1 "However, Job, please hear my speech,
and listen to all my words.
2 See now, I have opened my mouth.
My tongue has spoken in my mouth.
3 My words will utter the uprightness of my heart.
That which my lips know they will speak sincerely.
4 The Spirit of God has made me,
and the breath of the Almighty gives me life.
5 If you can, answer me.
Set your words in order before me, and stand up.
6 Behold, I am toward God even as you are.
I am also formed out of the clay.
7 Behold, my terror will not make you afraid,
neither will my pressure be heavy on you.
8 "Surely you have spoken in my hearing,
I have heard the voice of your words, saying,
9 ‘I am clean, without disobedience.
I am innocent, neither is there iniquity in me.
10 Behold, he finds occasions against me.
He counts me for his enemy.
11 He puts my feet in the stocks.
He marks all my paths.’
12 "Behold, I will answer you. In this you are not just,
for God is greater than man.
13 Why do you strive against him,
because he doesn’t give account of any of his matters?
14 For God speaks once,
yes twice, though man pays no attention.
15 In a dream, in a vision of the night,
when deep sleep falls on men,
in slumbering on the bed,
16 then he opens the ears of men,
and seals their instruction,
17 that he may withdraw man from his purpose,
and hide pride from man.
18 He keeps back his soul from the pit,
and his life from perishing by the sword.
19 "He is chastened also with pain on his bed,
with continual strife in his bones,
20 so that his life abhors bread,
and his soul dainty food.
21 His flesh is so consumed away that it can’t be seen.
His bones that were not seen stick out.
22 Yes, his soul draws near to the pit,
and his life to the destroyers.
23 "If there is beside him an angel,
an interpreter, one among a thousand,
to show to man what is right for him,
24 then God is gracious to him, and says,
‘Deliver him from going down to the pit,
I have found a ransom.’
25 His flesh will be fresher than a child’s.
He returns to the days of his youth.
26 He prays to God, and he is favorable to him,
so that he sees his face with joy.
He restores to man his righteousness.
27 He sings before men, and says,
‘I have sinned, and perverted that which was right,
and it didn’t profit me.
28 He has redeemed my soul from going into the pit.
My life will see the light.’
29 "Behold, God does all these things,
twice, yes three times, with a man,
30 to bring back his soul from the pit,
that he may be enlightened with the light of the living.
31 Mark well, Job, and listen to me.
Hold your peace, and I will speak.
32 If you have anything to say, answer me.
Speak, for I desire to justify you.
33 If not, listen to me.
Hold your peace, and I will teach you wisdom."
1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
3 Igaz szívbõl [származnak] beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elõ!
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
7 Ímé, a tõlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bûn nincsen bennem.
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
11 Békóba veti lábaimat, és õrzi minden ösvényemet.
12 Ímé, ebben nincsen igazad - azt felelem néked - mert nagyobb az Isten az embernél!
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
17 Hogy eltérítse az embert a [rossz] cselekedettõl, és elrejtse a kevélységet a férfi elõl.
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
19 Fájdalommal is bünteti az õ ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
20 Úgy, hogy az õ ínye undorodik az ételtõl, és lelke az õ kedves ételétõl.
21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
24 És [az Isten] könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg õt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
25 Akkor teste fiatal, erõtõl duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
26 Imádkozik Istenhez és õ kegyelmébe veszi, hogy az õ színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az õ igazságát.
27 Az emberek elõtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
31 Figyelj Jób, [és] hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
33 Ha [pedig] nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!