1 Az éneklõmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította õt minden ellenségének kezébõl, és a Saul kezébõl.
2 És monda: Szeretlek Uram, én erõsségem!
3 Az Úr az én kõsziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kõsziklám, õ benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.
4 Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtõl.
5 Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.
6 A Seol kötelei vettek körül; a halál tõrei fogtak meg engem.
7 Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.
8 Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.
9 Füst szállt fel orrából, és szájából emésztõ tûz; izzó szén gerjedt belõle.
10 Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.
11 Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.
12 A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhõk és sûrû fellegek.
13 Az elõtte lévõ fényességbõl felhõin jégesõ tört át és eleven szén.
14 És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégesõ [hullt] és eleven szén.
15 És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.
16 És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtõl, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.
17 Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekbõl.
18 Megszabadított engem az én erõs ellenségemtõl, s az én gyûlölõimtõl, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.
19 Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.
20 És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.
21 Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;
22 Mert megõriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtõl.
23 Mert minden ítélete elõttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.
24 És tökéletes voltam elõtte, õrizkedtem az én vétkemtõl.
25 És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei elõtt van.
26 Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.
27 A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.
28 Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;
29 Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.
30 Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kõfalon is átugrom.
31 Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk õ mindazoknak, a kik bíznak benne.
32 Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kõszikla a mi Istenünkön kivül?
33 Az Isten, a ki felövez engem erõvel, és tökéletessé teszi útamat:
34 Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.
35 Õ tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.
36 És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.
37 Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.
38 Üldözöm ellenségeimet és elérem õket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.
39 Összetöröm õket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.
40 Mert te öveztél fel engem erõvel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelõket.
41 És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyûlölõimet elpusztíthattam.
42 Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.
43 És apróra törtem õket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam õket mint utcza sarát.
44 Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.
45 A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.
46 Az idegenek elepedtek, és reszketve jõnek elõ zárt helyeikbõl.
47 Él az Úr és áldott az én kõsziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!
48 Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;
49 A ki megment engem ellenségeimtõl. Még az ellenem felkelõk fölött is felmagasztalsz engem, az erõszakos embertõl megszabadítasz engem.
50 Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek. [ (Psalms 18:51) Nagy segítséget ád az õ királyának és irgalmasságot cselekszik az õ felkentjével, Dáviddal és az õ magvával mindörökké. ]
1 Vir die musiekleier. 'n Psalm van Dawid, die kneg van die HERE, wat die woorde van hierdie lied tot die HERE gespreek het op die dag toe die HERE hom gered het uit die hand van al sy vyande en uit die hand van Saul.
2 En hy het gesê: Ek het U hartlik lief, HERE, my sterkte.
3 Die HERE is my rots en my bergvesting en my redder; my God, my rots by wie ek skuil; my skild en die horing van my heil, my rotsvesting.
4 Ek roep die HERE aan wat lofwaardig is, en van my vyande word ek verlos.
5 Bande van die dood het my omring, en strome van onheil het my oorval.
6 Bande van die doderyk was rondom my; strikke van die dood het my teëgekom.
7 Toe ek benoud was, het ek die HERE aangeroep, en ek het tot my God geroep om hulp; Hy het my stem uit sy paleis gehoor, en my hulpgeroep voor sy aangesig het in sy ore gekom.
8 Toe het die aarde geskud en gebewe; die fondamente van die berge het gesidder en geskud, omdat Hy toornig was.
9 Rook in sy neus het opgegaan, en 'n vuur uit sy mond het verteer; kole uit Hom het gebrand.
10 En Hy het die hemel gebuig en neergedaal, en donkerheid was onder sy voete.
11 En Hy het op 'n g,rub gery en gevlieg; ja, Hy het gesweef op die vleuels van die wind.
12 Duisternis het Hy sy skuilplek gemaak, sy hut rondom Hom: duisternis van waters, diktes van wolke.
13 Deur die glans voor Hom het sy wolke verbygetrek, hael en gloeiende kole.
14 En die HERE het in die hemel gedonder, en die Allerhoogste het sy stem laat hoor; hael en gloeiende kole.
15 En Hy het sy pyle uitgestuur en hulle verstrooi; ja, sy bliksems in menigte, en Hy het hulle verwar.
16 En die beddings van die waters het sigbaar geword, en die fondamente van die wêreld is blootgelê vanweë u dreiging, o HERE, vanweë die geblaas van die wind van u neus.
17 Hy het uit die hoogte sy hand uitgestrek, Hy het my gegryp, Hy het my uit groot waters getrek.
18 Hy het my verlos van my magtige vyand en van my haters, omdat hulle te sterk was vir my.
19 Hulle het my oorval op die dag van my nood; maar die HERE was my steun.
20 En Hy het my uitgelei in die ruimte; Hy het my gered, omdat Hy behae in my gehad het.
21 Die HERE het met my gehandel na my geregtigheid; Hy het my vergelde na die reinheid van my hande.
22 Want ek het die weë van die HERE gehou en nie goddeloos van my God afgewyk nie;
23 want al sy verordeninge was voor my, en sy insettinge het ek nie van my verwyder nie.
24 Maar ek was opreg by Hom, en ek was op my hoede vir my ongeregtigheid.
25 So het die HERE my dan vergelde na my geregtigheid, na die reinheid van my hande, voor sy oë.
26 By die liefderyke betoon U Uself liefderyk, by die opregte man opreg,
27 by die reine rein; maar by die valse betoon U Uself verkeerd.
28 Want U verlos die verdrukte volk; maar U verneder die oë wat hoog is.
29 Want U laat my lamp skyn; die HERE my God laat my duisternis opklaar.
30 Want met U loop ek 'n bende storm, en met my God spring ek oor 'n muur.
31 Die weg van God is volmaak; die woord van die HERE is gelouter; Hy is 'n skild vir almal wat by Hom skuil.
32 Want wie is God buiten die HERE, en wie is 'n rots behalwe onse God?
33 God is dit wat my met krag omgord en my weg volkome maak.
34 Hy maak my voete soos die van herte en laat my staan op my hoogtes.
35 Hy leer my hande om oorlog te voer, sodat my arms 'n koperboog span.
36 Ook het U my die skild van u uitredding gegee, en u regterhand het my ondersteun, en u neerbuigende goedheid het my groot gemaak.
37 U het my voetstap ruim gemaak onder my, en my enkels het nie gewankel nie.
38 Ek het my vyande agtervolg en hulle ingehaal, en ek het nie teruggekom voordat ek hulle vernietig het nie.
39 Ek het hulle verbrysel, sodat hulle nie kon opstaan nie; hulle het geval onder my voete.
40 En U het my met krag omgord vir die stryd; U het my teëstanders onder my laat buk.
41 En U het my vyande vir my laat vlug; en my haters, die het ek vernietig.
42 Hulle het geroep om hulp, maar daar was geen verlosser nie -- tot die HERE, maar Hy het hulle nie geantwoord nie.
43 Toe het ek hulle vermaal soos stof voor die wind; ek het hulle uitgegooi soos modder van die strate.
44 U het my gered uit die getwis van die volk; U het my 'n hoof gemaak van nasies; 'n volk wat ek nie geken het nie, het my gedien.
45 Sodra hulle van my gehoor het, was hulle my gehoorsaam, uitlanders het kruipende na my gekom.
46 Uitlanders word kragteloos en kom met siddering uit hulle vestings.
47 Die HERE leef! En geloofd sy my rots, en laat verhoog wees die God van my heil!
48 Die God wat my die wraak gee en volke aan my onderwerp;
49 wat my red van my vyande; ja, U verhef my bo my teëstanders; U bevry my van die man van geweld.
50 Daarom wil ek U loof, o HERE, onder die nasies, en tot eer van u Naam wil ek psalmsing. [ (Psalms 18:51) Hy wat die verlossinge van sy koning groot maak en goedertierenheid bewys aan sy gesalfde, aan Dawid en aan sy nageslag tot in ewigheid. ]