1 Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:2 Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.3 Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.4 Tudod-é azt, hogy eleitõl fogva, mióta az embert e földre helyheztette,5 Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?6 Ha szinte az égig érne is az õ magassága, és a felleget érné is a fejével:7 Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van õ?8 Mint az álom, úgy elrepül és nem találják õt; eltünik, mint az éjjeli látomás.9 A szem, a mely rá ragyogott, nem [látja] többé, és az õ helye sem törõdik már vele.10 Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az õ rablott vagyonát.11 Csontjai, ha megtelnek is ifjú erõvel, de vele együtt roskad az a porba.12 Ha édes az õ szájában a gonoszság, és elrejti azt az õ nyelve alá;13 És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:14 Az õ étke elváltozik az õ gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.15 Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az õ hasából kiûzi azt az Isten.16 A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg õt,17 [Hogy] ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.18 A mit [másoktól] szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az õ cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.19 Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.20 Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.21 Az õ falánksága elõl semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az õ jóléte.22 Mikor teljes az õ bõsége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.23 Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.24 Mikor vasból csinált fegyver elõl fut, aczélból csinált íj veri át.25 Kihúzza és az kijön a testébõl és kivillan az epéjébõl; rettegés támad felette.26 Mindenféle titkos sötétség van az õ vagyonán; fúvás nélkül való tûz emészti meg õt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.27 Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.28 Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az õ haragjának napján.29 Ez a gonosz ember fizetése Istentõl, és az õ beszédének jutalma a Mindenhatótól.

1 Sofar de Naama falou nestes termos:2 É por isso que meus pensamentos me sugerem uma resposta, e estou impaciente por falar.3 Ouvi queixas injuriosas, foram palavras vãs que responderam a meu espírito.4 Não sabes bem que, em todos os tempos, desde que o homem foi posto na terra,5 o triunfo dos maus é breve, e a alegria do ímpio só dura um instante?6 Ainda mesmo que sua estatura chegasse até o céu e sua cabeça tocasse a nuvem,7 como o seu próprio esterco, ele perece para sempre, e aqueles que o viam, indagam onde ele está.8 Como um sonho, ele voa, ninguém mais o encontra, desaparece como uma visão noturna.9 O olho que o viu, já não mais o vê, nem o verá mais a sua morada.10 Seus filhos aplacarão os pobres, suas mãos restituirão suas riquezas.11 Seus ossos estavam cheios de vigor juvenil, sua mocidade deita-se com ele no pó.12 Se o mal lhe foi doce na boca, se o ocultou debaixo da língua,13 se o reteve e não o abandonou, se o saboreou com seu paladar,14 esse alimento se transformará em suas entranhas, e se converterá interiormente em fel de áspides.15 Vomitará as riquezas que engoliu; Deus as fará sair-lhe do ventre.16 Sugava o veneno de áspides, a língua da víbora o matará.17 Não verá correr os riachos de óleo, as torrentes de mel e de leite.18 Vomitará seu ganho, sem poder engoli-lo, não gozará o fruto de seu tráfico.19 Porque maltratou, desamparou os pobres, roubou uma casa que não tinha construído,20 porque sua avidez é insaciável, não salvará o que lhe era mais caro.21 Nada escapava à sua voracidade: é por isso que sua felicidade não há de durar.22 Em plena abundância, sentirá escassez; todos os golpes da infelicidade caem sobre ele.23 Para encher-lhe o ventre {Deus} desencadeia o fogo de sua cólera, e fará chover a dor sobre ele.24 Se foge diante da arma de ferro, o arco de bronze o traspassa,25 um dardo sai-lhe das costas, um aço fulgurante sai-lhe do fígado. O terror desaba sobre ele,26 e ser-lhe-ão reservadas as trevas. Um fogo, que o homem não acendeu, o devora e consome o que sobra em sua tenda.27 Os céus revelam seu crime, a terra levanta-se contra ele,28 uma torrente joga-se contra sua casa, que é levada no dia da cólera divina.29 Tal é a sorte que Deus reserva ao mau, e a herança que Deus lhe destina.