1 Annakutána pedig elmenének Mózes és Áron és mondának a Faraónak: Ezt mondá az Úr, Izráelnek Istene: Bocsásd el az én népemet, hogy ünnepet üljenek nékem a pusztában.

2 A Faraó pedig mondá: Kicsoda az Úr, hogy szavára hallgassak, és elbocsássam Izráelt? Nem ismerem az Urat és nem is bocsátom el Izráelt.

3 Õk pedig mondának: A héberek Istene megjelent nékünk; hadd mehessünk hát háromnapi útra a pusztába, hogy áldozhassunk az Úrnak a mi Istenünknek, hogy meg ne verjen minket döghalállal vagy fegyverrel.

4 Égyiptom királya pedig monda nékik: Mózes és Áron! miért vonjátok el a népet az õ munkáitól? menjetek dolgotokra.

5 Ezt is mondja vala a Faraó: Ímé a föld népe most sok, és ti elhagyatjátok velök az õ munkáikat.

6 Parancsolá azért a Faraó azon a napon a nép sarczoltatóinak és felvigyázóinak, mondván:

7 Ne adjatok többé polyvát a népnek a téglavetéshez mint ennekelõtte; hadd menjenek el õk magok és szedjenek magoknak polyvát.

8 De a tégla számát, mennyit ennekelõtte csináltak, vessétek ki rájok; azt le ne szállítsátok, mert restek õk és azért kiáltoznak, mondván: Menjünk el, áldozzunk a mi Istenünknek.

9 Nehezíttessék meg a szolgálat ezeken az embereken, hogy azzal legyen dolguk és ne hajtsanak hazug szóra.

10 Kimenének azért a nép sarczoltatói és felvigyázói és ezt mondák a népnek mondván: Ezt mondja a Faraó: Nem adok néktek polyvát.

11 Menjetek magatok, szedjetek magatoknak polyvát onnan, a hol találtok; mert semmi sem szállíttatik le szolgálatotokból.

12 És elszélede a nép egész Égyiptom földén, hogy tarlót szedjen polyva helyett.

13 A sarczoltatók pedig szorítják vala, mondván: Végezzétek el munkátokat, napjában a napi munkát, mint akkor, a mikor polyva volt.

14 És verettetének az Izráel fiai közül való felvigyázók, a kiket a Faraó sarczoltatói rendeltek vala föléjök, mondván: Miért nem végeztétek el a rátok vetett téglaszámot sem tegnap, sem ma úgy, mint ennekelõtte?

15 És elmenének az Izráel fiai közül való felvigyázók és kiáltának a Faraóhoz, mondván: Miért cselekszel így a te szolgáiddal?

16 Polyvát nem adnak a te szolgáidnak és azt mondják nékünk: Csináljatok téglát! És ímé a te szolgáid verettetnek, a te néped pedig vétkezik.

17 Az pedig monda: Restek vagytok, restek, azért mondjátok: Menjünk el, áldozzunk az Úrnak!

18 Most pedig menjetek, dolgozzatok, polyvát ugyan nem adnak néktek, de a rátok vetett tégla-számot be kell adnotok.

19 Akkor látják vala Izráel fiainak felvigyázói, hogy bajban vannak, mivel azt kell mondaniok: a tégla-számot le ne szállítsátok; napjában a napi munka meglegyen.

20 És mikor kijövének a Faraótól, szembe találkozának Mózessel és Áronnal.

21 S mondának nékik: Lásson meg titeket az Úr és ítéljen meg, kik rossz hírbe kevertetek minket a Faraó elõtt és az õ szolgái elõtt, fegyvert adván azok kezébe, hogy megöljenek minket.

22 És visszaméne Mózes az Úrhoz és monda: Uram, miért engedsz rosszul bánni ezzel a néppel! Miért küldél engem ide?

23 Mert attól fogva, hogy bemenék a Faraóhoz, hogy a te nevedben szóljak, rosszabbul bánik e néppel; megszabadítani pedig nem szabadítád meg a te népedet.

1 后来， 摩西和亚伦去对法老说： "耶和华以色列的 神这样说： 让我的人民离开这里， 叫他们可以在旷野向我守节。"

2 法老回答： "耶和华是谁， 我要听他的话， 让以色列人离开呢？我不认识耶和华， 也不让以色列人离开。"

3 他们说： "希伯来人的 神遇见了我们； 求你让我们走三天的路程到旷野去， 献祭给耶和华我们的 神， 免得他用瘟疫或刀剑击杀我们。"

4 埃及王对他们说： "摩西、亚伦哪， 你们为什么使人民懒惰不作工呢？去挑你们的担子吧。"

5 法老又说： "你看， 现在这地的民很多， 你们竟叫他们歇下担子？"

6 就在那天， 法老吩咐众民的督工和首领说：

7 "你们不要像往日一样再把草给人民做砖， 叫他们自己去捡草。

8 他们往日做砖的数量， 你们还是向他们要， 一点也不可减少， 因为他们是懒惰的， 所以他们才呼喊说： ‘让我们去献祭给我们的 神。’

9 你们要把更重的工作加在这些人的身上， 好使他们专心作工， 不听谎言。"

10 众民的督工和首领出来， 告诉人民说： "法老这样说： ‘我不再给你们草。

11 你们自己能在哪里找到草， 就到哪里去捡吧， 但你们的工作一点也不可减少。’"

12 于是， 人民就分散到埃及全地， 去拾禾秸作草。

13 督工们催着说： "你们的工作， 每天的本分， 要在当天完成， 像以前有草的时候一样。"

14 法老的督工责打他们派定的以色列人的首领， 说： "你们昨天今天为什么没有做完指定要你们做的砖， 像往日一样呢？"

15 以色列人的首领就来， 向法老呼求说： "你为什么这样待你的仆人呢？

16 没有草给你的仆人， 但他们对我们说： ‘你们做砖吧！ ’看哪， 你的仆人受了责打， 其实这是你自己人民的错。"

17 法老说： "你们确实是懒惰的， 所以你们才说： ‘让我们去献祭给耶和华。’

18 现在你们去作工吧； 草是不给你们的， 砖却要如数交上。"

19 以色列人的首领因有命令说： "你们每天本分要做的砖数不可减少"， 就知道自己有祸了。

20 他们从法老那里出来的时候， 遇见摩西和亚伦， 正在站着等候他们，

21 就对他们说： "愿耶和华鉴察你们， 审判你们， 因为你们使我们的香气在法老眼前和他的臣仆眼前都发臭了， 把刀放在他们的手里来杀我们。"

22 摩西回到耶和华那里， 说： "主啊！ 你为什么苦待这人民呢？为什么差派我呢？

23 自从我到法老那里， 奉你的名说话以来， 他就苦待这人民， 你一点也没有拯救你自己的人民。"