14 Mert épen úgy van ez, mint az az ember, a ki útra akarván kelni, eléhívatá az õ szolgáit, és a mije volt, átadá nékik.
15 És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettõt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az õ erejéhez képest; és azonnal útra kele.
16 Elmenvén pedig a ki az öt tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot.
17 Azonképen a kié a kettõ vala, az is más kettõt nyere.
18 A ki pedig az egyet kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az õ urának pénzét.
19 Sok idõ múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök.
20 És elõjövén a ki az öt tálentomot kapta vala, hoza más öt tálentomot, mondván: Uram, öt tálentomot adtál vala nékem; ímé más öt tálentomot nyertem azokon.
21 Az õ ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hû szolgám, kevesen voltál hû, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
22 Elõjövén pedig az is, a ki a két tálentomot kapta vala, monda: Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem azokon.
23 Monda néki az õ ura: Jól vagyon jó és hû szolgám, kevesen voltál hû, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
24 Elõjövén pedig az is, a ki az egy tálentomot kapta vala, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, a ki ott is aratsz, a hol nem vetettél, és ott is takarsz, a hol nem vetettél;
25 Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentomodat a földbe; ímé megvan a mi a tied.
26 Az õ ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, a hol nem vetettem, és ott is takarok, a hol nem vetettem;
27 El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét.
28 Vegyétek el azért tõle a tálentomot, és adjátok annak, a kinek tíz tálentoma van.
29 Mert mindenkinek, a kinek van, adatik, és megszaporíttatik; a kinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, a mije van.
30 És a haszontalan szolgát vessétek a külsõ sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
14 "天国又像一个人要出外远行， 就叫自己的仆人来， 把产业交给他们。
15 他按照各人的才干， 一个给三万个银币， 一个给一万二千个银币， 一个给六千个银币（原文作"五个， 二个， 一个他连得"； 一个他连得等于六千个银币）， 然后就远行去了。
16 那领了三万的马上去做生意， 另外赚了三万。
17 那领了一万二千的也是这样， 另赚了一万二千。
18 但那领了六千的， 却去把地挖开， 把主人的钱藏起来。
19 过了很久， 那些仆人的主人回来了， 要和他们算帐。
20 那领了三万个银币的， 带着另外的三万前来， 说： ‘主啊， 你交了三万给我， 你看， 我又赚了三万。’
21 主人对他说： ‘又良善又忠心的仆人哪， 你作得好！ 你既然在不多的事上忠心， 我要派你管理许多的事。进来， 享受你主人的快乐吧！ ’
22 那领了一万二千的也前来， 说： ‘主啊， 你交了一万二千给我， 你看， 我又赚了一万二千。’
23 主人对他说： ‘又良善又忠心的仆人哪， 你作得好！ 你既然在不多的事上忠心， 我要派你管理许多的事。进来， 享受你主人的快乐吧！ ’
24 那领了六千的也前来， 说： ‘主啊， 我知道你是个严厉的人， 没有撒种的地方， 你要收割； 没有散播的地方， 你要收聚。
25 所以， 我就害怕起来， 去把你的钱藏在地里。你看， 你的钱还在这里。’
26 可是主人对他说： ‘你这个又可恶又懒惰的仆人， 你既然知道我要在没有撒种的地方收割， 在没有散播的地方收聚，
27 那你就应该把我的钱存入银行， 到我回来的时候， 可以连本带利收回。
28 你们把他的六千银币拿去， 交给那个有六万的。
29 因为凡是有的， 还要给他， 他就充足有余； 凡是没有的， 就算他有什么也要拿去。
30 把这没有用的仆人丢在外面的黑暗里， 在那里必要哀哭切齿。’