Êxodo 5

A Faraó elutasítja Mózest

1 Annakutána pedig elmenének Mózes és Áron és mondának a Faraónak: Ezt mondá az Úr, Izráelnek Istene: Bocsásd el az én népemet, hogy ünnepet üljenek nékem a pusztában. 2 A Faraó pedig mondá: Kicsoda az Úr, hogy szavára hallgassak, és elbocsássam Izráelt? Nem ismerem az Urat és nem is bocsátom el Izráelt. 3 Ők pedig mondának: A héberek Istene megjelent nékünk; hadd mehessünk hát háromnapi útra a pusztába, hogy áldozhassunk az Úrnak a mi Istenünknek, hogy meg ne verjen minket döghalállal vagy fegyverrel. 4 Égyiptom királya pedig monda nékik: Mózes és Áron! miért vonjátok el a népet az ő munkáitól? menjetek dolgotokra. 5 Ezt is mondja vala a Faraó: Ímé a föld népe most sok, és ti elhagyatjátok velök az ő munkáikat.

A népet még jobban elnyomják

6 Parancsolá azért a Faraó azon a napon a nép sarczoltatóinak és felvigyázóinak, mondván: 7 Ne adjatok többé polyvát a népnek a téglavetéshez mint ennekelőtte; hadd menjenek el ők magok és szedjenek magoknak polyvát. 8 De a tégla számát, mennyit ennekelőtte csináltak, vessétek ki rájok; azt le ne szállítsátok, mert restek ők és azért kiáltoznak, mondván: Menjünk el, áldozzunk a mi Istenünknek. 9 Nehezíttessék meg a szolgálat ezeken az embereken, hogy azzal legyen dolguk és ne hajtsanak hazug szóra. 10 Kimenének azért a nép sarczoltatói és felvigyázói és ezt mondák a népnek mondván: Ezt mondja a Faraó: Nem adok néktek polyvát. 11 Menjetek magatok, szedjetek magatoknak polyvát onnan, a hol találtok; mert semmi sem szállíttatik le szolgálatotokból. 12 És elszélede a nép egész Égyiptom földén, hogy tarlót szedjen polyva helyett. 13 A sarczoltatók pedig szorítják vala, mondván: Végezzétek el munkátokat, napjában a napi munkát, mint akkor, a mikor polyva volt. 14 És verettetének az Izráel fiai közül való felvigyázók, a kiket a Faraó sarczoltatói rendeltek vala föléjök, mondván: Miért nem végeztétek el a rátok vetett téglaszámot sem tegnap, sem ma úgy, mint ennekelőtte? 15 És elmenének az Izráel fiai közül való felvigyázók és kiáltának a Faraóhoz, mondván: Miért cselekszel így a te szolgáiddal? 16 Polyvát nem adnak a te szolgáidnak és azt mondják nékünk: Csináljatok téglát! És ímé a te szolgáid verettetnek, a te néped pedig vétkezik. 17 Az pedig monda: Restek vagytok, restek, azért mondjátok: Menjünk el, áldozzunk az Úrnak! 18 Most pedig menjetek, dolgozzatok, polyvát ugyan nem adnak néktek, de a rátok vetett tégla-számot be kell adnotok. 19 Akkor látják vala Izráel fiainak felvigyázói, hogy bajban vannak, mivel azt kell mondaniok: a tégla-számot le ne szállítsátok; napjában a napi munka meglegyen. 20 És mikor kijövének a Faraótól, szembe találkozának Mózessel és Áronnal. 21 S mondának nékik: Lásson meg titeket az Úr és ítéljen meg, kik rossz hírbe kevertetek minket a Faraó előtt és az ő szolgái előtt, fegyvert adván azok kezébe, hogy megöljenek minket. 22 És visszaméne Mózes az Úrhoz és monda: Uram, miért engedsz rosszul bánni ezzel a néppel! Miért küldél engem ide? 23 Mert attól fogva, hogy bemenék a Faraóhoz, hogy a te nevedben szóljak, rosszabbul bánik e néppel; megszabadítani pedig nem szabadítád meg a te népedet.

Moisés e Arão falam a Faraó, que aflige aos israelitas

1 Depois, foram Moisés e Arão e disseram a Faraó: *Êx 3.18Assim diz Jeová, o Deus de Israel: *Êx 4.23Deixa ir o meu povo, para que me celebre uma festa no deserto. 2 Respondeu Faraó: *Jó 21.15Quem é Jeová para que eu ouça a sua voz de modo a deixar ir a Israel? Não conheço Jeová, *Êx 3.19nem tampouco deixarei ir a Israel. 3 Eles prosseguiram: *Êx 3.18O Deus dos hebreus nos encontrou; deixa-nos, pois, ir caminho de três dias ao deserto e oferecer sacrifícios a Jeová, nosso Deus, para que não venha sobre nós com pestilência ou com espada. 4 Respondeu-lhes o rei do Egito: Moisés e Arão, por que distraís vós das suas obras ao povo? Ide às vossas *Êx 1.11;2.11;6.6-7cargas. 5 Disse Faraó: *Êx 1.9O povo da terra já é muito, e vós os fazeis descansar das suas cargas. 6 Naquele mesmo dia, deu ordem Faraó *Êx 1.11;3.7;5.10,13-14aos superintendentes do povo e aos seus *Êx 5.10,14-15,19oficiais, dizendo: 7 Não tornareis a dar, como dantes, palha a este povo para fazer tijolos; vão eles mesmos e ajuntem para si a palha. 8 Deles exigireis a mesma conta de tijolos que antes faziam e nada diminuireis dela; eles estão *Êx 5.17ociosos; e, por isso, clamam, dizendo: Vamos e ofereçamos sacrifícios a nosso Deus. 9 Agrave-se-lhes o trabalho, para que nele se ocupem; não deem eles ouvidos a palavras mentirosas.

10 Saíram *Êx 5.6os superintendentes do povo e seus oficiais e disseram ao povo: Assim diz Faraó: Não vos darei palha. 11 Ide vós e ajuntai palha onde puderdes achá-la, porque nada se diminuirá do vosso trabalho. 12 Assim, se espalhou o povo por toda a terra do Egito a ajuntar restolho em lugar de palha. 13 Os superintendentes instavam com eles, dizendo: Acabai a vossa obra, vossa tarefa diária, como quando havia palha. 14 Foram *Is 10.24açoitados *Êx 5.6os oficiais dos filhos de Israel que os superintendentes de Faraó tinham posto sobre eles, dizendo-lhes estes: Por que não acabastes nem ontem nem hoje a vossa tarefa, fazendo tijolos como antes?

Os israelitas queixam-se de Moisés e Arão

15 Então, foram os oficiais dos filhos de Israel e clamaram a Faraó, dizendo: Por que tratas assim a teus servos? 16 Palha não se dá a teus servos, e nos dizem: Fazei tijolos. Eis que teus servos são açoitados; porém o teu povo é que tem a culpa. 17 Mas ele respondeu: Estais *Êx 5.8ociosos, estais ociosos; por isso, dizeis: Vamos, ofereçamos sacrifícios a Jeová. 18 Ide, portanto, e trabalhai; não se vos dará palha; contudo, dareis a conta dos tijolos. 19 Então, os oficiais dos filhos de Israel viram-se em aperto, quando se lhes dizia: Nada diminuireis dos vossos tijolos, da vossa tarefa diária. 20 Encontraram a Moisés e Arão, que estavam à espera deles, quando saíram da presença de Faraó; 21 e *Êx 14.11;15.24;16.2disseram-lhes: *Gn 16.5;31.53Olhe Jeová para vós e julgue, porquanto nos *Gn 34.30;1Sm 27.12fizestes odiosos aos olhos de Faraó e aos olhos de seus servos, metendo-lhes na mão uma espada para nos matar.

22 Tornando-se Moisés a Jeová, disse: *Nm 11.11;Jr 4.10Senhor, por que trataste mal a este povo? Por que me enviaste? 23 Pois, desde que me apresentei a Faraó para falar em teu nome, ele tem maltratado a este povo; *Êx 3.8e tu não tens livrado de maneira alguma o teu povo.