1 Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:2 Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?3 Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?4 Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az õ gonoszságuk miatt vetette el õket.5 De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz [bocsánatért] könyörögsz;6 Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.7 És ha elõbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.8 Mert kérdezd meg csak az azelõtti nemzedéket, és készülj csak fel az õ atyáikról való tudakozódásra!9 Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.10 Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!11 Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?12 Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fûnél elébb elszárad.13 Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenrõl elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége [is ]elvész.14 Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.15 Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.16 Bõ nedvességû ez a napfényen [is,] és ágazata túlnõ a kertjén.17 Gyökerei átfonódnak a kõhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.18 Ámha kiirtják helyérõl, megtagadja ez õt: Nem láttalak!19 Ímé ez az õ pályájának öröme! És más hajt ki a porból.20 Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád elõmenetelt.21 Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.22 Gyûlölõid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.

1 Bildad de Chua tomou a palavra e disse:2 Até quando dirás semelhantes coisas, e tuas palavras serão como um furacão?3 Porventura Deus fará curvar o que é reto, e o Todo-poderoso subverterá a justiça?4 Se teus filhos o ofenderam, ele os entregou às conseqüências de suas culpas.5 Se recorreres a Deus, e implorares ao Todo-poderoso,6 se fores puro e reto, ele atenderá a tua oração e restaurará a morada de tua justiça;7 teu começo parecerá pouca coisa diante da grandeza do que se seguirá.8 Interroga as gerações passadas, e examina com cuidado a experiência dos antepassados;9 - porque somos uns ignorantes das {coisas} de ontem, nossos dias sobre a terra passam como a sombra -:10 elas podem instruir-te, falar-te e de seu coração tirar este discurso:11 Pode o papiro crescer fora do brejo, o junco germinar sem água?12 Verde ainda, sem ser cortado, ele seca antes que as outras ervas;13 assim acabam todos os que esquecem Deus, assim perece a esperança do ímpio;14 sua confiança é como filandras, sua segurança, uma teia de aranha.15 Ele se apóia sobre uma casa que não se sustenta, atém-se a uma morada que não se mantém de pé.16 Cheio de vigor, ao sol, faz brotar suas hastes em seu jardim;17 suas raízes se entrelaçam sobre a pedra, apóiam-se entre rochas;18 mas se é arrancado de seu lugar, este o renega: nunca te vi.19 Eis onde termina seu destino, e outros germinarão do solo.20 Não; Deus não rejeita o homem íntegro, nem dá a mão aos malvados.21 Ele porá de novo o riso em tua boca, e em teus lábios, gritos de alegria;22 teus inimigos serão cobertos de vergonha, a tenda dos maus desaparecerá.