1 CUANDO salió Israel de Egipto, La casa de Jacob del pueblo bárbaro,

2 Judá fué su consagrada heredad, Israel su señorío.

3 La mar vió, y huyó; El Jordán se volvió atrás.

4 Los montes saltaron como carneros: Los collados como corderitos.

5 ¿Qué tuviste, oh mar, que huiste? ¿Y tú, oh Jordán, que te volviste atrás?

6 Oh montes, ¿por qué saltasteis como carneros, Y vosotros, collados, como corderitos?

7 A la presencia del Señor tiembla la tierra, A la presencia del Dios de Jacob;

8 El cual tornó la peña en estanque de aguas, Y en fuente de aguas la roca.

1 Mikor Izráel népe kijöve Égyiptomból, Jákóbnak házanépe az idegen nép közül:

2 Júda lõn az õ szentséges [népe] és Izráel az õ királysága.

3 A tenger látá õt és elfutamodék; a Jordán hátrafordula.

4 A hegyek szöknek vala, mint a kosok, s a halmok, mint a juhoknak bárányai.

5 Mi a bajod, te tenger, hogy megfutamodál, és te Jordán, hogy hátrafordulál?

6 Hegyek, hogy szöktök vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak bárányai?

7 Indulj meg te föld az Úr orczája elõtt, a Jákób Istene elõtt,

8 A ki átváltoztatja a kõsziklát álló tóvá, és a szirtet vizek forrásává.