1 Un fiu înţelept ascultă învăţătura tatălui său, dar batjocoritorul n'ascultă mustrarea. -
2 Prin rodul gurii ai parte de bine, dar cei stricaţi au parte de sîlnicie. -
3 Cine-şi păzeşte gura, îşi păzeşte sufletul; cine-şi deschide buzele mari aleargă spre pieirea lui. -
4 Leneşul doreşte mult, şi totuş, n'are nimic, dar cei harnici se satură. -
5 Cel neprihănit urăşte cuvintele mincinoase, dar cel rău se face urît şi se acoperă de ruşine. -
6 Neprihănirea păzeşte pe cel nevinovat, dar răutatea aduce pierzarea păcătosului. -
7 Unul face pe bogatul, şi n'are nimic, altul face pe săracul, şi are totuş mari avuţii, -
8 Omul cu bogăţia lui îşi răscumpără viaţa, dar săracul n'ascultă mustrarea. -
9 Lumina celor neprihăniţi arde voioasă, dar candela celor răi se stinge. -
10 Prin mîndrie se aţîţă numai certuri, dar înţelepciunea este cu cel ce ascultă sfaturile. -
11 Bogăţia cîştigată fără trudă scade, dar ce se strînge încetul cu încetul, creşte. -
12 O nădejde amînată îmbolnăveşte inima, dar o dorinţă împlinită este un pom de viaţă. -
13 Cine nesocoteşte Cuvîntul Domnului se pierde, dar cine se teme de poruncă este răsplătit. -
14 Învăţătura înţeleptului este un izvor de viaţă, ca să abată pe om din cursele morţii. -
15 O minte sănătoasă cîştigă bunăvoinţă, dar calea celor stricaţi este pietroasă. -
16 Orice om chibzuit lucrează cu cunoştinţă, dar nebunul îşi dă la iveală nebunia. -
17 Un sol rău cade în nenorocire, dar un sol credincios aduce tămăduire. -
18 Sărăcia şi ruşinea sînt partea celui ce leapădă certarea, dar cel ce ia seama la mustrare este pus în cinste. -
19 Împlinirea unei dorinţe este dulce sufletului, dar celor nebuni le este urît să se lase de rău. -
20 Cine umblă cu înţelepţii se face înţelept, dar cui îi place să se însoţească cu nebunii o duce rău. -
21 Nenorocirea urmăreşte pe cei ce păcătuiesc, dar cei neprihăniţi vor fi răsplătiţi cu fericire.
22 Omul de bine lasă moştenitori pe copiii copiilor săi, dar bogăţiile păcătosului sînt păstrate pentru cel neprihănit. -
23 Ogorul pe care -l desţelineşte săracul dă o hrană îmbelşugată, dar mulţi pier din pricina nedreptăţii lor. -
24 Cine cruţă nuiaua, urăşte pe fiul său, dar cine -l iubeşte, îl pedepseşte îndată. -
25 Cel neprihănit mănîncă pînă se satură, dar pîntecele celor răi duce lipsă. -
1 A bölcs fiú [enged] atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.
2 A férfi az õ szájának gyümölcsébõl él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
3 A ki megõrzi az õ száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.
4 Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
5 A hamis dolgot gyûlöli az igaz; az istentelen pedig gyûlölségessé tesz és megszégyenít.
6 Az igazság megõrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bûnöst.
7 Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
8 Az ember életének váltsága lehet az õ gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
9 Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.
10 Csak háborúság lesz a kevélységbõl: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.
11 A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyûjt, megõregbíti [azt.]
12 A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.
13 Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
14 A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.
15 Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.
16 Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az õ bolondságát.
17 Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.
18 Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktõl magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
19 A megnyert kivánság gyönyörûséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.
20 A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
21 A bûnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet [Isten.]
22 A jó örökséget hágy unokáinak; a bûnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
23 Bõ étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.
24 A ki megtartóztatja az õ vesszejét, gyûlöli az õ fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi õt fenyítékkel.
25 Az igaz eszik az õ kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szûkölködik.