Êxodo 19

Izráel a Sinai hegyénél

1 A harmadik hónapban azután hogy kijöttek vala Izráel fiai Égyiptom földéről, azon a napon érkezének a Sinai pusztába. 2 Refidimből elindulván, érkezének a Sinai pusztába és táborba szállának a pusztában; a hegygyel átellenben szálla pedig ott táborba az Izráel. 3 Mózes pedig felméne az Istenhez, és szóla hozzá az Úr a hegyről, mondván: Ezt mondd a Jákób házanépének és ezt add tudtára az Izráel fiainak. 4 Ti láttátok, a mit Égyiptommal cselekedtem, hogy hordoztalak titeket sas szárnyakon és magamhoz bocsátottalak titeket. 5 Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyim az egész föld. 6 És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az ígék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak. 7 Elméne azért Mózes és egybehívá a nép véneit és eleikbe adá mindazokat a beszédeket, melyeket parancsolt vala néki az Úr. 8 És az egész nép egy akarattal felele és monda: Valamit rendelt az Úr, mind megteszszük. És megvivé Mózes az Úrnak a nép beszédét. 9 És monda az Úr Mózesnek: Ímé én hozzád megyek a felhő homályában, hogy hallja a nép mikor beszélek veled és higyjenek néked mindörökké. És elmondá Mózes az Úrnak a nép beszédét.

Előkészület a törvény meghallgatására

10 Az Úr pedig monda Mózesnek: Eredj el a néphez és szenteld meg őket ma, meg holnap és hogy mossák ki az ő ruháikat; 11 És legyenek készek harmadnapra; mert harmadnapon leszáll az Úr az egész nép szeme láttára a Sinai hegyre. 12 És vess határt a népnek köröskörűl, mondván: Vigyázzatok magatokra, hogy a hegyre fel ne menjetek s még a szélét se érintsétek; mindaz, a mi a hegyet érinti, halállal haljon meg. 13 Ne érintse azt kéz, hanem kővel köveztessék meg, vagy nyillal nyilaztassék le; akár barom, akár ember, ne éljen. Mikor a kürt hosszan hangzik, akkor felmehetnek a hegyre. 14 Leszálla azért Mózes a hegyről a néphez, és megszentelé a népet, és megmosák az ő ruháikat. 15 És monda a népnek: Legyetek készen harmadnapra; asszonyhoz ne közelítsetek.

Isten megjelenik a Sinai hegyén

16 És lőn harmadnapon virradatkor, mennydörgések, villámlások és sűrű felhő lőn a hegyen és igen erős kürtzengés; és megréműle mind az egész táborbeli nép. 17 És kivezeté Mózes a népet a táborból az Isten eleibe és megállának a hegy alatt. 18 Az egész Sinai hegy pedig füstölög vala, mivelhogy leszállott arra az Úr tűzben és felmegy vala annak füstje, mint a kemenczének füstje; és az egész hegy nagyon reng vala. 19 És a kürt szava mindinkább erősödik vala; Mózes beszél vala és az Isten felel vala néki hangosan. 20 Leszálla tehát az Úr a Sinai hegyre, a hegy tetejére, és felhívá az Úr Mózest a hegy tetejére, Mózes pedig felméne. 21 És monda az Úr Mózesnek: Menj alá, intsd meg a népet, hogy ne törjön előre az Urat látni, mert közűlök sokan elhullanak. 22 És a papok is, a kik az Úr eleibe járulnak, szenteljék meg magokat, hogy reájok ne rontson az Úr. 23 Mózes pedig monda az Úrnak: Nem jöhet fel a nép a Sinai hegyre, mert te magad intettél minket, mondván: Vess határt a hegy körűl, és szenteld meg azt. 24 De az Úr monda néki: Eredj, menj alá, és jőjj fel te és Áron is veled; de a papok és a nép ne törjenek előre, hogy feljőjjenek az Úrhoz; hogy reájok ne rontson. 25 Aláméne azért Mózes a néphez, és megmondá nékik.

Deus fala com Moisés no monte de Sinai

1 *Êx 12.6,51;16.1No terceiro mês, depois que os filhos de Israel haviam saído da terra do Egito, no mesmo dia entraram no deserto de *Dt 1.6;4.10,15;5.2Sinai. 2 Tendo, pois, partido de *Êx 17.1Refidim, chegaram ao deserto de Sinai, em que se acamparam; ali, se acampou Israel em frente do *Êx 18.5monte. 3 Subiu Moisés a Deus, e do monte Jeová o chamou, dizendo: Assim falarás à casa de Jacó e anunciarás aos filhos de Israel: 4 Tendes visto o que fiz aos egípcios, de que modo vos trouxe sobre *Dt 32.11asas de águias e vos cheguei a mim. 5 *Êx 15.26Agora, pois, se atentamente ouvirdes a minha voz e *Sl 78.10guardardes a minha aliança, sereis a *Dt 7.6;14.2minha possessão peculiar dentre todos os povos (pois *Êx 9.29minha é toda a terra) 6 e vós me sereis *1Pe 2.5,9;Ap 1.6;5.10reino de sacerdotes e *Dt 14.21;26.19nação santa. Estas são as palavras que falarás aos filhos de Israel.

7 *Êx 4.29-30Veio Moisés e, convocados os anciãos do povo, expôs-lhes todas essas palavras que Jeová lhe ordenara. 8 *Êx 4.31;24.3,7;Dt 5.27Todo o povo respondeu a uma voz: Tudo o que Jeová tem falado faremos. Referiu Moisés a Jeová as palavras do povo. 9 Então, disse Jeová a Moisés: Eis que venho ter contigo em *Êx 19.16;24.15-16;Sl 99.7uma nuvem espessa, para que o povo ouça quando eu falar contigo e para que também te creia para sempre. Referiu Moisés a Jeová as palavras do povo. 10 Disse Jeová a Moisés: Vai ter com o povo e santifica-os hoje e amanhã. *Gn 35.2;Nm 8.7;19.19;Ap 22.14Lavem os seus vestidos 11 e estejam prontos para o terceiro dia, porque, *Êx 19.16no terceiro dia, descerá Jeová à vista de todo o povo sobre o monte Sinai. 12 Marcarás em roda limites ao povo, dizendo: Guardai-vos, não subais ao monte, nem toqueis o seu termo; todo o que tocar o monte certamente será morto. 13 Mão alguma tocará naquele que o fizer, mas *Hb 12.20ele será apedrejado ou asseteado; quer seja animal, quer seja homem, não viverá. Quando se prolongar o som da buzina, subirão eles ao *Êx 19.17monte. 14 Moisés, tendo descido do monte, foi ter com o povo e o santificou; e lavaram os seus vestidos. 15 Disse ao povo: Estai prontos para o terceiro dia e não vos chegueis a mulher.

16 *Hb 12.18-19Ao terceiro dia, depois de raiar o dia, houve trovões e relâmpagos. Uma nuvem espessa cobriu o monte, e ouviu-se um sonido de buzina mui forte; estremeceu todo o povo que estava no arraial. 17 Moisés levou o povo fora do arraial ao encontro de Deus; e pararam ao pé do monte. 18 *Sl 104.32;144.5O monte Sinai, todo ele, fumegava, porque Jeová tinha descido a ele *Dt 5.4;Hb 12.18em fogo; do monte subiu o fumo, como o *Gn 19.28fumo de uma fornalha, e *Sl 68.7-8o monte tremia grandemente. 19 Quando o sonido da buzina se ia aumentando cada vez mais, falava Moisés, e respondia-lhe Deus por uma voz. 20 *Ne 9.13Desceu Jeová sobre o monte Sinai, ao cume do monte, e chamou Moisés ao cume do monte. Moisés subiu, 21 e disse Jeová a Moisés: Desce, adverte ao povo, para que não suceda que *Êx 3.5;1Sm 6.19passem além dos limites a Jeová, a fim de ver, e muitos deles pereçam. 22 Os *Êx 19.24;24.5;Lv 10.3;21.6-8sacerdotes também que se chegam a Jeová, santifiquem-se a si mesmos, para que Jeová não os fira. 23 Respondeu Moisés a Jeová: O povo não poderá subir ao monte; pois tu nos ordenaste expressamente, dizendo: *Êx 19.12Marca limites ao redor do monte e santifica-o. 24 Replicou-lhe Jeová: Vai, desce. Subirás *Êx 24.1tu, e Arão, contigo; porém não passem além dos limites *Êx 19.22os sacerdotes e o povo, para subir a Jeová, para que não suceda que os fira. 25 Desceu, pois, Moisés ao povo e disse-lhes isso.