, brilhava de noite. Toda a noite não se aproximou um do outro.

21 *Êx 7.19;14.16Então, Moisés estendeu a mão sobre o mar. Jeová fez retirar-se o mar por um forte vento oriental toda a noite e fez do mar *Sl 106.9;136.13-14terra seca, e *Sl 78.13;114.3,5;Is 63.12-13as águas foram divididas. 22 *Js 3.17;4.22;Ne 9.11Os filhos de Israel entraram no meio do mar em seco; e *Êx 14.29;15.8as águas foram-lhes como um muro à direita e à esquerda. 23 *Êx 14.4,17Os egípcios perseguiram e entraram atrás deles no meio do mar, todos os cavalos de Faraó, os seus carros e os seus cavaleiros. 24 Na vigília da manhã, *Êx 13.21olhou Jeová para o exército dos egípcios, por entre a coluna de fogo e de nuvem, e alvorotou o exército dos egípcios. 25 Tirou-lhes as rodas dos carros e fê-los andar dificultosamente; de modo que os egípcios disseram: Fujamos de diante de Israel, *Êx 14.4,18porque Jeová está pelejando por eles contra os egípcios.

Os egípcios perecem no mar

26 Disse Jeová a Moisés: *Êx 14.16Estende a mão sobre o mar, para que se voltem as águas sobre os egípcios, sobre os seus carros e sobre os seus cavaleiros. 27 Moisés estendeu a mão sobre o mar, e o mar, ao romper da manhã, voltou à sua força; os egípcios fugiram de encontro a ele, e Jeová derribou os egípcios no meio do mar. 28 As águas voltaram a cobrir os carros e os cavaleiros, sim todo o exército de Faraó que atrás deles entrou no mar; *Sl 78.53;106.11deles não ficou nem sequer um. 29 Porém os filhos de Israel caminhavam *Êx 14.22;Sl 66.6;Is 11.15a pé enxuto no meio do mar; e as águas foram-lhes como um muro à direita e à esquerda. 30 *Êx 14.13;Sl 106.8,10,22;Is 63.8,11Assim Jeová salvou a Israel naquele dia da mão dos egípcios; e Israel viu os egípcios mortos na praia do mar. 31 Viu Israel o grande poder que Jeová exercitou contra os egípcios, e o povo temeu a Jeová; *Sl 106.12creram em Jeová e em seu servo Moisés.