1 Palavras de Agur, filho de Jaque: o oráculo. Diz o homem a Itiel, a Itiel e a Ucal:2 Na verdade sou mais estúpido do que qualquer homem; Não tenho a inteligência de homem.3 Não tenho aprendido a sabedoria, Nem tenho conhecimento do Santo.4 Quem subiu ao céu, e desceu? Quem encerrou o vento nos seus punhos? Quem amarrou as águas num vestido? Quem estabeleceu todas as extremidades da terra? Qual é o seu nome, e qual é o nome de seu filho, se o sabes?5 Toda a palavra de Deus é provada, Ele é um escudo para os que nele confiam.6 Nada acrescentes às suas palavras, Para que ele não te repreenda, e tu sejas achado mentiroso.7 Duas coisas te peço; Não mas negues, antes que eu morra:8 Alonga de mim a vaidade e as mentiras, Não me dês nem a pobreza nem as riquezas, Dá-me o alimento que me é necessário,9 Para não suceder que, estando eu farto, eu te negue, e diga: Quem é Jeová? Ou que, estando pobre, me ponha a furtar, E profane o nome do meu Deus.10 Não calunies o servo diante do seu senhor, Para que ele não te amaldiçoe, e tu sejas tido por culpado.11 Há gente que amaldiçoa a seu pai, E que não abençoa a sua mãe.12 Há gente que é pura aos seus olhos, E contudo não foi lavada da sua imundícia.13 Há gente (ó quão altivos são os seus olhos!) Cujas pálpebras são levantadas para cima.14 Há gente cujos dentes são como espadas, e cujos queixais são como facas, Para devorar da terra os pobres, e dentre os homens os necessitados.15 A sanguessuga tem duas filhas que dizem: Dá, dá. Há três coisas que nunca se fartam, Sim, quatro que não dizem: Basta:16 A sepultura, a madre estéril, A terra que não se farta de água, E o fogo que não diz: Basta.17 Os olhos de quem zomba de seu pai, E de quem despreza a obediência a sua mãe, Os corvos do vale os arrancarão, E os filhos da águia os comerão.18 Há três coisas que são maravilhas demais para mim, Sim, há quatro que não conheço:19 O caminho da águia no ar, O caminho da serpente sobre a pedra, O caminho do navio no meio do mar, E o caminho do homem com uma moça.20 Tal é o caminho duma mulher adúltera: Ela come e limpa a boca, E diz: Não fiz mal nenhum.21 Com três coisas estremece a terra, E com quatro não pode subsistir:22 Com o escravo quando reina, Com o tolo quando se farta de comer,23 Com a mulher desdenhada quando se casa, E com a escrava que é herdeira da sua senhora.24 Quatro coisas há na terra que são pequenas, Mas que são extremamente sábias:25 As formigas são povo sem força, Contudo preparam no verão a sua comida;26 Os querogrilos são povo débil, Contudo fazem as suas casas nos rochedos;27 Os gafanhotos não têm rei, Contudo todos saem em bandos;28 A lagartixa que se apanha com as mãos, Contudo anda nos palácios dos reis.29 Há três coisas que andam com elegância, Sim, quatro que se movem airosamente:30 O leão que é o mais forte entre os animais, E que não se desvia de ninguém;31 O galgo, também o bode, E o rei a quem não se pode resistir.32 Se tiveres procedido insensatamente em te exaltares, Ou se tiveres planejado o mal, põe a tua mão sobre a boca.33 Pois o bater do leite produz manteiga, E o torcer do nariz produz sangue, E o espremer da ira produz contenda.
1 Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.2 Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.3 És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.4 Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az õ markába? Kicsoda kötötte a vizet az õ köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?5 Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.6 Ne tégy az õ beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.7 Kettõt kérek tõled; ne tartsd meg én tõlem, mielõtt meghalnék.8 A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tõlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendõ eledellel.9 Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!10 Ne rágalmazd a szolgát az õ uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bûnhõdnöd ne kelljen.11 [Van oly] nemzetség, a ki az õ atyját átkozza, és az õ anyját nem áldja.12 [Van] nemzetség, a ki a maga szemei elõtt tiszta, pedig az õ rútságából ki nem tisztíttatott.13 [Van] kevély szemû nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!14 [Van] olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földrõl, és az emberek közül a szûkölködõket.15 A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;16 A sír és a meddõ asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tûz nem mondja: elég!17 A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.18 E három megfoghatatlan elõttem, és e négy dolgot nem tudom:19 A keselyûnek útát az égben, a kígyónak útát a kõsziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.20 Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.21 Három [dolog] alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.22 A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,23 A gyûlölt asszony alatt, ha [mégis] férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az õ asszonyának.24 E négy apró állata [van] a földnek, a melyek bölcsek, elmések:25 A hangyák erõtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;26 A marmoták nem hatalmas nép, mégis kõsziklán csinálják az õ házokat;27 Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;28 A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.29 Három állat van, a mely szépen jár, sõt négy, a mely jól jár.30 Az oroszlán, a hõs a vadak között, mely el nem fut senki elõl;31 A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.32 Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.33 Mert [miképen] a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az õ orrát, vért hoz ki: [úgy] a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.