1 Oh, vajha megszakasztanád az egeket és leszállnál, elõtted a hegyek elolvadnának; mint a tûz meggyújtja a rõzsét, a vizet a tûz felforralja; hogy nevedet ellenségidnek megjelentsd, hogy elõtted reszkessenek a népek;

2 Hogy cselekednél rettenetes dolgokat, a miket nem vártunk; leszállnál és elõtted a hegyek elolvadnának.

3 Hiszen öröktõl fogva nem hallottak és fülökbe sem jutott, szem nem látott más Istent te kívüled, a ki így cselekszik azzal, a ki Õt várja.

4 Elébe mégy annak, a ki örvend és igazságot cselekszik, a kik útaidban rólad emlékeznek! Ímé, Te felgerjedtél, és mi vétkezénk; régóta így vagyunk; megtartatunk-é?

5 És mi mindnyájan [olyanok] voltunk, mint a tisztátalan, és mint megfertéztetett ruha minden mi igazságaink, és elhervadánk, mint a falomb mindnyájan, és álnokságaink, mint a szél, hordának el bennünket!

6 S nem volt, a ki segítségül hívta volna nevedet, a ki felserkenne és beléd fogóznék, mert orczádat elrejtéd tõlünk, és álnokságainkban minket megolvasztál.

7 Most pedig, Uram, Atyánk vagy Te, mi sár vagyunk és Te a mi alkotónk, és kezed munkája vagyunk mi mindnyájan.

8 Oh ne haragudjál Uram felettébb, és ne mindörökké emlékezzél meg álnokságinkról; ímé lásd, kérünk, mindnyájan a Te néped vagyunk.

9 Szentségednek városai pusztává lettenek, Sion pusztává lõn, Jeruzsálem kietlenné.

10 Szentségünk és ékességünk házát, hol téged atyáink dicsértenek, tûz perzselé föl, és minden a miben gyönyörködénk, elpusztult.

11 Hát megtartóztatod-é magad mind e mellett is, Uram; hallgatsz-é és gyötörsz minket felettébb?

12

1 愿你裂天而降！ （本节在《马索拉抄本》为63:19）愿群山都在你面前震动！

2 好像火烧着干柴， 又像火把水烧开， 使你的敌人认识你的名， 使列国在你面前发颤。（本节在《马索拉抄本》为64:1）

3 你行了可畏的事， 是我们料想不到的， 那时你降临， 群山都在你面前震动。

4 从古时以来， 人未曾听过， 耳未曾闻过， 眼未曾见过， 在你以外还有什么神， 能为等候他的人行事的。

5 你善待那些喜欢行义， 在你的道路上记念你的人。看哪！ 你曾发怒， 因为我们犯了罪； 这样的情形已经很久， 我们还能得救吗？

6 我们众人都像不洁净的人， 我们所有的义， 都像污秽的衣服； 我们众人都像叶子枯干， 我们的罪孽好像风一般把我们吹去。

7 没有人呼求你的名， 没有人奋起抓着你； 因为你掩面不顾我们， 使我们在自己罪孽的权势下融化。

8 耶和华啊！ 现在你还是我们的父； 我们不过是泥土， 你才是陶匠； 我们众人都是你手所作的。

9 耶和华啊！ 求你不要大发烈怒。不要永远记念罪孽。求你垂看我们， 我们众人都是你的子民。

10 你的圣城变了旷野， 锡安成了旷野， 耶路撒冷成了荒场。

11 我们那圣洁和荣美的殿， 就是我们的列祖赞美你的所在， 被火烧了。我们所喜爱的一切， 都成了废墟。

12 耶和华啊！ 对这些事你还忍得住吗？你仍然缄默不言， 使我们受苦到极点吗？