1 Mikor pedig látta Bálám, hogy tetszik az Úrnak, hogy megáldja Izráelt, nem indula, mint az elõtt, varázslatok után, hanem fordítá az õ orczáját a puszta felé.

2 És mikor felemelte Bálám az õ szemeit, látá Izráelt, a mint letelepedett az õ nemzetségei szerint; és Istennek lelke vala õ rajta.

3 Akkor elkezdé az õ példázó beszédét és monda: Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyílt szemû embernek szózata.

4 Annak szózata, a ki hallja Istennek beszédét, a ki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel:

5 Mily szépek a te sátoraid óh Jákób! a te hajlékaid óh Izráel!

6 Mint kiterjesztett völgyek, mint kertek a folyóvíz mellett, mint az Úr plántálta áloék, mint czédrusfák a vizek mellett!

7 Víz ömledez az õ vedreibõl, vetését bõ víz [öntözi;] királya nagyobb Agágnál, és felmagasztaltatik az õ országa.

8 Isten hozta ki Égyiptomból, az õ ereje mint a vad bivalyé: megemészti a pogányokat, az õ ellenségeit; csontjaikat megtöri, és nyilaival által veri.

9 Lehever, nyugszik mint hím oroszlán, és mint nõstény oroszlán; ki serkenti fel õt? A ki áld téged, áldott lészen, és ki átkoz téged, átkozott lészen.

10 És felgerjede Báláknak haragja Bálám ellen, és egybeüté kezeit, és monda Bálák Bálámnak: Azért hívtalak téged, hogy átkozd meg ellenségeimet; és ímé igen megáldottad immár három ízben.

11 Most azért fuss a te helyedre. Mondottam vala, hogy igen megtisztellek téged; de ímé megfosztott téged az Úr a tisztességtõl.

12 És monda Bálám Báláknak: A te követeidnek is, a kiket küldöttél volt hozzám, nem így szólottam-é, mondván:

13 Ha Bálák az õ házát ezüsttel és aranynyal tele adná is nékem, az Úrnak beszédét által nem hághatom, hogy magamtól jót, vagy rosszat cselekedjem. A mit az Úr szól, azt szólom.

14 Most pedig én elmegyek ímé az én népemhez; jõjj, hadd jelentsem ki néked, mit fog cselekedni e nép a te népeddel, a következõ idõben.

15 És elkezdé az õ példázó beszédét, és monda: Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyilt szemû ember szózata,

16 Annak szózata, a ki hallja Istennek beszédét, és a ki tudja a Magasságosnak tudományát, és a ki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel.

17 Látom õt, de nem most; nézem õt, de nem közel. Csillag származik Jákóbból, és királyi pálcza támad Izráelbõl; és általveri Moábnak oldalait, és összetöri Sethnek minden fiait.

18 És Edom [más] birtoka lesz, Szeir az õ ellensége is [másnak] birtoka lesz; de hatalmasan cselekszik Izráel.

19 És uralkodik a Jákóbtól való, és elveszti a városból a megmaradtat.

20 És mikor látja vala Amáleket, elkezdé az õ példázó beszédét, és monda: Amálek elsõ a nemzetek között, de végezetre mindenestõl elvész.

21 És mikor látja vala a Keneust, elkezdé példázó beszédét, és monda: Erõs a te lakhelyed, és sziklára raktad fészkedet;

22 Mégis el fog pusztulni Kain; a míg Assur téged fogva viszen.

23 Újra kezdé az õ példázó beszédét, és monda: Óh, ki fog élni még, a mikor véghez viszi ezt az Isten?

24 És Kittim partjairól hajók [jõnek,] és nyomorgatják Assúrt, nyomorgatják Ébert is, és ez is mindenestõl elvész.

25 Felkele azért Bálám, és elméne, hogy visszatérjen az õ helyére. És Bálák is elméne az õ útján.

1 巴兰见耶和华喜欢赐福以色列， 就不再像前两次一样去求观兆的方法， 却面向旷野。

2 巴兰举目， 看见以色列人按着支派居住， 神的灵就临到他身上。

3 他就作歌， 说： "比珥的儿子巴兰说： ‘有眼光的人说，

4 得听 神的话语、得见全能者的异象、身体仆倒而眼目睁开的人说：

5 雅各啊， 你的会幕多么佳美； 以色列啊， 你的帐幕多么美好！

6 像扩展的棕林， 如河边的园子， 似耶和华栽种的沉香树， 又像水旁的香柏树。

7 必有水从他的桶中流出来， 他的后裔必在多水之处； 他的王必超过亚甲， 他的国度必被高举。

8 领他出埃及的 神， 对他好像野牛的角； 他要吞吃敌国， 打碎他们的骨头， 用箭射透他们。

9 他蹲伏躺下， 好像公狮， 又像母狮， 谁敢使他起立呢？给你祝福的， 愿他蒙福； 咒诅你的， 愿他受咒诅。’"

10 巴勒向巴兰生气， 就拍起手； 巴勒对巴兰说： "我请你来咒诅我的敌人， 如今你反倒祝福他们这三次。

11 现在你逃回你的地方去吧； 我说过我要大大地使你得尊荣， 但是耶和华阻止你使你不得尊荣。"

12 巴兰对巴勒说： "我不是告诉了你派来的使者说：

13 ‘就算巴勒把满屋的金银给我， 我也不能越过耶和华的命令， 随自己的心意行好行歹’吗？耶和华说什么， 我就说什么。

14 现在我要回我本族去了； 你来， 我要告诉你这个民族日后要怎样待你的人民。"

15 他就作歌， 说： "比珥的儿子巴兰说： ‘开着眼的人说，

16 那得听 神的话语、明白至高者的知识、得见全能者的异象、身体仆倒而眼目睁开的人说：

17 我看见他， 却不是现在； 我望见他， 却不是近处； 必有一星从雅各而出， 必有一杖从以色列兴起； 他必打碎摩押的额角， 粉碎一切舍特人的头顶。

18 他必得以东作产业， 又得仇敌之地西珥作产业； 只有以色列人成为强壮。

19 有一位从雅各而出的必掌大权， 他要除灭城中余下的人。’"

20 巴兰看见了亚玛力， 就作歌， 说： "亚玛力原是列国之首， 他的结局却是灭亡。"

21 巴兰看见了基尼人， 就作歌， 说： "你的居所坚固， 你的窝巢建在磐石中；

22 但基尼必被毁灭； 亚述要到几时才把你掳去呢？"

23 巴兰又作歌， 说： "哀哉， 神决定这事， 谁能得活呢？

24 必有船从基提而来， 苦害亚述， 苦害希伯； 他却要灭亡。"

25 于是巴兰起来， 回自己的地方去； 巴勒也回去了。