1 Estes também são provérbios de Salomão, os quais transcreveram os homens de Ezequias, rei de Judá.2 É a glória de Deus encobrir as coisas, Mas a glória dos reis esquadrinhá-las.3 O céu na sua altura, a terra na sua profundidade E o coração dos reis são inescrutáveis.4 Tirai da prata a escória, E dela o ourives tirará um vaso.5 Tirai de diante do rei o perverso, E o seu trono será estabelecido na justiça.6 Não te engrandeças na presença do rei, Nem te ponhas no lugar dos grandes,7 Porque melhor é que te digam: Sobe para cá, Do que seres humilhado perante o príncipe, A quem os teus olhos vêem.8 Não saias depressa a contender, Para que no fim não saibas que fazer, Quando o teu próximo te houver envergonhado.9 Discute a tua causa a sós com o teu próximo, E não reveles o segredo de outro,10 Para que aquele que te ouvir não te vitupere, E não se te apegue a tua infâmia.11 A palavra proferida a seu tempo É como maçãs de ouro em cestos de prata.12 Como pendentes de ouro e jóias de ouro puro, Assim é o sábio repreensor para o ouvido obediente.13 Como o frescor da neve no tempo da ceifa, Assim é o mensageiro fiel para os que o enviam, Porque ele refrigera a alma dos seus amos.14 Como nuvens e ventos sem chuva, Assim é o que se gaba de dádivas que não fez.15 Pela longanimidade se abranda o príncipe, E a língua suave quebranta ossos.16 Achaste mel? Come só o que te basta, Para que não te fartes dele, e não o vomites.17 Entra raras vezes na casa do teu próximo, Para que se não enfade de ti, e te aborreça.18 O homem que diz falso testemunho contra o seu próximo, É um malho, uma espada e uma flecha aguda.19 Confiança num homem desleal no tempo da angústia É como dente quebrado e pé desconjuntado.20 Como aquele que despe o vestido num dia de frio e como vinagre sobre salitre, Assim é aquele que canta canções ao coração triste.21 Se o teu inimigo tiver fome, dá-lhe de comer; E se tiver sede, dá-lhe de beber:22 Porque lhe amontoarás brasas vivas sobre a cabeça, E Jeová te recompensará.23 O vento do norte traz chuva; E a língua caluniadora, o rosto irado.24 Melhor é morar no canto do eirado Do que com uma mulher de contendas numa casa espaçosa.25 Como água fria a quem tem sede, Tais são as boas notícias vindas dum país remoto.26 Como a fonte turvada e o manancial corrompido, Assim é o justo que se abate perante o perverso.27 Comer muito mel não é bom, Assim esquadrinhar a própria glória não é glória.28 Aquele que não pode conter o seu espírito, É como uma cidade derrubada, que não tem muros.

1 Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.2 Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.3 Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan.4 Távolítsd el az ezüstbõl a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek:5 Távolítsd el a bûnöst a király elõl, és megerõsíttetik igazsággal az õ széke.6 Ne dicsekedjél a király elõtt, és a nagyok helyére ne állj;7 Mert jobb, ha [azt] mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes elõtt, a kit láttak a te szemeid.8 Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy [azt] ne [kelljen kérdened,] mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod.9 A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd;10 Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék.11 [Mint az] arany alma ezüst tányéron: [olyan] a helyén mondott ige!12 [Mint az] arany függõ és színarany ékesség: [olyan] a []bölcs intõ a szófogadó fülnél.13 Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik õt elbocsátják; mert az õ urainak lelkét megvidámítja.14 [Mint a] felhõ és szél, melyekben nincs esõ: [olyan] a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal.15 Tûrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.16 Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.17 Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyûlöljön téged.18 Põröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.19 [Mint a] romlott fog és kimarjult láb: [olyan a] hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején.20 [Mint a] ki leveti ruháját a hidegnek idején, [mint] az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívû ember elõtt.21 Ha éhezik, a ki téged gyûlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet;22 Mert elevenszenet gyûjtesz az õ fejére, és az Úr megfizeti néked.23 Az északi szél esõt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv.24 Jobb lakni a tetõnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban.25 [Mint] [a] hideg víz a megfáradt embernek, [olyan ]a messze földrõl való jó hírhallás.26 [Mint a] megháborított forrás és megromlott kútfõ, [olyan ]az igaz, a ki a gonosz elõtt ingadozik.27 Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsõségét keresni dicsõség?28 [Mint] a megromlott és kerítés nélkül való város, [olyan ]a férfi, a kinek nincsen birodalma az õ lelkén!