1 És bemenvén, általméne Jerikhón.
2 És ímé [vala ott] egy ember, a kit nevérõl Zákeusnak hívtak; és az fõvámszedõ vala, és gazdag.
3 És igyekezék Jézust látni, ki az; de a sokaságtól nem láthatá, mivelhogy termete szerint kis ember volt.
4 És elõre futván felhága egy eperfüge fára, hogy õt lássa; mert arra vala elmenendõ.
5 És mikor arra a helyre jutott, feltekintvén Jézus, látá õt, és monda néki: Zákeus, hamar szállj alá; mert ma nékem a te házadnál kell maradnom.
6 És sietve leszálla, és örömmel fogadá õt.
7 És mikor [ezt] látták, mindnyájan zúgolódának, mondván hogy: Bûnös emberhez ment be szállásra.
8 Zákeus pedig elõállván, monda az Úrnak: Uram, ímé minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitõl valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe.
9 Monda pedig néki Jézus: Ma lett idvessége ennek a háznak! mivelhogy õ is Ábrahám fia.
10 Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett.
11 És mikor azok ezeket hallották, folytatá és monda egy példázatot, mivelhogy közel vala Jeruzsálemhez, és azok azt gondolák, hogy azonnal megjelenik az Isten országa.
12 Monda azért: Egy nemes ember elméne messze tartományba, hogy országot vegyen magának, aztán visszatérjen.
13 Elõszólítván azért tíz szolgáját, ada nékik tíz gírát, és monda nékik: Kereskedjetek, míg megjövök.
14 Az õ alattvalói pedig gyûlölék õt, és követséget küldének utána, mondván: Nem akarjuk, hogy õ uralkodjék mi rajtunk.
15 És lõn, mikor megjött az ország vétele után, parancsolá, hogy az õ szolgáit, a kiknek a pénzt adta, hívják õ hozzá, hogy megtudja, ki mint kereskedett.
16 Eljöve pedig az elsõ, mondván: Uram, a te gírád tíz gírát nyert.
17 Õ pedig monda néki: Jól vagyon jó szolgám; mivelhogy kevesen voltál hív, legyen birodalmad tíz városon.
18 És jöve a második, mondván: Uram, a te gírád öt gírát nyert.
19 Monda pedig ennek is: Néked is legyen birodalmad öt városon.
20 És jöve egy másik, mondván: Uram, imhol a te gírád, melyet egy keszkenõben eltéve tartottam;
21 Mert féltem tõled, mivelhogy kemény ember vagy; elveszed a mit nem [te] tettél el, és aratod, a mit nem [te] vetettél.
22 Monda pedig annak: A te szádból ítéllek meg téged, gonosz szolga. Tudtad, hogy én kemény ember vagyok, ki elveszem, a mit nem [én] tettem el, és aratom, a mit nem [én] vetettem;
23 Miért nem adtad azért az én pénzemet a [pénzváltók] asztalára, és én megjövén, kamatostól kaptam volna azt vissza?
24 És az ott állóknak monda: Vegyétek el ettõl a gírát, és adjátok annak, a kinek tíz gírája van.
25 És mondának néki: Uram, tíz gírája van!
26 [És] [õ monda]: Mert mondom néktek, hogy mindenkinek, a kinek van, adatik; a kinek pedig nincs, még a mije van is, elvétetik tõle.
27 Sõt ennek felette amaz én ellenségeimet is, kik nem akarták, hogy én õ rajtok uralkodjam, hozzátok ide, és öljétek meg elõttem!
28 És ezeket mondván, megy vala elõl, felmenvén Jeruzsálembe.
29 És lõn, mikor közelgetett Béthfágéhoz és Bethániához, a hegyhez, mely Olajfák [hegyének] hívatik, elkülde kettõt az õ tanítványai közül,
30 Mondván: Menjetek el az átellenben levõ faluba; melybe bemenvén, találtok egy megkötött vemhet, melyen soha egy ember sem ült: eloldván azt, hozzátok ide.
31 És ha valaki kérdez titeket: Miért oldjátok el? ezt mondjátok annak: Mert az Úrnak szüksége van reá.
32 És elmenvén a küldöttek, úgy találák, a mint nékik mondotta.
33 És mikor a vemhet eloldák, mondának nékik annak gazdái: Miért oldjátok el a vemhet?
34 Õk pedig mondának: Az Úrnak szüksége van reá.
35 Elvivék azért azt Jézushoz: és az õ felsõruháikat a vemhére vetvén, Jézust reá helyhezteték.
36 És mikor õ méne, az õ felsõruháikat az útra teríték.
37 Mikor pedig immár közelgete az Olajfák hegyének lejtõjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fenszóval mindazokért a csodákért, a melyeket láttak;
38 Mondván: Áldott a Király, ki jõ az Úrnak nevében! Békesség a mennyben, és dicsõség a magasságban!
39 És némelyek a farizeusok közül a sokaságból mondának néki: Mester, dorgáld meg a te tanítványaidat!
40 És õ felelvén, monda nékik: Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.
41 És mikor közeledett, látván a várost, síra azon.
42 Mondván: Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani napodon is, a mik néked a te békességedre [valók]! de most elrejtettek a te szemeid elõl.
43 Mert jõnek reád napok, mikor a te ellenségeid te körülted palánkot építenek, és körülvesznek téged, és mindenfelõl megszorítanak téged.
44 És a földre tipornak téged, és a te fiaidat te benned; és nem hagynak te benned követ kövön; mivelhogy nem ismerted meg a te meglátogatásodnak idejét.
45 És bemenvén a templomba, kezdé kiûzni azokat, a kik adnak és vesznek vala abban,
46 Mondván nékik: Meg van írva: Az én házam imádságnak háza; ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek.
47 És tanít vala minden nap a templomban. A fõpapok pedig és az írástudók és a nép elõkelõi igyekeznek vala õt elveszteni:
48 És nem találták el, mit cselekedjenek; mert az egész nép õ rajta függ vala, [reá] hallgatván.
1 耶稣进了耶利哥， 正经过的时候，
2 有一个人名叫撒该， 是税吏长， 又很富有。
3 他想看看耶稣是怎么样的， 因为人多， 他又身材矮小， 就看不见。
4 于是他跑到前头， 爬上一棵桑树， 要看看耶稣， 因为耶稣就要从那里经过。
5 耶稣到了那里， 往上一看， 对他说： "撒该， 快下来， 今天我要住在你家里。"
6 他就赶快下来， 欢欢喜喜地接待耶稣。
7 众人看见就纷纷议论说： "他竟到罪人家里去住宿！ "
8 撒该站着对主说： "主啊， 请看， 我要把家财的一半分给穷人， 我若敲诈了谁， 就还他四倍。"
9 耶稣说： "今天救恩到了这家， 他也是亚伯拉罕的子孙。
10 因为人子来， 是要寻找拯救失丧的人。"
11 众人听这些话的时候， 因为耶稣已经接近耶路撒冷， 又因他们以为 神的国快要出现， 他就讲了一个比喻，
12 说： "有一个贵族往远方去要接受王位， 然后回来。
13 他叫了自己的十个仆人来， 给他们一千银币， 说： ‘你们拿去作生意， 等到我回来。’
14 他本国的人却恨他， 就派使者跟着去说： ‘我们不愿意这个人作王统治我们。’
15 他得了王位回来， 就吩咐把那些领了钱的仆人召来， 要知道他们作生意赚了多少。
16 第一个走过来说： ‘主啊， 你的一百银币， 已经赚了一千。’
17 主人说： ‘好， 良善的仆人， 你既然在最小的事上忠心， 可以有权管理十座城。’
18 第二个来说： ‘主啊， 你的一百银币， 已经赚了五百。’
19 主人说： ‘你可以管理五座城。’
20 另一个来说： ‘主啊， 你看， 你的一百银币， 我一直保存在手巾里，
21 因为我怕你， 你一向是严厉的人， 没有存的要提取， 没有种的要收割。’
22 主人说： ‘可恶的仆人！ 我要凭你的口定你的罪。你知道我是严厉的人， 没有存的要提取， 没有种的要收割吗？
23 那你为什么不把我的钱存入银行， 等我回来的时候， 把它连本带利取回来呢？’
24 他就对侍卫说： ‘夺过他的一百银币， 给那有一千的。’
25 他们说： ‘主啊， 他已经有一千银币了。’
26 主人说： ‘我告诉你们， 凡是有的， 还要给他； 没有的， 就算他有什么也要拿去。
27 至于我那些仇敌， 就是不愿意我作王统治他们的， 把他们拉到这里来， 在我面前杀掉！ ’"
28 耶稣讲完这些话， 就往前走， 上耶路撒冷去。
29 将到伯法其和伯大尼， 就在橄榄山那里， 他差派两个门徒，
30 说： "你们往对面的村子里去， 就会看见一头从来没有人骑过的小驴， 拴在那里， 把它解开牵来。
31 如果有人问为什么解开它， 你们要这样说： ‘主需要它。’"
32 被差的人去了， 发现和主所说的一样。
33 他们解开小驴的时候， 主人问他们： "你们为什么解开它？"
34 他们说： "主需要它。"
35 他们把小驴牵到耶稣那里， 把自己的衣服搭在上面， 扶着耶稣上去。
36 耶稣前行的时候， 众人把自己的衣服铺在路上。
37 他走近耶路撒冷， 快要下橄榄山的时候， 全体门徒因为所看见的一切神迹， 就欢乐起来， 大声赞美 神，
38 说： "奉主名来的王， 是应当称颂的！ 在天上有和平， 在至高之处有荣耀！ "
39 群众中有几个法利赛人对他说： "先生， 责备你的门徒吧！ "
40 耶稣说： "我告诉你们， 他们若不出声， 石头都要呼叫了。"
41 耶稣走近耶路撒冷的时候， 看见了城， 就为城哀哭，
42 说： "巴不得你在这日子， 知道关于你平安的事， 但现在这事在你眼前是隐藏的。
43 日子将到， 你的仇敌必筑垒攻击你， 周围环绕你， 四面困住你，
44 要摧毁你和你里面的儿女， 没有一块石头留在另一块石头上面， 因为你不知道那眷顾你的时期。"
45 耶稣进了圣殿， 就赶走作买卖的人，
46 对他们说： "经上记着： ‘我的殿是祷告的殿’， 你们竟把它弄成贼窝了。"
47 他天天在圣殿里教导人， 祭司长、经学家和民间的首领， 都想杀害他；
48 但他们不知道要怎样下手， 因为众人都围着他， 听他的教训。