1 Pourquoi ce tumulte parmi les nations, Ces vaines pensées parmi les peuples?2 Pourquoi les rois de la terre se soulèvent-ils Et les princes se liguent-ils avec eux Contre l'Eternel et contre son oint? -3 Brisons leurs liens, Délivrons-nous de leurs chaînes! -4 Celui qui siège dans les cieux rit, Le Seigneur se moque d'eux.5 Puis il leur parle dans sa colère, Il les épouvante dans sa fureur:6 C'est moi qui ai oint mon roi Sur Sion, ma montagne sainte!7 Je publierai le décret; L'Eternel m'a dit: Tu es mon fils! Je t'ai engendré aujourd'hui.8 Demande-moi et je te donnerai les nations pour héritage, Les extrémités de la terre pour possession;9 Tu les briseras avec une verge de fer, Tu les briseras comme le vase d'un potier.10 Et maintenant, rois, conduisez-vous avec sagesse! Juges de la terre, recevez instruction!11 Servez l'Eternel avec crainte, Et réjouissez-vous avec tremblement.12 Baisez le fils, de peur qu'il ne s'irrite, Et que vous ne périssiez dans votre voie, Car sa colère est prompte à s'enflammer. Heureux tous ceux qui se confient en lui!

1 Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?2 A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az õ felkentje ellen:3 Szaggassuk le az õ bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!4 Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja õket.5 Majd szól nékik haragjában, és megrettenti õket gerjedelmében:6 Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!7 Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.8 Kérjed tõlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.9 Összetöröd õket vasvesszõvel: széjjelzúzod õket, mint cserépedényt.10 Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!11 Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.12 Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az õ haragja. Boldogok mindazok, a kik õ benne bíznak!