1 Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,

2 A mint nékünk elõnkbe adták, a kik kezdettõl fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:

3 Tetszék énnékem is, ki eleitõl fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,

4 Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.

5 Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevû pap az Abia rendjébõl; az õ felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.

6 És mind a ketten igazak valának az Isten elõtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.

7 És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddõ vala, és mind a ketten [immár] idõs emberek valának.

8 Lõn pedig, hogy mikor õ rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten elõtt,

9 A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.

10 És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;

11 Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölõ oltár jobbja felõl.

12 És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg õt.

13 Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az õ nevét Jánosnak.

14 És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az õ születésén;

15 Mert nagy lészen az Úr elõtt, és bort és részegítõ italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az õ anyjának méhétõl fogva.

16 És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az õ Istenükhöz.

17 És ez [Õ] elõtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.

18 És monda Zakariás az angyalnak: Mirõl tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem [is] igen idõs.

19 És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten elõtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.

20 És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az õ idejökben.

21 A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.

22 És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert õ [csak] integetett nékik, és néma maradt.

23 És lõn, hogy mikor leteltek az õ szolgálatának napjai, elméne haza.

24 E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az õ felesége, és elrejtõzék öt hónapig, mondván:

25 Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben [reám] tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.

26 A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentõl Galileának városába, a melynek neve Názáret,

27 Egy szûzhöz, a ki a Dávid házából való József nevû férfiúnak volt eljegyezve. A szûznek neve pedig Mária.

28 És bemenvén az angyal õ hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.

29 Az pedig látván, megdöbbene az õ beszédén, és elgondolkodék, [hogy] micsoda köszöntés ez?!

30 És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.

31 És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az õ nevét JÉZUSNAK.

32 Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az õ atyjának, királyi székét;

33 És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az õ királyságának vége nem lészen!

34 Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?

35 És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.

36 És ímé Erzsébet, a te rokonod, õ is fogant fiat az õ vénségében; és ez [már] a hatodik hónapja néki, a kit meddõnek hívtak:

37 Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.

38 Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne õ tõle az angyal.

39 Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;

40 És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.

41 És lõn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az õ méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;

42 És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.

43 És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?

44 Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.

45 És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.

46 Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,

47 És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.

48 Mert reá tekintett az õ szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.

49 Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az õ neve!

50 És az õ irgalmassága nemzetségrõl nemzetségre [vagyon] azokon, a kik õt félik.

51 Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az õ szívök gondolatában felfuvalkodottakat.

52 Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.

53 Éhezõket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.

54 Felvevé Izráelnek, az õ szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az õ irgalmasságáról.

55 (A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az õ magva iránt mindörökké!

56 Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.

57 Erzsébetnek pedig betelék az õ szülésének ideje, és szûle fiat.

58 És meghallák az õ szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett õ vele; és együtt örülének vele.

59 És lõn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az õ atyja nevérõl Zakariásnak akarák õt nevezni.

60 És felelvén az õ anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.

61 És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.

62 És intének az õ atyjának, hogy minek akarja neveztetni?

63 Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.

64 És feloldódék az õ szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.

65 És félelem szállott minden õ szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.

66 És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekbõl? És az Úrnak keze vala õ vele.

67 És Zakariás, az õ atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:

68 Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az õ népét,

69 És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az õ gyermekének, Dávidnak házában,

70 A mint szólott az õ szent prófétáinak szája által, kik eleitõl fogva voltak,

71 Hogy a mi ellenségeinktõl megszabadít, és mindazoknak kezébõl, a kik minket gyûlölnek;

72 Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az õ szent szövetségérõl,

73 Az esküvésrõl, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy õ megadja nékünk,

74 Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezébõl, félelem nélkül szolgáljunk néki.

75 Szentségben és igazságban õ elõtte a mi életünknek minden napjaiban.

76 Te pedig kis gyermek, a magasságos [Isten] prófétájának hivattatol; mert az Úr elõtt jársz, hogy az õ útait megkészítsed;

77 És az üdvösség ismeretére megtanítsad az õ népét, a bûnöknek bocsánatjában.

78 A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,

79 Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!

80 A kis gyermek pedig nevekedik és erõsödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.

1 尊敬的提阿非罗先生， 因为有许多人， 已经把在我们中间成就了的事，

2 按照起初亲眼看见的传道人所传给我们的， 编著成书；

3 我已经把这些事从头考查过， 认为也应该按着次序写给你，

4 让你晓得所学到的道理， 都是确实的。

5 犹太王希律在位的日子， 亚比雅班里有一个祭司， 名叫撒迦利亚， 他妻子是亚伦的后代， 名叫以利沙伯。

6 他们在 神面前都是义人， 遵行主的一切诫命规条， 无可指摘，

7 只是没有孩子， 因为以利沙伯不生育， 二人又都上了年纪。

8 有一次， 撒迦利亚在 神面前按着班次执行祭司的职务，

9 照祭司的惯例抽中了签， 进入主的圣殿烧香。

10 烧香的时候， 众人都在外面祈祷。

11 有主的使者站在香坛右边， 向他显现。

12 撒迦利亚一见就惊慌起来， 十分害怕。

13 天使说： "撒迦利亚， 不要怕， 因为你的祈求已蒙垂听， 你妻子以利沙伯要给你生一个儿子， 你要给他起名叫约翰。

14 你必欢喜快乐， 许多人因他出生， 也必喜乐。

15 他在主面前要被尊为大， 淡酒浓酒都不喝， 未出母腹就被圣灵充满。

16 他要使许多以色列人转向主他们的 神。

17 他必有以利亚的灵和能力， 行在主的前面， 叫父亲的心转向儿女， 叫悖逆的转向义人的意念， 为主安排那预备好了的人民。"

18 撒迦利亚对天使说： "我怎么能知道这事呢？我已经老了， 我妻子也上了年纪。"

19 天使回答： "我是站在 神面前的加百列， 奉差遣向你说话， 报给你这好消息。

20 看吧！ 到了时候我的话必要应验； 因为你不信我的话， 你必成为哑巴， 直到这些事成就的那一天， 才能说话。"

21 众人等候撒迦利亚； 因他在圣殿里迟迟不出来， 觉得奇怪。

22 等到他出来， 却不能讲话， 竟成了哑巴， 不断地向他们打手式， 他们就知道他在圣殿里见了异象。

23 供职的日子满了， 他就回家去。

24 过了几天， 他妻子以利沙伯怀了孕， 隐藏了五个月， 说：

25 "主在眷顾的日子， 这样看待我， 要把我在人间的羞耻除掉。"

26 到了第六个月， 天使加百列奉 神差遣， 往加利利的拿撒勒城去，

27 到了一个童贞女那里， 她已经和大卫家一个名叫约瑟的人订了婚， 童贞女的名字是马利亚。

28 天使进去， 对她说： "恭喜！ 蒙大恩的女子， 主与你同在！ "

29 她却因这话惊慌起来， 反复思想这样祝贺是什么意思。

30 天使说： "马利亚， 不要怕！ 因你已从 神那里蒙了恩。

31 你将怀孕生子， 要给他起名叫耶稣。

32 他将要被尊为大， 称为至高者的儿子， 主 神要把他祖大卫的王位赐给他，

33 他要作王统治雅各家， 直到永远， 他的国没有穷尽。"

34 马利亚对天使说： "我还没有出嫁， 怎能有这事呢？"

35 天使回答： "圣灵要临到你， 至高者的能力要覆庇你， 因此那将要出生的圣者， 必称为 神的儿子。

36 你看， 你亲戚以利沙伯， 被称为不生育的， 在老年也怀了男胎， 现在已是第六个月了，

37 因为在 神没有一件事是不可能的。"

38 马利亚说： "我是主的婢女， 愿照你的话成就在我身上！ "天使就离开她去了。

39 后来， 马利亚就起身， 急忙向山地去， 来到犹大的一座城，

40 进了撒迦利亚的家， 向以利沙伯问安。

41 以利沙伯一听见马利亚的问安， 腹中的胎儿就跳动， 以利沙伯也被圣灵充满，

42 就高声说： "你在女子中是有福的！ 你腹中的胎儿也是有福的！

43 我主的母亲竟然到我这里来。这事怎会临到我呢？

44 你看， 你问安的声音一进我的耳朵， 我腹中的胎儿就欢喜跳跃。

45 这相信主传给她的话必要成就的女子是有福的。"

46 马利亚说： "我心尊主为大，

47 我灵以 神我的救主为乐，

48 因为他垂顾他使女的卑微， 看哪！ 今后万代都要称我为有福。

49 全能者为我行了大事， 他的名为圣；

50 他的怜悯世世代代归与敬畏他的人。

51 他用膀臂施展大能， 驱散心里妄想的狂傲人。

52 他使有权能的失位， 叫卑微的升高，

53 让饥饿的得饱美食， 使富足的空手回去。

54 他扶助了他的仆人以色列， 为要记念他的怜悯，

55 正如他向我们列祖所说的， 恩待亚伯拉罕和他的后裔， 直到永远。"

56 马利亚和以利沙伯同住约有三个月， 就回家去了。

57 以利沙伯的产期到了， 生了一个儿子。

58 邻里亲戚， 听见主向她大施怜悯， 都和她一同欢乐。

59 到了第八天， 他们来给孩子行割礼， 要照他父亲的名字， 叫他撒迦利亚。

60 但他母亲说： "不可， 要叫他约翰。"

61 他们说： "你亲族里没有叫这名字的。"

62 他们就向孩子的父亲打手式， 看他要叫他什么。

63 他要了一块写字版， 写上说： "他的名字是约翰。"众人都希奇。

64 撒迦利亚的口舌立刻开了， 就出声称颂 神。

65 住在周围的人都害怕， 这一切事传遍了整个犹太山地，

66 凡听见的就把这些事放在心里， 说： "这孩子将会成为怎样的人呢？因为主的手与他同在。"

67 他的父亲撒迦利亚被圣灵充满， 预言说：

68 "主， 以色列的 神， 是应当称颂的， 因他眷顾自己的子民， 施行救赎，

69 在他仆人大卫家中， 为我们兴起救恩的角，

70 正如主自古以来借圣先知口中所说的，

71 救我们脱离仇敌， 和恨我们的人的手；

72 向我们列祖施怜悯， 记念他的圣约，

73 就是他对我们祖先亚伯拉罕所起的誓，

74 把我们从仇敌手中救拔出来， 叫我们可以坦然无惧， 用圣洁公义， 在他面前一生一世敬拜他。

76 孩子啊， 你要称为至高者的先知， 因为你要行在主的面前， 预备他的路，

77 使他的子民， 因罪得赦， 就知道救恩。

78 因我们 神的怜悯， 使清晨的阳光从高天临到我们，

79 光照那坐在黑暗中死荫里的人， 引导我们的脚， 走上平安的路。"

80 这孩子渐渐长大， 心灵健壮， 住在旷野， 直到他在以色列人中公开露面的日子。