1 En sång, en psalm av David.2 Mitt hjärta är frimodigt, o Gud, jag vill sjunga och lova; ja, så vill min ära.3 Vakna upp, psaltare och harpa; jag vill väcka morgonrodnaden.4 Jag vill tacka dig bland folken, HERREN, och lovsjunga dig bland folkslagen.5 Ty din nåd är stor ända uppöver himmelen, och din trofasthet allt upp till skyarna.6 Upphöjd vare du, Gud, över himmelen, och över hela jorden sträcke sig din ära.7 På det att dina vänner må varda räddade, må du giva seger med din högra hand och bönhöra mig.8 Gud har talat i sin helgedom: »Jag skall triumfera, jag skall utskifta Sikem och skall avmäta Suckots dal.9 Mitt är Gilead, mitt är Manasse, Efraim är mitt huvuds värn,10 Juda min härskarstav; Moab är mitt tvagningskärl, på Edom kastar jag min sko; över filistéernas land höjer jag jubelrop.»11 Vem skall föra mig till den fasta staden, vem leder mig till Edom?12 Har icke du, o Gud, förkastat oss, så att du ej drager ut med våra härar, o Gud?13 Giv oss hjälp mot ovännen; ty människors hjälp är fåfänglighet.14 Med Gud kunna vi göra mäktiga ting; han skall förtrampa våra ovänner.

1 Ének. Dávid zsoltára.2 Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsõségem is [kész.]3 Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!4 Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!5 Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhõkig ér a te hûséges voltod!6 Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsõséged legyen az egész földön!7 Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!8 Az õ szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.9 Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelõm.10 Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.11 Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?12 Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?13 Adj szabadulást nékünk az ellenségtõl, mert hiábavaló az emberi segítség! [ (Psalms 108:14) Istennel hatalmasan cselekszünk, és õ megtapodja ellenségeinket. ]