1 En psalm, en sång av David, vid templets invigning.2 Jag vill upphöja dig, HERRE, ty du har dragit mig ur djupet, du har icke låtit mina fiender glädja sig över mig.3 HERRE, min Gud, jag ropade till dig, och du helade mig.4 HERRE, du förde min själ upp ur dödsriket, du tog mig levande ut från dem som foro ned i graven.5 Lovsjungen HERREN, I hans fromme, och prisen hans heliga namn.6 Ty ett ögonblick varar hans vrede, men hela livet hans nåd; om aftonen gästar gråt, men om morgonen kommer jubel.7 Jag sade, när det gick mig väl: »Jag skall aldrig vackla.»8 HERRE, i din nåd hade du gjort mitt berg starkt; men du fördolde ditt ansikte, då förskräcktes jag.9 Till dig, HERRE, ropade jag, och till Herren bad jag:10 »Vad vinning har du av mitt blod, eller därav att jag far ned i graven? Kan stoftet tacka dig, kan det förkunna din trofasthet?11 Hör, o HERRE, och var mig nådig; HERRE, var min hjälpare.»12 Då förvandlade du min klagan i fröjdesprång; du klädde av mig sorgens dräkt och omgjordade mig med glädje.13 Därför skall min ära lovsjunga dig, utan att tystna; HERRE, min Gud, jag vill tacka dig evinnerligen.
1 Dávid zsoltára. Templomszentelési ének.2 Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.3 Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!4 Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül.5 Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsõítsétek szent emlékezetét.6 Mert csak pillanatig [tart] haragja, [de] élethossziglan jóakarata; este bánat száll be [hozzánk], reggelre öröm.7 Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.8 Uram, jókedvedbõl erõsséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.9 Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!10 Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?11 Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!12 Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel. [ (Psalms 30:13) Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felõled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsõítlek téged. ]