1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt.
2 Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;
3 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsõségedet.
4 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.
5 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.
6 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!
7 Ha reád gondolok ágyamban: õrváltásról õrváltásra rólad elmélkedem;
8 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.
9 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.
10 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.
11 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei. [ (Psalms 63:12) A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri õt mindaz, a ki õ reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája. ]
1 'n Psalm van Dawid, toe hy in die woestyn van Juda was.
3 So het ek U in die heiligdom aanskou, om u sterkte en u heerlikheid te sien.
4 Want u goedertierenheid is beter as die lewe; my lippe moet U prys.
5 So sal ek U prys my lewe lank, in u Naam my hande ophef.
6 Soos met vet en vettigheid sal my siel versadig word, en my mond sal roem met jubelende lippe
7 as ek aan U dink op my bed, in die nagwake oor U peins.
8 Want U was 'n hulp vir my, en in die skaduwee van u vleuels sal ek jubel.
9 My siel is aan U verkleef; u regterhand ondersteun my.
10 Maar hulle wat soek om my lewe te verderwe, hulle sal kom in die onderste plekke van die aarde.
11 Hy sal oorgelewer word in die mag van die swaard; die deel van die jakkalse sal hulle word. [ (Psalms 63:12) Maar die koning sal bly wees in God; elkeen wat by Hom sweer, sal hom beroem; want die mond van die leuensprekers sal gestop word. ]