1 Felele Mózes és monda: De õk nem hisznek nékem s nem hallgatnak szavamra, sõt azt mondják: nem jelent meg néked az Úr.2 Az Úr pedig monda néki: Mi az a kezedben? S õ monda: Vesszõ.3 Vesd azt - úgymond - a földre. És veté azt a földre és lõn kígyóvá; és Mózes elfutamodék elõle.4 Monda pedig az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet és fogd meg a farkát! És kinyújtá kezét és megragadá azt, és vesszõvé lõn az õ kezében.5 Hogy elhigyjék, hogy megjelent néked az Úr, az õ atyáik Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene.6 És ismét monda néki az Úr: Nosza dugd kebeledbe a kezed; és kebelébe dugá kezét és kihúzá: ímé az õ keze poklos vala, olyan mint a hó.7 És monda: Dugd vissza kebeledbe a kezed: és visszadugá kezét kebelébe és kivevé azt kebelébõl és ímé ismét olyanná lõn mint teste.8 És ha úgy lenne, hogy nem hisznek néked és nem hallgatnak az elsõ jel szavára, majd hisznek a második jel szavának.9 És ha úgy lenne, hogy ennek a két jelnek sem hisznek és nem hallgatnak szavadra: akkor meríts vizet a folyóvízbõl és öntsd a szárazra, és a víz, a mit a folyóvízbõl merítettél, vérré lesz a szárazon.10 És monda Mózes az Úrnak: Kérlek, Uram, nem vagyok én ékesenszóló sem tegnaptól, sem tegnap elõttõl fogva, sem azóta, hogy szólottál a te szolgáddal; mert én nehéz ajkú és nehéz nyelvû vagyok.11 Az Úr pedig monda néki: Ki adott szájat az embernek? Avagy ki tesz némává vagy siketté, vagy látóvá vagy vakká? Nemde én, az Úr?12 Most hát eredj és én lészek a te száddal, és megtanítlak téged arra, a mit beszélned kell.13 Õ pedig monda: Kérlek, Uram, csak küldd, a kit küldeni akarsz.14 És felgerjede az Úr haragja Mózes ellen és monda: Nemde atyádfia néked a Lévi nemzetségbõl való Áron? Tudom, hogy õ ékesenszóló és ímé õ ki is jõ elõdbe s mihelyt meglát, örvendezni fog az õ szívében.15 Beszélj azért vele, és add szájába a beszédeket, és én lészek a te száddal és az õ szájával és megtanítlak titeket arra, a mit cselekedjetek.16 És õ beszél majd helyetted a néphez és õ lesz néked száj gyanánt, te pedig leszesz néki Isten gyanánt.17 Ezt a vesszõt pedig vedd kezedbe, hogy véghez vidd vele ama jeleket.18 És méne Mózes és visszatére az õ ipához Jethróhoz és monda néki: Hadd menjek és térjek vissza az én atyámfiaihoz Égyiptomba, hogy meglássam, ha élnek-e még? És monda Jethró Mózesnek: Eredj el békességgel.19 Az Úr pedig monda Mózesnek Midiánban: Eredj, térj vissza Égyiptomba; mert meghaltak mindazok a férfiak, a kik téged halálra kerestek vala.20 És felvevé Mózes az õ feleségét és az õ fiait és felülteté õket a szamárra és visszatére Égyiptom földére. Az Isten vesszejét pedig kezébe vevé Mózes.21 És monda az Úr Mózesnek: Mikor elindulsz, hogy visszatérj Égyiptomba, meglásd, hogy mindazokat a csudákat véghez vidd a Faraó elõtt, melyeket kezedbe adtam; én pedig megkeményítem az õ szívét, és nem bocsátja el a népet.22 Ezt mondd azért a Faraónak: Így szólt az Úr: Elsõszülött fiam az Izráel.23 Ha azt mondom néked: Bocsásd el az én fiamat, hogy szolgáljon nékem és te vonakodol elbocsátani: ímé én megölöm a te elsõszülött fiadat.24 És lõn az úton, egy szálláson, eleibe álla az Úr és meg akarja vala õt ölni.25 De Czippora egy éles követ veve és lemetszé az õ fiának elõbõrét és lába elé veté mondván: Bizony, vérjegyesem vagy te nékem!26 És békét hagya néki. Akkor monda: Vérjegyes a körûlmetélkedésért.27 Áronnak pedig monda az Úr: Eredj Mózes eleibe a pusztába! És elméne és találkozék vele az Isten hegyénél és megcsókolá õt.28 Mózes pedig elbeszélé Áronnak az Úr mindama szavait, melyekkel õt elküldötte vala és mindazokat a jeleket, melyeket reá bízott vala.29 És méne Mózes és Áron és egybegyûjték Izráel fiainak minden véneit.30 És elmondá Áron mindazokat a beszédeket, melyeket mondott vala az Úr Mózesnek és megcselekedé a jeleket a nép szemei elõtt.31 És hitt a nép, és megértette, hogy meglátogatta az Úr Izráel fiait és megtekintette nyomorúságukat. És meghajták magokat és leborulának.

1 摩西回答： "看哪， 他们必不信我， 也不听我的话； 因为他们必说： ‘耶和华并没有向你显现。’" 2 耶和华问摩西： "那在你手里的是什么？"他说： "是手杖。" 3 耶和华说： "把它丢在地上。"摩西把它一丢在地上， 它就变了蛇； 摩西就逃跑， 离开了它。 4 耶和华对摩西说： "伸出你的手来， 捉住蛇的尾巴。"摩西就伸出手来， 紧握着它， 它在摩西的掌中又变回了手杖。 5 "这样就使他们相信耶和华他们祖宗的 神， 就是亚伯拉罕的 神、以撒的 神、雅各的 神曾向你显现了。" 6 耶和华又再对摩西说： "现在把你的手放进怀里。"摩西就把手放进怀里； 等他把手抽出来的时候， 手就长满了痲风， 像雪那样白。 7 耶和华说： "把你的手再放进怀里。"摩西就把手再放进怀里； 等他把手从怀里抽出来的时候， 手就恢复过来， 像身上别处的肉一样。 8 耶和华又说： "如果他们不信你， 也不听从头一个神迹的话， 他们必信随后来的神迹。 9 如果连这两个神迹他们也不信， 也不听你的话， 你就从河里取些水， 倒在旱地上； 你从河里取来的水就必在旱地上变成血。" 10 摩西对耶和华说： "主啊， 我不是个会说话的人； 以前不是， 自从你对仆人说话以后也不是； 因为我本是拙口笨舌的。" 11 耶和华对他说： "谁造人的口呢？谁使人口哑、耳聋、眼明、眼瞎呢？不是我耶和华吗？ 12 现在去吧， 我必赐你口才， 指教你当说的。" 13 摩西说： "主啊， 请你差派你愿意差派的人。" 14 耶和华向摩西发怒， 说： "不是有你的哥哥利未人亚伦吗？我知道他是有口才的； 他现在出来要迎接你。他看见了你， 心里就快乐。 15 你要对他说话， 把你要说的话放在他的口里； 我必与你的口同在， 也与他的口同在； 我必指教你们当行的事。 16 他要替你向人民说话， 他要作你的口， 你要作他的 神。 17 这手杖你要拿在手里， 用来行神迹。" 18 于是， 摩西起程回到他岳父叶忒罗那里， 对他说： "请你容我离开这里， 回到我在埃及的同胞那里， 看看他们是否还在。"叶忒罗对摩西说： "你可以平平安安地去吧。" 19 耶和华在米甸对摩西说： "你要起程， 回到埃及去， 因为那些寻索你命的人都死了。" 20 摩西就带着他的妻子和孩子， 让他们骑在驴上， 向着埃及地回去了； 摩西手里拿着 神的杖。 21 耶和华对摩西说： "你起程回到埃及去的时候， 要留意我交在你手里的一切奇事， 把它们行在法老面前； 我却要使他的心刚硬， 他就不让人民离开。 22 你要对法老说： ‘耶和华这样说： 以色列是我的长子。 23 我曾对你说， 要让我的儿子离开这里， 好叫他事奉我。你还是拒绝让他离开， 看哪！ 我必杀你的长子。’" 24 在路上住宿的地方， 耶和华遇见了摩西， 就想要杀他。 25 西坡拉就拿了一把石刀， 把她儿子的包皮割下来， 把它丢到摩西的脚上， 说： "你真是我的血郎了！ " 26 这样， 耶和华才放了他。那时西坡拉说： "你是血郎， 是因为割礼的缘故。" 27 耶和华对亚伦说： "你到旷野去迎接摩西。"他就去了； 他在 神的山遇见了摩西， 就和他亲嘴。 28 摩西把耶和华派他所说的一切话， 和吩咐他所行的一切神迹都告诉了亚伦。 29 摩西和亚伦就去召集以色列人的长老。 30 亚伦把耶和华对摩西所说的一切话都说了一遍， 并且在人民的眼前行了这些神迹。 31 人民就相信了； 他们听见耶和华眷顾以色列人， 也鉴察了他们的痛苦， 就俯伏敬拜。