1 Psaume de David. A l'occasion de sa fuite devant Absalom, son fils. O Eternel, que mes ennemis sont nombreux! Quelle multitude se lève contre moi!2 Combien qui disent à mon sujet: Plus de salut pour lui auprès de Dieu! -Pause.3 Mais toi, ô Eternel! tu es mon bouclier, Tu es ma gloire, et tu relèves ma tête.4 De ma voix je crie à l'Eternel, Et il me répond de sa montagne sainte. -Pause.5 Je me couche, et je m'endors; Je me réveille, car l'Eternel est mon soutien.6 Je ne crains pas les myriades de peuples Qui m'assiègent de toutes parts.7 Lève-toi, Eternel! sauve-moi, mon Dieu! Car tu frappes à la joue tous mes ennemis, Tu brises les dents des méchants.8 Le salut est auprès de l'Eternel: Que ta bénédiction soit sur ton peuple! -Pause.

1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elõl való futásakor.2 Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!3 Sokan mondják az én lelkem felõl: Nincs számára segítség Istennél, Szela.4 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsõségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.5 Felszóval kiálték az Úrhoz, és õ meghallgata engemet, az õ szentsége hegyérõl. Szela.6 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.7 Nem félek sok ezernyi néptõl sem, a mely köröskörül felállott ellenem.8 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted. [ (Psalms 3:9) Az Úré a szabadítás; [legyen] a te népeden a te áldásod. Szela. ]