1 Szólott vala pedig az Úr Mózesnek és Áronnak Égyiptom földén, mondván:

2 Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; elsõ legyen ez néktek az esztendõ hónapjai között.

3 Szóljatok Izráel egész gyûlekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt.

4 Hogyha a háznép kevés a bárányhoz, akkor a házához közel való szomszédjával együtt vegyen a lelkek száma szerint; kit-kit ételéhez képest számítsatok a bárányhoz.

5 A bárány ép, hím, egy esztendõs legyen; a juhok közûl vagy a kecskék közûl vegyétek.

6 És legyen nálatok õrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izráel községének egész gyülekezete estennen.

7 És vegyenek a vérbõl, és azokban a házakban, a hol azt megeszik, hintsenek a két ajtófélre és a szemöldökfára.

8 A húst pedig egyék meg azon éjjel, tûzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserû fûvekkel egyék meg azt.

9 Ne egyetek abból nyersen, vagy vízben fõtten, hanem tûzön sütve, a fejét, lábszáraival és belsejével együtt.

10 És ne hagyjatok belõle reggelre, vagy a mi megmarad belõle reggelre, tûzzel égessétek meg.

11 És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és pálczáitok kezetekben, és nagy sietséggel egyétek azt; mert az Úr páskhája az.

12 Mert általmégyek Égyiptom földén ezen éjszakán és megölök minden elsõszülöttet Égyiptom földén, az embertõl kezdve a baromig, és Égyiptom minden istene felett ítéletet tartok, én, az Úr.

13 És a vér jelül lesz néktek a házakon, a melyekben ti lesztek, s meglátom a vért és elmegyek mellettetek és nem lesz rajtatok a csapás veszedelmetekre, mikor megverem Égyiptom földét.

14 És legyen ez a nap néktek emlékezetül, és innepnek szenteljétek azt az Úrnak nemzetségrõl nemzetségre; örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt.

15 Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az elsõ napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost ejéndik az elsõ naptól fogva a hetedik napig, az olyan lélek irtassék ki Izráelbõl.

16 Az elsõ napon pedig szent gyûléstek legyen és a hetedik napon is szent gyûléstek legyen; azokon semmi munkát ne tegyetek, egyedül csak a mi eledelére való minden embernek, azt el lehet készítenetek.

17 Megtartsátok a kovásztalan kenyér innepét; mert azon a napon hoztam ki a ti seregeiteket Égyiptom földérõl; tartsátok meg hát e napot nemzetségrõl nemzetségre, örök rendtartás szerint.

18 Az elsõ hónapban, a hónapnak tizennegyedik napján estve egyetek kovásztalan kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának estvéjéig.

19 Hét napon át ne találtassék kovász a ti házaitokban; mert valaki kovászost ejéndik, az a lélek kiirtatik Izráel gyülekezetébõl, akár jövevény, akár az ország szülöttje legyen.

20 Semmi kovászost ne egyetek, minden lakóhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek.

21 Elõhívá tehát Mózes Izráel minden véneit és monda nékik: Fogjatok és vegyetek magatoknak bárányt családaitok szerint és öljétek meg a páskhát.

22 És vegyetek egy kötés izsópot és mártsátok a vérbe, a mely az edényben van, és hintsétek meg a szemöldökfát és a két ajtófelet abból a vérbõl, a mely az edényben van; ti közûletek pedig senki se menjen ki az õ házának ajtaján reggelig.

23 Mikor általmegy az Úr, hogy megverje az Égyiptombelieket és meglátja a vért a szemöldökfán és a két ajtófélen: elmegy az Úr az ajtó mellett és nem engedi, hogy a pusztító bemenjen öldökölni a ti házaitokba.

24 Megtartsátok azért ezt a dolgot, rendtartás gyanánt, magadnak és fiaidnak mindörökre.

25 És mikor bementek a földre, melyet az Úr ád néktek, a mint megmondotta vala: akkor tartsátok meg ezt a szertartást.

26 Mikor pedig a ti fiaitok mondandják néktek: Micsoda ez a ti szertartástok?

27 Akkor mondjátok: Páskha-áldozat ez az Úrnak, a ki elment az Izráel fiainak házai mellett Égyiptomban, mikor megverte az Égyiptombelieket, a mi házainkat pedig megoltalmazta. És a nép meghajtá magát és leborula.

28 És menének és úgy cselekedének az Izráel fiai, a mint megparancsolta vala az Úr Mózesnek és Áronnak; úgy cselekedének.

29 Lõn pedig éjfélkor, hogy megöle az Úr minden elsõszülöttet Égyiptomnak földén, a Faraónak elsõszülöttétõl fogva, a ki az õ királyi székiben ûl vala, a tömlöczbeli fogolynak elsõszülöttéig és a baromnak is minden elsõ fajzását.

30 És fölkele a Faraó azon az éjszakán és mind az õ szolgái és egész Égyiptom, és lõn nagy jajgatás Égyiptomban; mert egy ház sem vala, melyben halott ne lett volna.

31 És hívatá Mózest és Áront éjszaka és monda: Keljetek fel, menjetek ki az én népem közûl, mind ti, mind Izráel fiai és menjetek, szolgáljatok az Úrnak, a mint mondátok.

32 Juhaitokat is, barmaitokat is vegyétek, a mint mondátok és menjetek el és áldjatok engem is.

33 És az Égyiptombeliek erõsen rajta valának, hogy a népet mentül hamarább kiküldhessék az országból; mert [azt] mondják vala: mindnyájan meghalunk.

34 És a nép az õ tésztáját, minekelõtte megkelt volna, sütõteknõivel együtt ruhájába kötve, vállára veté.

35 Az Izráel fiai pedig Mózes beszéde szerint cselekedének és kérének az Égyiptombeliektõl ezüst edényeket és arany edényeket, meg ruhákat.

36 Az Úr pedig kedvessé tette vala a népet az Égyiptombeliek elõtt, hogy kérésökre hajlának és kifoszták az Égyiptombelieket.

37 És elindulának Izráel fiai Rameszeszbõl Szukhóthba, mintegy hatszáz ezeren gyalog, csupán férfiak a gyermekeken kívül.

38 Sok elegy nép is méne fel velök; juh is, szarvasmarha is, felette sok barom.

39 És sütének a tésztából, melyet Égyiptomból hoztak vala, kovásztalan pogácsákat, mert meg nem kelhet vala, mivelhogy kiûzetének Égyiptomból és nem késhetének s még eleséget sem készítének magoknak.

40 Az Izráel fiainak lakása pedig, a míg Égyiptomban laknak, négyszáz harmincz esztendõ vala.

41 És lõn a négyszáz harmincz esztendõ végén, lõn pedig ugyanazon napon, hogy az Úrnak minden serege kijöve Égyiptomnak földérõl.

42 Az Úr tiszteletére rendelt éjszaka ez, a melyen kihozta õket Égyiptom földérõl; az Úr tiszteletére rendelt éjszaka Izráel minden fiai elõtt nemzetségrõl nemzetségre.

43 És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Ez a Páskha rendtartása: Egy idegen származású se egyék abból.

44 Akárkinek is pénzen vett szolgája akkor egyék abból, ha körûlmetélted.

45 A zsellér és a béres ne egyék abból.

46 Egy házban egyék meg; a házból ki ne vígy a húsból, és csontot se törjetek össze abban.

47 Izráel egész gyülekezete készítse azt.

48 És ha jövevény tartózkodik nálad, és páskhát akarna készíteni az Úrnak: metéltessék körûl minden férfia, és úgy foghat annak készítéséhez, és legyen olyan, mint az országnak szülötte. Egy körûlmetéletlen se egyék abból.

49 Egy törvénye legyen az ott születettnek és a jövevénynek, a ki közöttetek tartózkodik.

50 És Izráel fiai mindnyájan megcselekedék; a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek és Áronnak, úgy cselekedének.

51 Ugyanazon napon hozá ki az Úr az Izráel fiait Égyiptomnak földérõl, az õ seregeik szerint.

1 耶和华在埃及地告诉摩西和亚伦说：

2 "你们要以本月为正月， 为一年的第一个月。

3 你们要告诉以色列全体会众说： 本月初十， 他们各人要按着父家取羊羔， 一家一只。

4 如果一家的人太少， 吃不了一只羊羔， 家长就要和靠近他家的邻居按着人数共取一只。你们预备羊羔的时候， 要按着各人的食量计算。

5 你们的羊羔要毫无残疾， 一岁以内的公羊； 你们可以从绵羊或山羊里取。

6 你们要把羊羔留到本月十四日， 在黄昏的时候， 以色列全体会众要把羊羔宰杀。

7 他们要取点血， 涂在吃羊羔的房屋两边的门柱和门楣上。

8 当那一夜， 你们要吃羊羔的肉， 肉要用火烤了， 和无酵饼与苦菜一同吃，

9 不可吃生的， 也不可用水煮； 只可吃用火烤的。头、腿和内脏都一起吃。

10 你们一点也不可留到早晨； 如果有一点留到早晨， 就要用火烧掉。

11 你们要这样吃羊羔： 腰间束上带， 脚上穿着鞋， 手中拿着杖， 快速地吃； 这是耶和华的逾越节。

12 因为在那一夜我要走遍埃及地， 把埃及地所有头生的， 无论是人或是牲畜， 都要杀掉； 我也要审判埃及的一切神祇， 我是耶和华。

13 这血要在你们居住的房屋上作你们的记号； 我击打埃及地的时候， 一看见这血， 就越过你们去， 灾祸必不临到你们身上毁灭你们。

14 这一日必作你们的记念日； 你们要守这日为耶和华的节； 你们要世世代代守这节日作永远的定例。

15 "你们要吃无酵饼七天； 可是第一天就要把酵从你们的家中除去； 因为从第一日起直到第七日， 凡吃有酵之物的， 那人必从以色列中被除灭。

16 第一日你们要有圣会， 第七日你们也要有圣会； 这两日之内， 除了预备各人所要吃的以外， 一切工作都不可作。

17 你们要守无酵节， 因为就在这一天， 我把你们的军队从埃及地领出来； 所以你们要世世代代守这一日作为永远的定例。

18 从正月十四日晚上起， 直到本月二十一日晚上止， 你们要吃无酵饼。

19 七日之内在你们的家中不可有酵； 因为凡吃有酵之物的， 无论是外国人或是本地人， 那人必从以色列的会众中被剪除。

20 凡是有酵的， 你们都不可吃； 在你们一切居住的地方， 你们都要吃无酵饼。"

21 于是， 摩西把以色列的众长老召了来， 对他们说： "你们要按着家族自己选取羊羔， 把这逾越节的羊羔宰杀了。

22 要拿一把牛膝草， 蘸在盆中的血里， 然后把盆里的血涂在门楣上和两边的门柱上； 你们谁也不可出自己的房门， 直到早晨。

23 因为耶和华要走遍各处击打埃及人； 他一看见门楣和两边的门柱上有血， 就越过那门， 不让那毁灭者进入你们的房屋来击杀你们。

24 这教训你们必须遵守， 作为你和你的子孙永远的定例。

25 日后， 你们进了耶和华应许赐给你们的那地的时候， 就必须守这敬拜之礼。

26 日后， 如果你们的子孙问你们： ‘你们这敬拜之礼有什么意思？’

27 你们就要回答： ‘这是献给耶和华逾越节的祭。耶和华击杀埃及人的时候， 越过了在埃及的以色列人的房屋， 救了我们的家。’"于是人民低头敬拜。

28 以色列人就去行了； 耶和华怎样吩咐摩西和亚伦， 以色列人就照样行了。

29 到了半夜， 耶和华把埃及地所有的长子， 就是从坐王位的法老的长子， 直到监牢里遭囚禁的人的长子， 以及所有头生的牲畜， 都击杀了。

30 在那一夜， 法老本人和他所有的臣仆， 以及全埃及的人都起来了； 在埃及有极大的哀号， 因为没有一家不死人的。

31 夜里， 法老把摩西和亚伦召了来， 说： "你们和以色列人都起来， 离开我的人民出去， 照着你们所说的， 去事奉耶和华吧；

32 也照着你们所说的， 连羊群牛群都带着走吧， 并且要为我祝福。"

33 埃及人催促以色列人， 要他们赶快离开此地， 因为他们说： "我们都要死了。"

34 以色列人就拿了没有发过酵的生面， 用衣服把抟面盆绑好， 扛在肩头上。

35 以色列人照着摩西的话行了， 他们向埃及人索取银器金器和衣服。

36 耶和华使以色列人在埃及人眼前蒙恩， 埃及人就给了他们所要求的。这样， 他们就夺去了埃及人的财物。

37 以色列人从兰塞起行到疏割去， 除了小孩子以外， 步行的男人约有六十万。

38 又有混杂多族的一群人和他们一同上去； 他们还带着羊群牛群和无数的牲畜同去。

39 他们把从埃及带出来的生面烘成了无酵的圆饼。这生面原是没有发过酵的， 因为他们被驱逐离开埃及， 所以不能停留， 也没有为自己预备食粮。

40 以色列人住在埃及的时间共有四百三十年之久。

41 就在四百三十年届满的那一天， 耶和华的全军都从埃及地出来了。

42 这是向耶和华守的一夜， 因为耶和华把他们从埃及地领出来， 所以这一夜是所有以色列人世世代代向耶和华守的一夜。

43 耶和华对摩西和亚伦说： "逾越节的定例是这样， 凡是外族人都不可以吃羊羔的肉。

44 但是各人用银子买回来的奴仆， 如果你给他行了割礼， 他就可以吃了。

45 寄居和受雇的都不可以吃。

46 必须在同一间房子里吃， 你不可把一点肉从房子里带到外面； 羊羔的骨头， 一根也不可折断。

47 以色列全体会众都要守这逾越节。

48 如果有外族人寄居在你们中间， 也愿向耶和华守逾越节， 他所有的男子都要受割礼， 然后他才可以前来守逾越节； 他就必像本地人一样， 但所有未受割礼的人都不可以吃这羊羔。

49 本地人和寄居在你们中间的外族人， 都同属一例。"

50 所有以色列人都奉行了； 耶和华怎样吩咐摩西和亚伦， 他们就怎样行了。

51 就在这一天， 耶和华按着他们的军队， 把以色列人从埃及地领出来。