1 Az éneklõmesternek; Dávid tanítása;2 Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.3 Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!4 Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!5 Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.6 Szeretsz minden ártalmas beszédet, [és] az álnok nyelvet.7 Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élõk földérõl. Szela.8 És látják [ezt] az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:9 Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erõsségévé, hanem az õ gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az õ gonoszságában volt! [ (Psalms 52:10) Én pedig mint zöldelõ olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. ] [ (Psalms 52:11) Áldlak téged örökké, hogy [így] cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos [vagy,] a te híveid elõtt. ]

1 Lorsque Doëg, l'Iduméen, vint avertir Saül, et lui dit que David s'était rendu dans la maison d'Achimélec. Pourquoi te glorifies-tu de la malice, homme puissant? La bonté de Dieu dure toujours.2 Pareille au rasoir affilé, ta langue médite la ruine, artisan de fraudes!3 Tu aimes le mal plus que le bien, le mensonge plus que les paroles justes. Sélah (pause).4 Tu n'aimes que les paroles de destruction, langue perfide!5 Aussi Dieu te détruira pour toujours; il te saisira et t'arrachera de ta tente; il te déracinera de la terre des vivants. (Sélah.)6 Les justes le verront, et ils craindront; et ils se riront de lui:7 Le voilà, cet homme qui n'avait point pris Dieu pour sa force, mais qui s'assurait sur ses grandes richesses, et qui se fortifiait dans sa méchanceté!8 Mais moi, comme un olivier verdoyant dans la maison de Dieu; je m'assure en la gratuité de Dieu pour toujours et à perpétuité.9 Je te louerai toujours, parce que tu auras fait cela; et j'espérerai en ton nom, car cela est bon devant tes saints.