1 A hétnek elsõ [napján] pedig kora reggel a sírhoz menének, vivén az elkészített fûszerszámokat, és némely [más asszonyok is] velök.

2 És a követ a sírról elhengerítve találák.

3 És mikor bementek, nem találák az Úr Jézus testét.

4 És lõn, hogy mikor õk e felett megdöbbenének, ímé két férfiú álla melléjök fényes öltözetben:

5 És mikor õk megrémülvén a földre hajták orczájokat, azok mondának nékik: Mit keresitek a holtak között az élõt?

6 Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt,

7 Mondván: Szükség az ember Fiának átadatni a bûnös emberek kezébe, és megfeszíttetni, és harmadnapon feltámadni.

8 Megemlékezének azért az õ szavairól.

9 És visszatérvén a sírtól, elmondák mindezeket a tizenegynek, és mind a többieknek.

10 Valának pedig Mária Magdaléna, és Johanna, és a Jakab [anyja] Mária, és egyéb asszonyok õ velök, a kik ezeket mondák az apostoloknak.

11 De az õ szavuk csak üres beszédnek látszék azok elõtt; és nem hivének nékik.

12 Péter azonban felkelvén elfuta a sírhoz, és behajolván látá, hogy csak a lepedõk vannak ott; és elméne, magában csodálkozván e dolgon.

13 És ímé azok közül ketten mennek vala ugyanazon a napon egy faluba, mely Jeruzsálemtõl hatvan futamatnyira vala, melynek neve vala Emmaus.

14 És beszélgetének magok közt mindazokról, a mik történtek.

15 És lõn, hogy a mint beszélgetének és egymástól kérdezõsködének, maga Jézus hozzájok menvén, velök együtt megy vala az úton.

16 De az õ szemeik visszatartóztatának, hogy õt meg ne ismerjék.

17 Monda pedig nékik: Micsoda szavak ezek, a melyeket egymással váltotok jártotokban? és [miért] vagytok szomorú ábrázattal?

18 Felelvén pedig az egyik, kinek neve Kleofás, monda néki: Csak te vagy-é jövevény Jeruzsálemben, és nem tudod minémû dolgok lettek abban e napokon?

19 És monda nékik: Micsoda dolgok? Azok pedig mondának néki: A melyek [esének] a Názáretbeli Jézuson, ki próféta vala, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten elõtt és az egész nép elõtt:

20 És mimódon adák õt a fõpapok és a mi fõembereink halálos ítéletre, és megfeszíték õt.

21 Pedig mi azt reméltük, hogy õ az, a ki meg fogja váltani az Izráelt. De mindezek mellett ma van harmadnapja, hogy ezek lettek.

22 Hanem valami közülünk való asszonyok is megdöbbentettek minket, kik jó reggel a sírnál valának;

23 És mikor nem találták az õ testét, [haza] jöttek, mondván, hogy angyalok jelenését is látták, kik azt mondják, hogy õ él.

24 És azok közül némelyek, kik velünk valának, elmenének a sírhoz, és úgy találák, a mint az asszonyok is mondták; õt pedig nem látták.

25 És õ monda nékik: Óh balgatagok és rest szívûek mindazoknak elhivésére, a miket a próféták szóltak!

26 Avagy nem ezeket kellett-é szenvedni a Krisztusnak, és úgy menni be az õ dicsõségébe?

27 És elkezdvén Mózestõl és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nékik minden írásokban, a mik õ felõle megirattak.

28 Elközelítének pedig a faluhoz, a melybe mennek vala; és õ úgy tõn, mintha tovább menne.

29 De kényszeríték õt, mondván: Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lehanyatlott! Beméne azért, hogy velök maradjon.

30 És lõn, mikor leült velök, a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén, nékik adá.

31 És megnyilatkozának az õ szemeik, és megismerék õt; de õ eltünt elõlük.

32 És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-é a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá nékünk az írásokat?

33 És felkelvén azon órában, visszatérének Jeruzsálembe, és egybegyûlve találák a tizenegyet és azokat, a kik velök valának.

34 Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonynyal, és megjelent Simonnak!

35 És ezek is elbeszélék, mi történt az úton, és miképen ismerték meg õk a kenyér megszegésérõl.

36 És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus õ közöttök, és monda nékik: Békesség néktek!

37 Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék, hogy valami lelket látnak.

38 És monda nékik: Miért háborodtatok meg, és miért támadnak szívetekben okoskodások?

39 Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, a mint látjátok, hogy nékem van!

40 És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait.

41 Mikor pedig még nem hívék az öröm miatt, és csodálkozának, monda nékik: Van-é itt valami enni valótok?

42 Õk pedig adának néki egy darab sült halat, és valami lépesmézet,

43 Melyeket elvõn, és elõttök evék.

44 És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, a mik megirattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felõlem.

45 Akkor megnyilatkoztatá az õ elméjöket, hogy értsék az írásokat.

46 És monda nékik: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon:

47 És prédikáltatni az õ nevében a megtérésnek és a bûnök bocsánatának minden pogányok között, Jeruzsálemtõl elkezdve.

48 Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai.

49 És ímé én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erõvel.

50 Kivivé pedig õket Bethániáig; és felemelvén az õ kezeit, megáldá õket.

51 És lõn, hogy míg áldá õket, tõlök elszakadván, felviteték a mennybe.

52 Õk pedig imádván õt, visszatérének nagy örömmel Jeruzsálembe;

53 És mindenkor a templomban valának, dícsérvén és áldván az Istent. Ámen.

1 礼拜日大清早的时候， 妇女们带着预备好的香料， 来到坟墓那里，

2 发现石头已经从坟墓辊开了，

3 就进去， 却找不着主耶稣的身体。

4 她们正为此事猜疑的时候， 忽然有两个人， 穿着闪烁耀目的衣服， 站在她们旁边。

5 她们害怕， 把脸伏在地上。那两个人对她们说： "为什么在死人中找活人呢？

6 他不在这里， 已经复活了。你们应当记得他还在加利利的时候， 怎样告诉你们，

7 说： ‘人子必须被交在罪人手里， 钉在十字架上， 第三日复活。’"

8 她们就想起他的话，

9 于是从坟地回去， 把这一切事告诉十一个使徒和其余的人。

10 那些妇女就是抹大拉的马利亚， 约亚拿和雅各的母亲马利亚， 以及其他在一起的妇女， 她们把这些事向使徒说了。

11 使徒以为这些话是无稽之谈， 就不相信。

12 彼得却起来跑到坟墓那里， 屈身往里观看， 只见细麻布在那里， 就回去了， 对所发生的事非常惊奇。

13 同一天， 门徒中有两个人往一个叫以马午斯的村子去， 那村子距耶路撒冷约十一公里；

14 他们彼此谈论所发生的这一切事。

15 正在交谈议论的时候， 耶稣亲自走近他们， 与他们同行，

16 但他们的眼睛却给蒙蔽了， 认不出他来。

17 耶稣说： "你们走路的时候， 彼此讨论的是什么事呢？"他们就站住， 面带愁容；

18 一个名叫革流巴的回答他： "在耶路撒冷作客的， 难道只有你不知道这几天在那里所发生的事吗？"

19 他说： "什么事呢？"他们说： "就是拿撒勒人耶稣的事。他是先知， 在 神和众人面前， 说话行事都有大能。

20 我们的祭司长和官长， 竟把他交出去， 判了死罪， 钉在十字架上。

21 但我们素来盼望要救赎以色列的就是他。不但这样， 这些事发生到今天， 已经是第三天了。

22 而且我们中间有几个妇女使我们惊奇， 她们清早到坟墓那里去，

23 却找不到他的身体。她们回来说看见天使显现， 天使说他活了。

24 又有我们中间的几个人到坟墓那里去， 所看见的正如妇女们所说的， 只是没有看见他。"

25 耶稣说： "无知的人哪， 先知所说的一切话， 你们心里信得太迟钝了！

26 基督这样受害， 然后进入他的荣耀， 不是应当的吗？"

27 于是他从摩西和众先知起， 把所有关于自己的经文， 都给他们解释明白了。

28 他们走近要去的村子， 他好像还要往前行，

29 他们强留他说： "天晚了， 太阳下山了， 请与我们同住吧！ "他就进去与他们同住。

30 到了吃饭的时候， 他拿起饼来， 感谢了， 擘开递给他们，

31 他们的眼睛开了， 才认出是耶稣来； 他却从他们面前不见了。

32 他们彼此说： "在路上他对我们说话， 给我们解释圣经的时候， 我们的心不是火热的吗？"

33 他们就立时起来回耶路撒冷去。在那里遇见十一个使徒和跟他们聚在一起的人，

34 说： "主果然复活了， 已经向西门显现了。"

35 两个人就把在路上的事， 和擘饼的时候他们怎样认出耶稣来的事， 都述说了一遍。

36 正说这话的时候， 耶稣亲自站在他们当中， 说： "愿你们平安。"

37 他们非常惊怕， 以为看见了灵。

38 他说： "你们为什么惊慌， 为什么心里疑惑呢？

39 你们看我的手、我的脚， 就知道我是谁。摸我看看， 灵没有骨， 没有肉； 你们看， 我是有的。"

40 说了这话， 就把手和脚给他们看。

41 他们欢喜到不敢相信， 并且很惊奇。耶稣说： "你们这里有什么吃的没有？"

42 他们就给了他一片烧鱼。

43 他接过来， 在他们面前吃了。

44 主对他们说： "这就是我从前与你们同在的时候， 对你们说过的话： 摩西的律法、先知书和诗篇上所记关于我的一切事， 都必定应验。"

45 于是他开他们的心窍， 使他们明白圣经；

46 又说： "经上这样记着： 基督必须受害， 第三天从死人中复活。

47 人要奉他的名， 传讲悔改与赦罪的道， 从耶路撒冷起， 直传到万国。

48 你们就是这些事的见证。

49 我要使我父的应许临到你们身上， 你们当在城里等候， 直到得着从上面来的能力。"

50 主带他们出去， 到了伯大尼附近， 举手给他们祝福。

51 正在祝福的时候， 他就离开他们， 被接到天上去了。

52 他们就敬拜他， 欢欢喜喜地回到耶路撒冷，

53 常常在殿里称颂 神。