1 Salamoné.

2 Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal.

3 Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot.

4 Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szûkölködõnek fiain, és törje össze az erõszakoskodót.

5 Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékrõl nemzedékre.

6 Szálljon alá, mint esõ a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet.

7 Virágozzék az õ idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold.

8 És uralkodjék egyik tengertõl a másik tengerig, és a [nagy] folyamtól a föld határáig.

9 Boruljanak le elõtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port.

10 Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé.

11 Hajoljanak meg elõtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki.

12 Mert megszabadítja a kiáltó szûkölködõt; a nyomorultat, a kinek nincs segítõje.

13 Könyörül a szegényen és szûkölködõn, s a szûkölködõk lelkét megszabadítja;

14 Az elnyomástól és erõszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az õ szemében.

15 És éljen õ és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják õt minden napon.

16 Bõ gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve.

17 Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják õt.

18 Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül!

19 Áldott legyen az õ dicsõséges neve mindörökké, és teljék be dicsõségével az egész föld. Ámen! Ámen!

20 Itt végzõdnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.

1 Av Salomo. Gud, giv åt konungen dina rätter och din rättfärdighet åt konungasonen.

2 Han döme ditt folk med rättfärdighet och dina betryckta med rätt.

3 Bergen bäre frid åt folket, så ock höjderna, genom rättfärdighet.

4 Han skaffe rätt åt de betryckta i folket, han frälse de fattiga och krosse förtryckaren.

5 Dig frukte man, så länge solen varar, och så länge månen skiner, från släkte till släkte.

6 Han vare lik regnet som faller på ängen, lik en regnskur som vattnar jorden.

7 I hans dagar blomstre den rättfärdige, och stor frid råde, till dess ingen måne mer finnes.

8 Må han härska från hav till hav och ifrån floden intill jordens ändar.

9 För honom buge sig öknens inbyggare, och hans fiender slicke stoftet.

10 Konungarna från Tarsis och havsländerna hembäre skänker, konungarna av Saba och Seba bäre fram gåvor.

11 Ja, alla konungar falle ned för honom, alla hedningar tjäne honom.

12 Ty han skall rädda den fattige som ropar och den betryckte och den som ingen hjälpare har.

13 Han skall vara mild mot den arme och fattige; de fattigas själar skall han frälsa.

14 Ifrån förtryck och våld skall han förlossa deras själ, och deras blod skall aktas dyrt i hans ögon.

15 Må han leva; må man föra till honom guld från Saba. Ständigt bedje man för honom, alltid välsigne man honom.

16 Ymnigt växe säden i landet, ända till bergens topp; dess frukt må susa likasom Libanons skog; och folk blomstre upp i städerna såsom örter på marken.

17 Hans namn förblive evinnerligen; så länge solen skiner, fortplante sig hans namn. Och i honom välsigne man sig; alla hedningar prise honom säll.

18 Lovad vare HERREN Gud, Israels Gud, som allena gör under!

19 Och lovat vare hans härliga namn evinnerligen, och hela jorden vare full av hans ära! Amen, Amen.

20 Slut på Davids, Isais sons, böner.