1 Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.
2 Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.
3 Õrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg õt; és ha megtér, bocsáss meg néki.
4 És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.
5 És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!
6 Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestõl, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.
7 Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezõrõl megjõ: Jer elõ, ülj asztalhoz?
8 Sõt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?
9 Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.
10 Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
11 És lõn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy õ Samariának és Galileának közepette méne által.
12 És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:
13 És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
14 És mikor õket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lõn, hogy míg odamenének, megtisztulának.
15 Egy pedig õ közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsõítvén az Istent nagy szóval;
16 És arczczal leborula az õ lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.
17 Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?
18 Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsõséget adni az Istennek, csak ez az idegen?
19 És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.
20 Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jõ el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jõ el.
21 Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott [van]; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.
22 Monda pedig a tanítványoknak: Eljõ az idõ, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.
23 És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott [van]; de ne menjetek el, és ne kövessétek:
24 Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az õ napján.
25 De elõbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtõl.
26 És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.
27 Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.
28 Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;
29 De a mely napon kiment Lót Sodomából, tûz és kénkõ esett az égbõl, és mindenkit elvesztett:
30 Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.
31 Az nap, a ki a háztetõn lesz, és az õ holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezõn, azonképen ne forduljon hátra.
32 Emlékezzetek Lót feleségére!
33 Valaki igyekezik az õ életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.
34 Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
35 Két asszony õröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
36 Ketten lesznek a mezõn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
37 És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Õ pedig monda nékik: a hol a test, oda gyûlnek a saskeselyûk.
1 耶稣又对门徒说： "使人犯罪的事是免不了的， 但那使人犯罪的人有祸了！
2 就算拿一块大磨石拴在他的颈项上， 把他沉在深海里， 比他使这小子中的一个犯罪还好。
3 你们应当谨慎。如果你弟兄得罪你， 就劝戒他； 他若懊悔， 就饶恕他。
4 如果他一天七次得罪你， 又七次回转， 对你说： ‘我懊悔了！ ’你总要饶恕他。"
5 使徒对主说： "请你加添我们的信心。"
6 主说： "如果你们有信心像一粒芥菜种， 就是对这棵桑树说： ‘拔起根来， 栽到海里去！ ’它也必听从你们。
7 "你们中间谁有仆人去耕地或是放羊， 从田里回来， 你就对他说： ‘快过来坐下吃饭’；
8 而不对他说： ‘给我预备晚餐， 束起腰来服事我， 等我吃喝完了， 你才吃喝’呢？
9 仆人作了所吩咐的事， 主人还谢谢他吗？
10 你们也是这样， 作完一切吩咐你们的事， 应该说： ‘我们是无用的仆人， 我们只作了应分作的。’"
11 耶稣往耶路撒冷去， 经过撒玛利亚和加利利的边境。
12 他走进一个村庄， 有十个痲风病人迎面而来， 远远地站着，
13 大声说： "主耶稣啊， 可怜我们吧！ "
14 他看见了， 就对他们说： "你们去给祭司检查吧。"他们去的时候就洁净了。
15 内中有一个人见自己已经好了， 就回来大声颂赞 神，
16 在耶稣脚前把脸伏在地上感谢他。他是一个撒玛利亚人。
17 耶稣说： "洁净了的不是有十个人吗？那九个在哪里？
18 除了这外族人， 再没有一个回来颂赞 神吗？"
19 耶稣就对他说： "起来， 走吧， 你的信使你痊愈了。"
20 法利赛人问耶稣： " 神的国什么时候来到呢？"他回答： " 神的国来到， 是眼睛看不见的。
21 人不能说： ‘看哪！ 在这里’， 或说： ‘在那里’； 因为 神的国就在你们里面。"
22 他又对门徒说： "日子将到， 你们渴望看见人子的一个日子， 却见不到。
23 有人会对你们说： ‘看哪， 在那里； 看哪， 在这里！ ’你们不要出去， 也不要追随他们。
24 电光怎样从天这边一闪， 直照到天那边， 人子在他的日子也是这样。
25 但他必须先受许多苦， 被这个世代弃绝。
26 挪亚的时代怎样， 人子的时代也是怎样。
27 当时人们吃喝嫁娶， 直到挪亚进入方舟的那一天， 洪水来了， 把他们全都灭掉。
28 在罗得的时代也是这样， 人们吃喝买卖， 耕种建造，
29 直到罗得离开所多玛的那一天， 火与硫磺从天上降下来， 把他们全都灭掉。
30 人子显现的日子也是这样。
31 当那日， 人在房顶上， 器具在屋里， 不要下来拿； 在田里的， 照样不要回家。
32 应当记着罗得的妻子的教训。
33 凡是想保全生命的， 必丧掉生命； 凡是牺牲生命的， 却必保全生命。
34 我告诉你们， 当那夜， 两个人在一张床上， 一个被接去， 一个被撇下。
35 两个女人一起推磨， 一个被接去， 一个被撇下。"
36 （有些抄本有第36节： "两个人在田里， 一个被接去， 一个撇下来。"）
37 门徒问耶稣： "主啊， 这些事会在哪里发生呢？"主说： "尸首在哪里， 鹰也会聚集在哪里。"