1 De nem lesz mindig sötét ott, a hol most szorongatás van; elõször megalázta Zebulon és Nafthali földjét, de azután megdicsõíti a tenger útját, a Jordán túlsó partját [és ]a pogányok határát.

2 A nép, a mely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; a kik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök!

3 Te megsokasítod e népet, nagy örömöt szerzesz néki, és örvendeznek elõtted az aratók örömével, és vígadoznak, mint mikoron zsákmányt osztanak.

4 Mert terhes igáját és háta vesszejét, az õt nyomorgatónak botját összetöröd, mint a Midián napján;

5 Mert a vitézek harczi saruja és a vérbe fertõztetett öltözet megég, és tûznek eledele lészen;

6 Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az õ vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erõs Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!

7 Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerõsítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme mívelendi ezt!

8 Beszédet küldött az Úr Jákóbnak, és leesett Izráelben,

9 Hogy megértse az egész nép: Efraim és Samaria lakosa, a kik ezt mondják kevélyen és felfuvalkodva:

10 Téglák omlottak le, és mi faragott kõbõl építünk; fügefák vágattak ki, és mi czédrusokat ültetünk helyökre!

11 De az Úr ellenök hozza Reczin szorongatóit, és ellenségeiket rájok uszítja;

12 A Sziriabeliek elõl, és a Filiszteusok hátul, s falják Izráelt feltátott torokkal. Mindezekkel azonban haragja el nem múlt, és keze még felemelve van.

13 Hiszen e nép nem tért meg az õt verõ [Isten]hez, és a seregeknek Urát nem keresték;

14 Ezért kivágja az Úr Izráelbõl a fõt és farkat, a pálmaágat és a kákát egy napon.

15 A fõ: a vén és a fõember, a fark pedig a próféta, a ki hazugságot szól.

16 Mert e nép vezérei hitetõkké lettek, és a kiket vezetének, elvesztek.

17 Ezért ifjaiban sem gyönyörködik az Úr, s árváin és özvegyein sem könyörül; mert mindnyájan istentelenek és gonosztevõk, és minden száj bolondságot beszél. Mindezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van.

18 Mert a gonoszság felgerjedt, mint a tûz, s tövist és gazt emészt, és meggyújtja a sûrû erdõt, és felgomolyg az füst oszlopában.

19 A seregek Urának haragja miatt kiégett a föld, és a nép a tûznek eledele lõn: Senki atyjafián nem könyörül,

20 Jobbkézre vág és megéhezik, eszik balkézre és nem elégszik meg; mindnyájan karjoknak húsát eszik,

21 Manassé Efraimot és Efraim Manassét; s mindketten Júda ellen [kelnek]. Mindezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van.

1 但那受过困苦的， 必不再见幽暗。以前 神使西布伦和拿弗他利地被轻视， 日后却要使它们在沿海之路、约旦河外和外族人的加利利， 得着荣耀。（本节在《马索拉抄本》为8:23）

2 行在黑暗中的人民， 看见了大光； 住在死荫之地的人， 有光照耀他们。（本节在《马索拉抄本》为9:1）

3 你使这国之民增多， 又加添他们的欢乐； 他们在你面前欢乐， 好像收割时的欢乐一样； 又像人在均分战利品时的快乐一般。

4 因为他们所负的轭和肩头上的杖， 以及欺压他们的人的棍， 你都折断了， 像在米甸的日子一样。

5 因为战士在战争喧嚷中所穿的靴， 和辊在血中的袍， 都必烧毁， 成了烧火的燃料。

6 因为有一个婴孩为我们而生， 有一个儿子赐给我们； 政权必担在他的肩头上； 他的名必称为"奇妙的策士、全能的 神、永恒的父、和平的君"。

7 他的政权与平安必无穷无尽地增加， 他在大卫的宝座上治理他的国， 以公平和公义使国坚立稳固， 从现在直到永远。万军之耶和华的热心必成全这事。

8 主发出一个信息攻击雅各家， 信息落在以色列家。

9 所有的人民， 就是以法莲和撒玛利亚的居民， 都要知道这事； 他们凭着骄傲和自大的心说：

10 "砖墙倒塌了， 我们就用凿好的石头来建筑； 桑树砍倒了， 我们就用香柏树替换。"

11 因此， 耶和华必兴起利汛的敌人来攻击以色列， 并且要激动以色列的仇敌。

12 东有亚兰人， 西有非利士人； 他们张开口来要吞灭以色列。虽然这样， 耶和华的怒气还没有转消， 他的手仍然伸出。

13 这人民还没有回转、归向那击打他们的万军之耶和华， 也没有寻求他。

14 因此， 耶和华在一日之间， 必从以色列中剪除头和尾、棕枝与芦苇。

15 长老和尊贵人就是头； 用谎言教导人的先知就是尾。

16 因为那些领导这人民的， 使他们走错了路； 那些被领导的， 都必一片混乱。

17 因此， 主不喜欢他们的年轻人， 也不怜恤他们的孤儿寡妇； 因为他们各人都是不敬虔的， 是邪恶的， 各人的口都说愚昧的话。虽然这样， 耶和华的怒气还没有转消， 他的手仍然伸出。

18 邪恶像火一般焚烧， 吞灭荆棘蒺藜， 连树林中的密丛也烧起火来， 它们旋转上腾， 成了烟柱。

19 因着万军之耶和华的烈怒， 地被烧毁， 人民成了烧火的燃料一般， 没有人顾惜自己的兄弟。

20 有人在右边切肉， 仍然饥饿； 在左边吞吃， 仍然不饱足； 各人竟吃自己手臂的肉。

21 玛拿西吞吃以法莲， 以法莲吞吃玛拿西， 又一起攻击犹大。虽然这样， 耶和华的怒气还没有转消， 他的手仍然伸出。