1 Quem vive isolado busca o que deseja E incomoda-se com toda a verdadeira sabedoria.2 O tolo não tem prazer no entendimento, Mas tão somente em se revelar tal como é.3 Quando vier o perverso, vem também o desprezo, E com a ignomínia vem o opróbrio.4 As palavras da boca do homem são como águas profundas, E a fonte da sabedoria é como ribeiro que corre.5 Não é bom guardar respeito à pessoa do perverso, Nem oprimir o justo no juízo.6 Os lábios do tolo metem-se em contendas, E a sua boca provoca açoites.7 A boca do tolo é a sua destruição, E os seus lábios são o laço da sua alma.8 As palavras do caluniador são como doces bocados, Que penetram até o fundo das entranhas.9 Aquele que é remisso na sua obra, É irmão do que é destruidor.10 O nome de Jeová é uma torre forte, À qual o justo se acolhe e está seguro.11 Os bens do rico são a sua cidade forte, E como um muro alto na sua imaginação.12 Antes da ruína eleva-se o coração do homem, E adiante da honra vai a humildade.13 Quem responde antes de ouvir, Estultícia lhe é e vergonha.14 O espírito do homem o sustentará na enfermidade, Mas quem poderá levantar a um espírito quebrantado?15 O coração do inteligente adquire conhecimento, E o ouvido dos sábios busca ao conhecimento.16 Os presentes do homem alegram-lhe o caminho, E levam-no perante os grandes.17 O primeiro que pleitea a sua causa parece justo; Mas vem a outra parte, e o sonda.18 A sorte faz cessar os pleitos, E decide entre os poderosos.19 O irmão ofendido é mais difícil de conquistar do que uma cidade forte, E tais contendas são como os ferrolhos dum castelo.20 O ventre dum homem se fartará do fruto da sua boca, E com os renovos dos seus lábios estará satisfeito.21 A morte e a vida estão no poder da língua, Cujos amadores comerão dos frutos dela.22 Quem acha uma esposa, acha o bem, E alcança o favor de Jeová.23 O pobre fala com súplicas, Mas o rico responde com asperezas.24 Quem faz para si muitos amigos, fá-los para sua desgraça; Mas há um amigo que é mais chegado do que um irmão.

1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az õ elméje nyilvánvalóvá legyen.3 Mikor eljõ az istentelen, eljõ a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az õ szája ütésekért kiált.7 A bolondnak szája az õ romlása, és az õ beszédei az õ életének tõre.8 A susárlónak beszédei hizelkedõk; és azok a szív belsejét áthatják.9 A ki lágyan viseli magát az õ dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.10 Erõs torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.11 A gazdagnak vagyona az õ erõs városa, és mint a magas kõfal, az õ gondolatja szerint.12 A megromlás elõtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség elõtt pedig alázatosság van.13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.14 A férfiú lelke elviseli a maga erõtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi õt.17 Igaza van annak, a ki elsõ a perben; mígnem eljõ az õ peresfele, és megvizsgálja õt.18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erõseket elválasztja.19 A felingerelt atyafiú [erõsb] az erõs városnál, és [az ilyen] versengések olyanok, mint a vár zárja.20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az õ belseje; az õ beszédének jövedelmével lakik jól.21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában [van], és a [miképen] kiki szeret azzal élni, [úgy ]eszi annak gyümölcsét.22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.24 Az ember, a kinek [sok] barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.