1 Halleluja! Lova HERREN, min själ.2 Jag vill lova HERREN, så länge jag lever, jag vill lovsjunga min Gud, så länge jag är till.3 Förliten eder icke på furstar, icke på en människoson, han kan icke hjälpa.4 Hans ande måste sin väg, han vänder tillbaka till den jord varav han är kommen; då varda hans anslag om intet.5 Säll är den vilkens hjälp är Jakobs Gud, den vilkens hopp står till HERREN, hans Gud,6 till honom som har gjort himmelen och jorden och havet och allt vad i dem är, till honom som håller tro evinnerligen,7 som skaffar rätt åt de förtryckta, som giver bröd åt de hungrande. HERREN löser de fångna,8 HERREN öppnar de blindas ögon, HERREN upprättar de nedböjda, HERREN älskar de rättfärdiga,9 HERREN bevarar främlingar, faderlösa och änkor uppehåller han; men de ogudaktigas väg vänder han i villa.10 HERREN är konung evinnerligen, din Gud, Sion, från släkte till släkte. Halleluja!

1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!2 Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.3 Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!4 Kimegyen a lelke; visszatér földébe, [és] aznapon elvesznek az õ tervei.5 Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az õ Istenében;6 A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hûségét örökké;7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezõknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.8 Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.9 Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.10 Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékrõl nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!