1 EL hijo sabio toma el consejo del padre: Mas el burlador no escucha las reprensiones.

2 Del fruto de su boca el hombre comerá bien: Mas el alma de los prevaricadores hallará mal.

3 El que guarda su boca guarda su alma: Mas el que mucho abre sus labios tendrá calamidad.

4 Desea, y nada alcanza el alma del perezoso: Mas el alma de los diligentes será engordada.

5 El justo aborrece la palabra de mentira: Mas el impío se hace odioso é infame.

6 La justicia guarda al de perfecto camino: Mas la impiedad trastornará al pecador.

7 Hay quienes se hacen ricos, y no tienen nada: Y hay quienes se hacen pobres, y tienen muchas riquezas.

8 La redención de la vida del hombre son sus riquezas: Pero el pobre no oye censuras.

9 La luz de los justos se alegrará: Mas apagaráse la lámpara de los impíos.

10 Ciertamente la soberbia parirá contienda: Mas con los avisados es la sabiduría.

11 Disminuiránse las riquezas de vanidad: Empero multiplicará el que allega con su mano.

12 La esperanza que se prolonga, es tormento del corazón: Mas árbol de vida es el deseo cumplido.

13 El que menosprecia la palabra, perecerá por ello: Mas el que teme el mandamiento, será recompensado.

14 la ley del sabio es manantial de vida, Para apartarse de los lazos de la muerte.

15 El buen entendimiento conciliará gracia: Mas el camino de los prevaricadores es duro.

16 Todo hombre cuerdo obra con sabiduría: Mas el necio manifestará necedad.

17 El mal mensajero caerá en mal: Mas el mensajero fiel es medicina.

18 Pobreza y vergüenza tendrá el que menosprecia el consejo: Mas el que guarda la corrección, será honrado.

19 El deseo cumplido deleita el alma: Pero apartarse del mal es abominación á los necios.

20 El que anda con los sabios, sabio será; Mas el que se allega á los necios, será quebrantado.

21 Mal perseguirá á los pecadores: Mas á los justos les será bien retribuído.

22 El bueno dejará herederos á los hijos de los hijos; Y el haber del pecador, para el justo está guardado.

23 En el barbecho de los pobres hay mucho pan: Mas piérdese por falta de juicio.

24 El que detiene el castigo, á su hijo aborrece: Mas el que lo ama, madruga á castigarlo.

25 El justo come hasta saciar su alma: Mas el vientre de los impíos tendrá necesidad.

1 A bölcs fiú [enged] atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.

2 A férfi az õ szájának gyümölcsébõl él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.

3 A ki megõrzi az õ száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.

4 Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.

5 A hamis dolgot gyûlöli az igaz; az istentelen pedig gyûlölségessé tesz és megszégyenít.

6 Az igazság megõrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bûnöst.

7 Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.

8 Az ember életének váltsága lehet az õ gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.

9 Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.

10 Csak háborúság lesz a kevélységbõl: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.

11 A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyûjt, megõregbíti [azt.]

12 A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.

13 Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.

14 A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.

15 Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.

16 Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az õ bolondságát.

17 Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.

18 Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktõl magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.

19 A megnyert kivánság gyönyörûséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.

20 A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.

21 A bûnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet [Isten.]

22 A jó örökséget hágy unokáinak; a bûnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.

23 Bõ étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.

24 A ki megtartóztatja az õ vesszejét, gyûlöli az õ fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi õt fenyítékkel.

25 Az igaz eszik az õ kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szûkölködik.