Êxodo 8

Fenyegetés a második csapással

1 És monda az Úr Mózesnek: Menj be a Faraóhoz és mondd néki: Azt mondja az Úr: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem. 2 Ha pedig te el nem akarod bocsátani, ímé én egész határodat békákkal verem meg. 3 És a folyóvíz békáktól pozsog és felmennek és bemennek a te házadba és ágyasházadba és ágyadra és a te szolgáid házába és néped közé és a te kemenczéidbe és sütőteknőidbe. 4 És reád és népedre s minden te szolgáidra felmennek a békák.

Második csapás: a békák

5 És monda az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak: Nyujtsd ki kezedet a te vessződdel a folyóvizekre, csatornákra és a tavakra, és hozd fel a békákat Égyiptom földére. 6 És kinyujtá kezét Áron Égyiptom vizeire, és békák jövének fel és ellepék Égyiptom földét. 7 De az írástudók is úgy cselekedének az ő titkos mesterségökkel és felhozák a békákat Égyiptom földére. 8 És hívatá a Faraó Mózest és Áront és monda: Könyörögjetek az Úrnak, hogy távolítsa el rólam és az én népemről a békákat, és én elbocsátom a népet, hogy áldozzék az Úrnak. 9 Mózes pedig monda a Faraónak: Parancsolj velem: mikorra könyörögjek éretted és a te szolgáidért és a te népedért, hogy elpusztuljanak a békák tőled és házaidtól; és csak a folyóvízben maradjanak meg. 10 Felele a Faraó: Holnapra. És monda Mózes: A mint kívánod, hogy megtudd, hogy nincs hasonló a mi Urunkhoz Istenünkhöz. 11 És eltávoznak a békák tőled, meg a te házaidtól, szolgáidtól és a te népedtől; csak a folyóvízben maradnak meg. 12 És kiméne Mózes és Áron a Faraótól és kiálta Mózes az Úrhoz a békák felől, a melyeket a Faraóra bocsátott vala. 13 És az Úr Mózes beszéde szerint cselekedék és kiveszének a békák a házakból, udvarokból és mezőkről. 14 És rakásokba gyűjték azokat össze és a föld megbüszhödék. 15 S a mint látá a Faraó, hogy baja könnyebbűl, megkeményíté az ő szívét, és nem hallgata reájok, a mint megmondotta vala az Úr.

Harmadik csapás: a tetvek (tipolyok)

16 És szóla az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak: Nyujtsd ki a te vessződet és sujtsd meg a föld porát, hogy tetvekké legyen egész Égyiptom földén. 17 És aképen cselekedének. Áron kinyujtá kezét az ő vesszejével és megsujtá a föld porát, és tetvek lőnek emberen és barmon; a föld minden pora tetvekké lőn egész Égyiptom földén. 18 És úgy cselekedének az írástudók is az ő varázslásukkal, hogy tetveket hozzanak elő, de nem teheték; és valának a tetvek emberen és barmon. 19 És mondák az írástudók a Faraónak: Az Isten ujja ez. De kemény maradt a Faraó szíve, és nem hallgata reájok; a mint mondotta vala az Úr.

Negyedik csapás: bogarak (bőgölyök)

20 Az Úr pedig monda Mózesnek: Kelj fel reggel és állj a Faraó eleibe; ímé kimegy a vizek felé, és mondd néki: Ezt mondja az Úr: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem. 21 Mert ha el nem bocsátod az én népemet, ímé én bocsátok te reád, a te szolgáidra és a te népedre és a te házaidra ártalmas bogarakat, és megtelnek az Égyiptombeliek házai ártalmas bogarakkal és a föld is, a melyen ők vannak. 22 De különválasztom azon a napon a Gósen földét, a melyen az én népem lakik, hogy ne legyenek ott ártalmas bogarak, azért, hogy megtudd, hogy én vagyok az Úr ezen a földön. 23 És különbséget tészek az én népem között és a te néped között. Holnap lészen e jelenség. 24 És aképen cselekedék az Úr; jövének ugyanis ártalmas bogarak a Faraó házára és az ő szolgái házára, és egész Égyiptom földén pusztává lőn a föld az ártalmas bogarak miatt. 25 És hívatá a Faraó Mózest és Áront és monda: Menjetek, áldozzatok a ti Istenteknek ezen a földön. 26 Mózes pedig monda: Nincs rendén, hogy úgy cselekedjünk, hogy mi azt áldozzuk az Úrnak a mi Istenünknek, a mi utálatos az Égyiptombeliek előtt: ímé, ha azt áldozzuk az ő szemeik előtt, a mi az Égyiptombelieknek utálatos, nem köveznek-é meg minket? 27 Háromnapi járó földre megyünk a pusztába és úgy áldozunk a mi Urunknak Istenünknek, a mint megmondja nékünk. 28 És monda a Faraó: Én elbocsátlak titeket, hogy áldozzatok a ti Uratoknak Istenteknek a pusztában, csak nagyon messze ne távozzatok; imádkozzatok érettem. 29 Mózes pedig monda: Ímé én kimegyek te tőled és imádkozom az Úrhoz és eltávoznak az ártalmas bogarak a Faraótól és az ő szolgáitól és az ő népétől holnap; csak megint el ne ámítson a Faraó, hogy el ne bocsássa a népet áldozni az Úrnak. 30 És kiméne Mózes a Faraótól és imádkozék az Úrhoz. 31 És az Úr Mózes beszéde szerint cselekedék; s eltávozának az ártalmas bogarak a Faraótól, szolgáitól és népétől; egy sem marada. 32 De a Faraó ezúttal is megkeményíté az ő szívét és nem bocsátá el a népet.

A praga das rãs

1 Disse Jeová a Moisés: Entra a Faraó e dize-lhe: Assim diz Jeová: *Êx 4.23Deixa ir o meu povo, para que me sirva. 2 Se tu recusares deixá-lo ir, eis que eu ferirei com rãs todos os teus termos. 3 O rio produzirá rãs em abundância, que subirão e entrarão em tua casa, e no teu quarto de dormir, e sobre a tua cama, e na casa dos teus servos, e sobre o teu povo, e nos teus fornos, e nas tuas amassadeiras; 4 as rãs subirão sobre ti, sobre o teu povo e sobre todos os teus servos. 5 Disse Jeová a Moisés: Dize a Arão: *Êx 7.19Estende a tua mão com a tua vara sobre os rios, sobre os canais e sobre as lagoas e faze subir rãs sobre a terra do Egito. 6 Arão estendeu a mão sobre as águas do Egito; e *Sl 78.45;105.30subiram rãs que cobriram a terra do Egito. 7 *Êx 7.11,22O mesmo fizeram os magos com seus encantamentos e fizeram subir rãs sobre a terra do Egito.

8 *Êx 8.25;9.27Chamou Faraó a Moisés e a Arão e disse: *Êx 8.28Rogai a Jeová que retire as rãs de mim e do meu povo; e *Êx 8.15,29deixarei ir o povo, para que ofereça sacrifícios a Jeová. 9 Falou Moisés a Faraó: Digna-te dizer-me quando é que hei de rogar por ti, pelos teus servos e pelo teu povo, para que as rãs sejam retiradas de ti e das tuas casas e fiquem somente no rio. 10 Seja amanhã, respondeu Faraó. Moisés disse: Seja conforme a tua palavra, para que saibas que *Êx 9.14;Dt 4.35,39;33.26não há ninguém como Jeová, nosso Deus. 11 *Êx 8.13Retirar-se-ão as rãs de ti, e das tuas casas, e dos teus servos, e do teu povo; ficarão somente no rio. 12 Saíram Moisés e Arão da presença de Faraó; e clamou Moisés a Jeová no tocante às rãs que havia trazido sobre Faraó. 13 Fez Jeová conforme a palavra de Moisés; morreram as rãs das casas, dos pátios e dos campos. 14 Ajuntaram-nas em montões; e cheirou mal a terra. 15 Mas, vendo Faraó que havia descanso, endureceu o seu coração e *Êx 7.4não os ouviu, como Jeová havia dito.

A praga dos piolhos

16 Disse Jeová a Moisés: Dize a Arão: Estende a tua vara e fere o pó da terra, para que se torne em piolhos por toda a terra do Egito. 17 Fizeram assim; Arão estendeu a mão com a sua vara e feriu o pó da terra, e houve *Sl 105.31piolhos nos homens e nas bestas; todo o pó da terra tornou-se em piolhos por toda a terra do Egito. 18 Fizeram os magos o mesmo com os seus encantamentos para produzirem piolhos, porém *Êx 7.11-12;8.7;9.11não puderam; houve piolhos nos homens e nas bestas. 19 Então, disseram os magos a Faraó: *Êx 7.5;10.7Isso é o dedo de Deus; ficou endurecido o coração de Faraó, que não os ouviu, como Jeová havia dito.

A praga das moscas

20 Disse Jeová a Moisés: *Êx 9.13Levanta-te de manhã cedo, apresenta-te diante de Faraó (eis que *Êx 2.5;7.15ele sairá às águas) e dize-lhe: Assim diz Jeová: *Êx 4.23Deixa ir o meu povo, para que me sirva. 21 De outra forma, se não deixares ir o meu povo, eis que enviarei enxames de moscas sobre ti, sobre teus servos, sobre o teu povo e nas tuas casas; as casas dos egípcios se encherão de enxames de moscas, bem assim a terra em que eles estiverem. 22 *Êx 9.4,6,26;10.23;11.7Naquele dia, separarei a terra de Gósen, em que habita o meu povo, para que nela não haja enxames de moscas; a fim de que saibas que *Êx 9.29;19.5;20.11eu sou Jeová no meio da terra. 23 Farei uma separação entre o meu povo e o teu povo; amanhã, se fará este milagre. 24 Assim fez Jeová; entraram grandes enxames de moscas na casa de Faraó e nas casas dos seus servos; e toda a terra do Egito foi *Sl 78.45;105.31arruinada pelos enxames de moscas.

25 *Êx 8.8Chamou Faraó a Moisés e a Arão e disse: *Êx 9.28;10.8,24;12.31Ide, oferecei sacrifícios a vosso Deus nesta terra. 26 Respondeu Moisés: Não convém que se faça assim, pois ofereceremos a abominação dos egípcios como sacrifício a Jeová, nosso Deus. Oferecendo nós a abominação dos egípcios diante dos seus olhos, não nos apedrejarão eles? 27 Havemos de ir ao deserto *Êx 3.18;5.3caminho de três dias e oferecer sacrifícios a Jeová, nosso Deus, como ele nos ordenar. 28 Faraó disse: *Êx 8.8,15,29,32Eu vos deixarei ir, para que ofereçais sacrifícios a Jeová, vosso Deus, no deserto; somente não ireis muito longe; *Êx 8.8rogai por mim. 29 Respondeu-lhe Moisés: Eis que vou sair da tua presença e rogarei a Jeová que amanhã os enxames de moscas se apartem de Faraó, dos seus servos e do seu povo; somente não torne mais Faraó a *Êx 8.8,15proceder dolosamente em não deixar ir o povo para oferecer sacrifícios a Jeová. 30 Tendo Moisés saído da presença de Faraó, fez as suas rogativas a Jeová. 31 Fez Jeová conforme a palavra de Moisés; apartou os enxames de moscas de Faraó, dos seus servos e do seu povo; não ficou nem sequer uma. 32 Endureceu Faraó ainda esta vez o seu coração, e *Êx 8.8,15não deixou ir o povo.