Publicidade

Jó 23

Jó deseja apresentar-se perante Deus

1 Respondeu, porém, Jó:

2 Ainda hoje a minha queixa é de um revoltado,

apesar de a minha mão reprimir o meu gemido.

3 Ah! Se eu soubesse onde o poderia achar!

Então, me chegaria ao seu tribunal.

4 Exporia ante ele a minha causa,

encheria a minha boca de argumentos.

5 Saberia as palavras que ele me respondesse

e entenderia o que me dissesse.

6 Acaso, segundo a grandeza de seu poder, contenderia comigo?

Não; antes, me atenderia.

7 Ali, o homem reto pleitearia com ele,

e eu me livraria para sempre do meu juiz.

8 Eis que, se me adianto, ali não está;

se torno para trás, não o percebo.

9 Se opera à esquerda, não o vejo;

esconde-se à direita, e não o diviso.

10 Mas ele sabe o meu caminho;

se ele me provasse, sairia eu como o ouro.

11 Os meus pés seguiram as suas pisadas;

guardei o seu caminho e não me desviei dele.

12 Do mandamento de seus lábios nunca me apartei,

escondi no meu íntimo as palavras da sua boca.

13 Mas, se ele resolveu alguma coisa,

quem o pode dissuadir?

O que ele deseja, isso fará.

14 Pois ele cumprirá o que está ordenado a meu respeito

e muitas coisas como estas ainda tem consigo.

15 Por isso, me perturbo perante ele;

e, quando o considero, temo-o.

16 Deus é quem me fez desmaiar o coração,

e o Todo-Poderoso, quem me perturbou,

17 porque não estou desfalecido por causa das trevas,

nem porque a escuridão cobre o meu rosto.

Almeida Revista e Atualizada© Copyright © 1993 Sociedade Bíblica do Brasil. Todos os direitos reservados. Texto bíblico utilizado com autorização. Saiba mais sobre a Sociedade Bíblica do Brasil www.sbb.org.br. A Sociedade Bíblica do Brasil trabalha para que a Bíblia esteja, efetivamente, ao alcance de todos e seja lida por todos. A SBB é uma entidade sem fins lucrativos, dedicada a promover o desenvolvimento integral do ser humano. Você também pode ajudar a Causa da Bíblia!

1 Felele pedig Jób, és monda:2 Még most is keserû az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.3 Oh ha tudnám, hogy megtalálom õt, elmennék szinte az õ székéig.4 Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentõ erõsségekkel.5 Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.6 Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám!7 Ott egy igaz perelne õ vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!8 Ámde kelet felé megyek és nincsen õ, nyugot felé és nem veszem õt észre.9 Bal kéz felõl cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felõl rejtõzködik és nem láthatom.10 De õ jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.11 Lábam az õ nyomdokát követte; utát megõriztem és nem hajoltam el.12 Az õ ajakinak parancsolatától sem tértem el; szájának beszédeit többre becsültem, mint életem táplálékát.13 Õ azonban [megmarad] egy mellett. Kicsoda téríthetné el õt? És a mit megkiván lelke, azt meg is teszi.14 Bizony végbe viszi, a mi felõlem elrendeltetett, és ilyen még sok van õ nála.15 Azért rettegek az õ színe elõtt, és ha csak rá gondolok is, félek tõle.16 Mert Isten félemlítette meg az én szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.17 Miért is nem pusztultam el e sötétség elõtt, vagy miért nem takarta el elõlem e homályt?!

Veja também

Publicidade
Bíblia Online Bíblia Online

Bíblia Online • Versão: 2026-04-10_01-11-40-