1 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja õ.

2 Nem erõsül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.

3 A derék asszony koronája az õ férjének; de mint az õ csontjaiban való rothadás, [olyan] a megszégyenítõ.

4 Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.

5 Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.

6 Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.

7 Az õ értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjû útálatos lesz.

8 Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szûk kenyerû.

9 Az igaz az õ barmának érzését [is] ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.

10 A ki míveli az õ földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.

11 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád [gyümölcsöt.]

12 Az ajkaknak vétkében gonosz tõr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.

13 Az õ szájának gyümölcsébõl elégedik meg a férfi jóval; és az õ cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.

14 A bolondnak úta helyes az õ szeme elõtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.

15 A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.

16 A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.

17 Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tõrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.

18 Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.

19 Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.

20 Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.

21 Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hûségesen, kedvesek õ nála.

22 Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.

23 A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizetõ lesz.

24 A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.

25 Útba igazítja az õ felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti õket.

26 Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.

27 Az igazságnak útjában van élet; és az õ ösvényének úta halhatatlanság.

28

1 Celui qui aime la correction aime la science; Celui qui hait la réprimande est stupide.

2 L'homme de bien obtient la faveur de l'Eternel, Mais l'Eternel condamne celui qui est plein de malice.

3 L'homme ne s'affermit pas par la méchanceté, Mais la racine des justes ne sera point ébranlée.

4 Une femme vertueuse est la couronne de son mari, Mais celle qui fait honte est comme la carie dans ses os.

5 Les pensées des justes ne sont qu'équité; Les desseins des méchants ne sont que fraude.

6 Les paroles des méchants sont des embûches pour verser le sang, Mais la bouche des hommes droits est une délivrance.

7 Renversés, les méchants ne sont plus; Et la maison des justes reste debout.

8 Un homme est estimé en raison de son intelligence, Et celui qui a le coeur pervers est l'objet du mépris.

9 Mieux vaut être d'une condition humble et avoir un serviteur Que de faire le glorieux et de manquer de pain.

10 Le juste prend soin de son bétail, Mais les entrailles des méchants sont cruelles.

11 Celui qui cultive son champ est rassasié de pain, Mais celui qui poursuit des choses vaines est dépourvu de sens.

12 Le méchant convoite ce que prennent les méchants, Mais la racine des justes donne du fruit.

13 Il y a dans le péché des lèvres un piège pernicieux, Mais le juste se tire de la détresse.

14 Par le fruit de la bouche on est rassasié de biens, Et chacun reçoit selon l'oeuvre de ses mains.

15 La voie de l'insensé est droite à ses yeux, Mais celui qui écoute les conseils est sage.

16 L'insensé laisse voir à l'instant sa colère, Mais celui qui cache un outrage est un homme prudent.

17 Celui qui dit la vérité proclame la justice, Et le faux témoin la tromperie.

18 Tel, qui parle légèrement, blesse comme un glaive; Mais la langue des sages apporte la guérison.

19 La lèvre véridique est affermie pour toujours, Mais la langue fausse ne subsiste qu'un instant.

20 La tromperie est dans le coeur de ceux qui méditent le mal, Mais la joie est pour ceux qui conseillent la paix.

21 Aucun malheur n'arrive au juste, Mais les méchants sont accablés de maux.

22 Les lèvres fausses sont en horreur à l'Eternel, Mais ceux qui agissent avec vérité lui sont agréables.

23 L'homme prudent cache sa science, Mais le coeur des insensés proclame la folie.

24 La main des diligents dominera, Mais la main lâche sera tributaire.

25 L'inquiétude dans le coeur de l'homme l'abat, Mais une bonne parole le réjouit.

26 Le juste montre à son ami la bonne voie, Mais la voie des méchants les égare.

27 Le paresseux ne rôtit pas son gibier; Mais le précieux trésor d'un homme, c'est l'activité.

28 La vie est dans le sentier de la justice, La mort n'est pas dans le chemin qu'elle trace.