1 Prosseguiu Jeová na sua resposta a Jó, e disse:2 Acaso com o Todo-poderoso contenderá quem usa de cavilações? Responda a isso quem argüi a Deus.3 Então respondeu Jó a Jeová:4 Eis que sou vil, que te hei de responder? Ponho a minha mão sobre a boca.5 Uma vez falei, e não direi mais; Sim duas vezes, porém não prosseguirei.6 Então o redemoinho respondeu Jeová a Jó:7 Cinge os teus lombos como homem; Eu te perguntarei, e tu me responderás.8 Porventura farás tu vão o meu juízo? Condenar-me-ás para te justificares a ti?9 Ou tens tu um braço como Deus? E podes trovejar com a voz como ele o faz?10 Orna-te de excelência e de dignidade, E veste-te de honra e de majestade.11 Derrama as inundações da tua ira: Olha para todo o soberbo e abate-o;12 Olha para todo o soberbo e humilha-o, E calca aos pés os iníquos onde estão.13 Esconde-os juntamente no pó, Ata-lhes os rostos no lugar escondido.14 Então eu também confessarei a respeito de ti Que a tua destra te poderá salvar.15 Eis beemote, que eu criei contigo; Ele come o feno como o boi.16 Eis que a sua fortaleza está nos seus lombos, E a sua força está nos músculos do seu ventre.17 Move a sua cauda como o cedro: Os nervos da sua coxa são entretecidos.18 Os seus ossos são como tubos de bronze, As suas costelas são como barras de ferro.19 Ele é o principal das obras de Deus; Aquele que o fez, o proviu de espada.20 Na verdade os montes lhe produzem pastos, E ali folgam todos os animais do campo.21 Deita-se debaixo dos lotos, No esconderijo dos canaviais e no pântano.22 Os lotos cobrem-no com a sua sombra, Os salgueiros do ribeiro o rodeiam.23 Se um rio trasbordar, ele não treme; Está sem cuidado ainda que o Jordão se levante até a sua boca.24 Poderá alguém apanhá-lo, quando ele estiver de vigia, Ou pôr-lhe um anel ao nariz?

1 Ekkor szóla az Úr Jóbnak a forgószélbõl, és monda:2 Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat; én kérdezlek, te pedig taníts engem!3 Avagy semmivé teheted-é te az én igazságomat; kárhoztathatsz-é te engem azért, hogy te igaz légy?4 És van-é ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennydörgõ hangon szólasz- é, mint õ?5 Ékesítsd csak fel magadat fénynyel és méltósággal, ruházd fel magadat dicsõséggel és fenséggel!6 Öntsd ki haragodnak tüzét, és láss meg minden kevélyt és alázd meg õket!7 Láss meg minden kevélyt és törd meg õket, és a gonoszokat az õ helyükön tipord le!8 Rejtsd el õket együvé a porba, orczájukat kösd be mélységes sötéttel:9 Akkor én is dicsõítlek, hogy megtartott téged a te jobbkezed!10 Nézd csak a behemótot, a melyet én teremtettem, a miként téged is, fûvel él, mint az ökör!11 Nézd csak az erejét az õ ágyékában, és az õ erõsségét hasának izmaiban!12 Kiegyenesíti farkát, mint valami czédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak.13 Csontjai érczcsövek, lábszárai, mint a vasrudak.14 Az Isten alkotásainak remeke ez, az õ teremtõje adta meg néki fegyverét.15 Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mezõ minden vadja ott játszadozik.16 Lótuszfák alatt heverész, a nádak és mocsarak búvóhelyein.17 Befedezi õt a lótuszfák árnyéka, [és] körülveszik õt a folyami fûzfák.18 Ha árad is a folyó, nem siet; bizton van, ha szájához a Jordán csapna is.19 Megfoghatják-é õt szemei láttára, vagy átfúrhatják-é az orrát tõrökkel?!20 21 22 23 24